https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Available for bidding
18431.
477. Online auction
Posters
6 000 HUF
15,79 EUR, 17,14 USD
0
6 000 HUF
[Plakát] ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" A Szociáldemokrata Párt választási hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939) Budapest, 1939. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 305x470 mm. A hazai gyári munkavállalói réteget képviselÅ‘ Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetÅ‘je tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. VezetÅ‘ik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány Ãtélte száműzetésre. Az 1919-1920-as idÅ‘szak ügyvezetÅ‘ kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetÅ‘ik módszeres ellehetetlenÃtése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak elsÅ‘ parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végén kormányra kerülÅ‘ Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, Ãgy a rendszer erÅ‘s ellenzékének számÃtó szociáldemokraták vezetÅ‘jével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következÅ‘ országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következÅ‘ választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetÅ‘en szerepelt, és 25, 14, 14 és 11 képviselÅ‘t küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentÅ‘ tendenciával, de a német megszállásig (1944) Ãgy is maradt. 1935 után azonban több figyelemreméltó változás állt be a politikában. Az Anschluss után a Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen közelébe került, a szomszédsággal pedig a korábban is már marginálisan létezÅ‘, ám külföldrÅ‘l is pénzelt magyar nemzetiszocialista ideológia megerÅ‘södött. A régóta hatalomban levÅ‘ kormánypárt minden erÅ‘t megragadott az új erÅ‘nek minÅ‘sülÅ‘ nyilas pártok korlátozására, lapjait betiltotta, gyülekezéseit korlátozta, vezetÅ‘it bebörtönözte, ám saját kormányhatalma megtartása érdekében 1938-ban a választójogi szabályokat ismételten megváltoztatta. A kormány továbbra sem volt érdekelt az általános választójog érvényesÃtésében, ám a vidéki körzetekben korábban általánosan használt nyÃlt voksolás rendszerét eltörölte, a szavazás tehát az 1939. évi választásokon alapult elÅ‘ször általánosan - azaz városi és vidéki körzetekben egyaránt - titkos voksoláson. A törvény továbbá elÅ‘Ãrta, hogy nagyobb városokban csak listákra lehet szavazni, mÃg a vidéki körzetekben - a kormánypárt hagyományos bázisán - listákra és egyéni képviselÅ‘kre egyaránt, ez az új rendszer - mely a nyÃlt szavazás eltörléséért cserébe kétszeres szavazatot adott a kormánypárt vidéki bázisának - értelemszerűen a kormánypárt gyÅ‘zelmére szolgált, azon szándék mellett, hogy a nagyvárosi tömegek nyilas szavazatait a marginalitásban tartsa. Az elsÅ‘sorban a nyilas ellenzéket erodálni kÃvánó terv felemás módon sikerült, a szociáldemokrata és a liberális ellenzék igen szerény eredményt ért el, a nyilasok eredményeit érdemben kevésbé befolyásolta. Plakátunk az 1939. május 25-26-ra kitűzött országgyűlési választások szlogenvilágába és szociáldemokrata érvrendszerébe avat be. A szervezett munkásság választói közösségét célba vevÅ‘ szlogen ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" különös erÅ‘vel is hathatott volna egy olyan környezetben, ahol a nyugati szomszéddá váló Német Birodalom egymás után szünteti meg szuverén államok függetlenségét. A jól megtalált szlogen mégsem vált be: a 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesÃtett. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselÅ‘ került az országgyűlésbe. Plakátunk jobb alsó sarkában engedélyeztetési szám: ,,202/1939. sz. Ennek a hirdetménynek a terjesztését a mai naptól számÃtott három hónapra megengedem. A polgármester megbÃzásából Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1939. május 2." Plakátunk jobb oldalán apró, a szövegtükröt nem érintÅ‘ hiány, felül apró gyűrÅ‘dés. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
| up to 1.000 HUF | 100 HUF |
| up to 5.000 HUF | 200 HUF |
| up to 10.000 HUF | 500 HUF |
| up to 20.000 HUF | 1.000 HUF |
