Beszélő köntös 1941. - Az első részben színes magyar film. Moziplakát (filmplakát, rácsplakát). R.: Radványi Géza. Jávor Pál, Tasnády Mária, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Bilicsi Tivadar és mások szereplésével. Litográfia, papír. Békés grafikája, jelzett a litográfián. Bp. Kárpát film. Grund Bp. Sérült. 97x31 cm. / Vintage rare Hungarian poster lithograph on paper, with damages
Ének a búzamezőkről, 1947. Moziplakát (filmplakát, rácsplakát). Móra Ferenc regénye. Rendező: Szőts István. Litográfia, papír. Jelzés nélkül. Gáti litográfia. Lapszéli szakadásokkal. 83×28 cm / Vintage Hungarian movie poster, with tears, lithograph on paper.
A dzsungel hőse (The Call of the Savage). Moziplakát (filmplakát, rácsplakát), 1939-40 körül. Noah Beery jr. szereplésével. Litográfia, papír. N jelzéssel a litográfián jobbra fent. Radó nyomda Bp.. Universal Film. Hajtásnyomokkal, lap tetején és alján szakadásokkal, 94×30,5 cm. / Vintage rare Hungarian poster of the Hollywood movie serial "The Call of the Savage" from 1935, lithograph on paper, damaged.
Allah kertje. Moziplakát (filmplakát, rácsplakát), 1940 körül. Marlene Dietrich és Charles Boyer szereplésével. Litográfia, papír. Jelzés nélkül. Schultz Nyomda, Bp. Kissé sérült. Hajtásnyomokkal. 93×30,5 cm/ Vintage rare Hungarian poster of the Hollywood movie The Garden of Allah, starring Marlene Dietrich, lithograph on paper, slightly damaged.
cca 1940 "Z" a fekete lovas. Moziplakát (filmplakát, rácsplakát). John Carroll, Helen Christian, Noah Beery és mások szereplésével. Litográfia, papír. Matador film. Grund Bp. Foltos. Javított. Kissé sérült. 95x29 cm. / Vintage rare Hungarian poster of the Hollywood film serial Zorro Rides Again lithograph on paper, stained, slightly damaged,
Különös fogadás, 1944. Moziplakát (filmplakát, rácsplakát). Alida Valli szereplésével. Litográfia, papír. Kellner Márkus Nyomda, Bp. Filmellátó Kft. Lapszéli apró szakadásokkal, hajtásnyomokkal. 84×29 cm. / Vintage Hungarian poster of a movie starring Alida Valli, with very small tears on the edges, lithograph on paper.
Alida Valli szereplésével. Litográfia, papír. Kellner Márkus Nyomda, Bp. Jelzés nélkül. Filmellátó Kft. Lapszéli apró sérülésekkel, hajtásnyomokkal, feltekerve. 84×29 cm. / Vintage Hungarian poster of a movie starring Alida Valli, with very small damages on the edges, lithograph on paper.
cca 1930 Szőke Szakáll pasztell plakát terv. Feltehteően Gärtner Sándor, művésznevén Gerő Jenő vagy Szőke Szakál magyar származású, nemzetközi karierrt befutott színész ábrázolása. Nagy méretű, pasztell, papír, .90x70 cm Szélén kis beszakadássokkal Sorky jelzéssel
[Plakát] Pinocchio. Egy megelevenedett fabáb története. Walt Disney egész estét betöltő, színpompás rajzfilmje. P. Kiss Pál grafikusművész moziplakátja. (filmplakát, rácsplakát)
Budapest, [1941]. Hunnia Film - RKO Radio Films - Kellner és Márkus ny. Színes kőnyomat, mérete: 950x295 mm.
A Walt Disney stúdiójában készült színes, amerikai rajzfilmet 1940. február 7-én mutatták be a tengerentúlon. A két Oscar-díjat elnyerő film hazai premierjére másfél évvel később, 1941 decemberében került sor, a korabeli magyar sajtó elismeréssel szólt az alkotásról. Az F. Kiss Sándor grafikájával díszített moziplakát marketingleleménye a következő: ,,Két évig készült, másfél órán át nézzük, és amíg élünk, emlékezünk rá." Plakátunk verzóján, illetve jobb szélén apró, halvány foltosság, bal alsó sarkában apró hiány, két sarkában apró gyűröttség, a hajtások mentén apró szakadásnyomok.
Jó állapotú plakát.
Ladányi József, működött a XX. sz. közepén és Guzy jelzéssel: Magyarnak Senator celofilter (cigaretta reklám- vagy plakátterv), 1940 körül. Tempera, papír, jelzett, papírra kasírozva, 17,5x11,5 cm.
