https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Sold
8 000 HUF
1
[Plakát] ,,Ha valóban reformokat akarsz - csatlakozzál a szociáldemokráciához" A Szociáldemokrata Párt toborzó plakátja (1933) Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Politikai hirdetés, mérete: 315x950 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Fontos kitétel volt, hogy a párttagságot közalkalmazottak, vasutasok és postások nem vehették fel, a mezőgazdasági dolgozók körében nem a párt nem agitálhatott, nem bírálhatta a hivatalos külpolitikát és nem terjeszthetett köztársasági propagandát, a sztrájkjogot pedig erősen korlátozták. Cserébe Bethlen egyfelől feloldotta a szakszervezetek és munkás egyesületek korábban zárolt bankbetéteit, és ígéretet tett a munkások társadalombiztosításának támogatására. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14 és ismét 14 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1933-ból származó plakátunk arról tanúskodik, hogy a szociáldemokrata párttagság felvételét illető kormányzati szigor ebben az időben kissé enyhült, plakátunk alsó sarkában az agitációs plakát engedélyeztetési szövege: ,,125/1933. sz. Ezen hirdetménynek terjesztését engedélyezem. A polgármester helyett Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1933. március 7." Plakátunkon fent apró sérülések. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![[Plakát] ,,Ha valóban reformokat akarsz - csatlakozzál a szociáldemokráciához" A Szociáldemokrata Párt toborzó plakátja (1933) Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Politikai hirdetés, mérete: 315x950 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Fontos kitétel volt, hogy a párttagságot közalkalmazottak, vasutasok és postások nem vehették fel, a mezőgazdasági dolgozók körében nem a párt nem agitálhatott, nem bírálhatta a hivatalos külpolitikát és nem terjeszthetett köztársasági propagandát, a sztrájkjogot pedig erősen korlátozták. Cserébe Bethlen egyfelől feloldotta a szakszervezetek és munkás egyesületek korábban zárolt bankbetéteit, és ígéretet tett a munkások társadalombiztosításának támogatására. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14 és ismét 14 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1933-ból származó plakátunk arról tanúskodik, hogy a szociáldemokrata párttagság felvételét illető kormányzati szigor ebben az időben kissé enyhült, plakátunk alsó sarkában az agitációs plakát engedélyeztetési szövege: ,,125/1933. sz. Ezen hirdetménynek terjesztését engedélyezem. A polgármester helyett Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1933. március 7." Plakátunkon fent apró sérülések. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242911.jpg)