| up to 50.000 HUF | 2.000 HUF |
| up to 100.000 HUF | 5.000 HUF |
| up to 200.000 HUF | 10.000 HUF |
| up to 500.000 HUF | 20.000 HUF |
| up to 1.000.000 HUF | 50.000 HUF |
| over 1.000.000 HUF | 100.000 HUF |
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![[Plakát] ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" A Szociáldemokrata Párt választási hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939) Budapest, 1939. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 305x470 mm. A hazai gyári munkavállalói réteget képviselÅ‘ Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetÅ‘je tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. VezetÅ‘ik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány Ãtélte száműzetésre. Az 1919-1920-as idÅ‘szak ügyvezetÅ‘ kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetÅ‘ik módszeres ellehetetlenÃtése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak elsÅ‘ parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végén kormányra kerülÅ‘ Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, Ãgy a rendszer erÅ‘s ellenzékének számÃtó szociáldemokraták vezetÅ‘jével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következÅ‘ országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következÅ‘ választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetÅ‘en szerepelt, és 25, 14, 14 és 11 képviselÅ‘t küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentÅ‘ tendenciával, de a német megszállásig (1944) Ãgy is maradt. 1935 után azonban több figyelemreméltó változás állt be a politikában. Az Anschluss után a Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen közelébe került, a szomszédsággal pedig a korábban is már marginálisan létezÅ‘, ám külföldrÅ‘l is pénzelt magyar nemzetiszocialista ideológia megerÅ‘södött. A régóta hatalomban levÅ‘ kormánypárt minden erÅ‘t megragadott az új erÅ‘nek minÅ‘sülÅ‘ nyilas pártok korlátozására, lapjait betiltotta, gyülekezéseit korlátozta, vezetÅ‘it bebörtönözte, ám saját kormányhatalma megtartása érdekében 1938-ban a választójogi szabályokat ismételten megváltoztatta. A kormány továbbra sem volt érdekelt az általános választójog érvényesÃtésében, ám a vidéki körzetekben korábban általánosan használt nyÃlt voksolás rendszerét eltörölte, a szavazás tehát az 1939. évi választásokon alapult elÅ‘ször általánosan - azaz városi és vidéki körzetekben egyaránt - titkos voksoláson. A törvény továbbá elÅ‘Ãrta, hogy nagyobb városokban csak listákra lehet szavazni, mÃg a vidéki körzetekben - a kormánypárt hagyományos bázisán - listákra és egyéni képviselÅ‘kre egyaránt, ez az új rendszer - mely a nyÃlt szavazás eltörléséért cserébe kétszeres szavazatot adott a kormánypárt vidéki bázisának - értelemszerűen a kormánypárt gyÅ‘zelmére szolgált, azon szándék mellett, hogy a nagyvárosi tömegek nyilas szavazatait a marginalitásban tartsa. Az elsÅ‘sorban a nyilas ellenzéket erodálni kÃvánó terv felemás módon sikerült, a szociáldemokrata és a liberális ellenzék igen szerény eredményt ért el, a nyilasok eredményeit érdemben kevésbé befolyásolta. Plakátunk az 1939. május 25-26-ra kitűzött országgyűlési választások szlogenvilágába és szociáldemokrata érvrendszerébe avat be. A szervezett munkásság választói közösségét célba vevÅ‘ szlogen ,,Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének" különös erÅ‘vel is hathatott volna egy olyan környezetben, ahol a nyugati szomszéddá váló Német Birodalom egymás után szünteti meg szuverén államok függetlenségét. A jól megtalált szlogen mégsem vált be: a 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesÃtett. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselÅ‘ került az országgyűlésbe. Plakátunk jobb alsó sarkában engedélyeztetési szám: ,,202/1939. sz. Ennek a hirdetménynek a terjesztését a mai naptól számÃtott három hónapra megengedem. A polgármester megbÃzásából Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1939. május 2." Plakátunk jobb oldalán apró, a szövegtükröt nem érintÅ‘ hiány, felül apró gyűrÅ‘dés. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242909.jpg)