[Plakát] ,,Ha valóban reformokat akarsz - csatlakozzál a szociáldemokráciához" A Szociáldemokrata Párt toborzó plakátja (1933)
Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Politikai hirdetés, mérete: 315x950 mm.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Fontos kitétel volt, hogy a párttagságot közalkalmazottak, vasutasok és postások nem vehették fel, a mezőgazdasági dolgozók körében nem a párt nem agitálhatott, nem bírálhatta a hivatalos külpolitikát és nem terjeszthetett köztársasági propagandát, a sztrájkjogot pedig erősen korlátozták. Cserébe Bethlen egyfelől feloldotta a szakszervezetek és munkás egyesületek korábban zárolt bankbetéteit, és ígéretet tett a munkások társadalombiztosításának támogatására. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14 és ismét 14 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt.
1933-ból származó plakátunk arról tanúskodik, hogy a szociáldemokrata párttagság felvételét illető kormányzati szigor ebben az időben kissé enyhült, plakátunk alsó sarkában az agitációs plakát engedélyeztetési szövege: ,,125/1933. sz. Ezen hirdetménynek terjesztését engedélyezem. A polgármester helyett Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1933. március 7." Plakátunkon fent apró sérülések.
Jó állapotú plakát, hajtogatva.
[Plakát] ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" A Szociáldemokrata Párt választási hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939)
Budapest, 1939. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 305x470 mm.
A hazai gyári munkavállalói réteget képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végén kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14 és 11 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt.
1935 után azonban több figyelemreméltó változás állt be a politikában. Az Anschluss után a Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen közelébe került, a szomszédsággal pedig a korábban is már marginálisan létező, ám külföldről is pénzelt magyar nemzetiszocialista ideológia megerősödött. A régóta hatalomban levő kormánypárt minden erőt megragadott az új erőnek minősülő nyilas pártok korlátozására, lapjait betiltotta, gyülekezéseit korlátozta, vezetőit bebörtönözte, ám saját kormányhatalma megtartása érdekében 1938-ban a választójogi szabályokat ismételten megváltoztatta. A kormány továbbra sem volt érdekelt az általános választójog érvényesítésében, ám a vidéki körzetekben korábban általánosan használt nyílt voksolás rendszerét eltörölte, a szavazás tehát az 1939. évi választásokon alapult először általánosan - azaz városi és vidéki körzetekben egyaránt - titkos voksoláson. A törvény továbbá előírta, hogy nagyobb városokban csak listákra lehet szavazni, míg a vidéki körzetekben - a kormánypárt hagyományos bázisán - listákra és egyéni képviselőkre egyaránt, ez az új rendszer - mely a nyílt szavazás eltörléséért cserébe kétszeres szavazatot adott a kormánypárt vidéki bázisának - értelemszerűen a kormánypárt győzelmére szolgált, azon szándék mellett, hogy a nagyvárosi tömegek nyilas szavazatait a marginalitásban tartsa. Az elsősorban a nyilas ellenzéket erodálni kívánó terv felemás módon sikerült, a szociáldemokrata és a liberális ellenzék igen szerény eredményt ért el, a nyilasok eredményeit érdemben kevésbé befolyásolta.
Plakátunk az 1939. május 25-26-ra kitűzött országgyűlési választások szlogenvilágába és szociáldemokrata érvrendszerébe avat be. A szervezett munkásság választói közösségét célba vevő szlogen ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" különös erővel is hathatott volna egy olyan környezetben, ahol a nyugati szomszéddá váló Német Birodalom egymás után szünteti meg szuverén államok függetlenségét. A jól megtalált szlogen mégsem vált be: a 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesített. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselő került az országgyűlésbe.
Plakátunk jobb alsó sarkában engedélyeztetési szám: ,,202/1939. sz. Ennek a hirdetménynek a terjesztését a mai naptól számított három hónapra megengedem. A polgármester megbízásából Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1939. május 2." Plakátunk jobb oldalán apró, a szövegtükröt nem érintő hiány, felül apró gyűrődés.
Jó állapotú plakát, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![[Plakát] Pinocchio. Egy megelevenedett fabáb története. Walt Disney egész estét betöltő, színpompás rajzfilmje. P. Kiss Pál grafikusművész moziplakátja. (filmplakát, rácsplakát) Budapest, [1941]. Hunnia Film - RKO Radio Films - Kellner és Márkus ny. Színes kőnyomat, mérete: 950x295 mm. A Walt Disney stúdiójában készült színes, amerikai rajzfilmet 1940. február 7-én mutatták be a tengerentúlon. A két Oscar-díjat elnyerő film hazai premierjére másfél évvel később, 1941 decemberében került sor, a korabeli magyar sajtó elismeréssel szólt az alkotásról. Az F. Kiss Sándor grafikájával díszített moziplakát marketingleleménye a következő: ,,Két évig készült, másfél órán át nézzük, és amíg élünk, emlékezünk rá." Plakátunk verzóján, illetve jobb szélén apró, halvány foltosság, bal alsó sarkában apró hiány, két sarkában apró gyűröttség, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú plakát.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3244872.jpg)
![[Plakát] ,,Ha valóban reformokat akarsz - csatlakozzál a szociáldemokráciához" A Szociáldemokrata Párt toborzó plakátja (1933) Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Politikai hirdetés, mérete: 315x950 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Fontos kitétel volt, hogy a párttagságot közalkalmazottak, vasutasok és postások nem vehették fel, a mezőgazdasági dolgozók körében nem a párt nem agitálhatott, nem bírálhatta a hivatalos külpolitikát és nem terjeszthetett köztársasági propagandát, a sztrájkjogot pedig erősen korlátozták. Cserébe Bethlen egyfelől feloldotta a szakszervezetek és munkás egyesületek korábban zárolt bankbetéteit, és ígéretet tett a munkások társadalombiztosításának támogatására. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14 és ismét 14 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1933-ból származó plakátunk arról tanúskodik, hogy a szociáldemokrata párttagság felvételét illető kormányzati szigor ebben az időben kissé enyhült, plakátunk alsó sarkában az agitációs plakát engedélyeztetési szövege: ,,125/1933. sz. Ezen hirdetménynek terjesztését engedélyezem. A polgármester helyett Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1933. március 7." Plakátunkon fent apró sérülések. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242911.jpg)
![[Plakát] ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" A Szociáldemokrata Párt választási hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939) Budapest, 1939. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 305x470 mm. A hazai gyári munkavállalói réteget képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végén kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14 és 11 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1935 után azonban több figyelemreméltó változás állt be a politikában. Az Anschluss után a Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen közelébe került, a szomszédsággal pedig a korábban is már marginálisan létező, ám külföldről is pénzelt magyar nemzetiszocialista ideológia megerősödött. A régóta hatalomban levő kormánypárt minden erőt megragadott az új erőnek minősülő nyilas pártok korlátozására, lapjait betiltotta, gyülekezéseit korlátozta, vezetőit bebörtönözte, ám saját kormányhatalma megtartása érdekében 1938-ban a választójogi szabályokat ismételten megváltoztatta. A kormány továbbra sem volt érdekelt az általános választójog érvényesítésében, ám a vidéki körzetekben korábban általánosan használt nyílt voksolás rendszerét eltörölte, a szavazás tehát az 1939. évi választásokon alapult először általánosan - azaz városi és vidéki körzetekben egyaránt - titkos voksoláson. A törvény továbbá előírta, hogy nagyobb városokban csak listákra lehet szavazni, míg a vidéki körzetekben - a kormánypárt hagyományos bázisán - listákra és egyéni képviselőkre egyaránt, ez az új rendszer - mely a nyílt szavazás eltörléséért cserébe kétszeres szavazatot adott a kormánypárt vidéki bázisának - értelemszerűen a kormánypárt győzelmére szolgált, azon szándék mellett, hogy a nagyvárosi tömegek nyilas szavazatait a marginalitásban tartsa. Az elsősorban a nyilas ellenzéket erodálni kívánó terv felemás módon sikerült, a szociáldemokrata és a liberális ellenzék igen szerény eredményt ért el, a nyilasok eredményeit érdemben kevésbé befolyásolta. Plakátunk az 1939. május 25-26-ra kitűzött országgyűlési választások szlogenvilágába és szociáldemokrata érvrendszerébe avat be. A szervezett munkásság választói közösségét célba vevő szlogen ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" különös erővel is hathatott volna egy olyan környezetben, ahol a nyugati szomszéddá váló Német Birodalom egymás után szünteti meg szuverén államok függetlenségét. A jól megtalált szlogen mégsem vált be: a 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesített. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselő került az országgyűlésbe. Plakátunk jobb alsó sarkában engedélyeztetési szám: ,,202/1939. sz. Ennek a hirdetménynek a terjesztését a mai naptól számított három hónapra megengedem. A polgármester megbízásából Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1939. május 2." Plakátunk jobb oldalán apró, a szövegtükröt nem érintő hiány, felül apró gyűrődés. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242909.jpg)
