Ristic, Jovan: Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben. Írta Risztics János. Szerb eredetiből fordította Románecz Mihály. Első kötet: 1848-1860. Nagy-Becskereken, 1892. Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdája. XVI + 293 + [3] p. Egyetlen magyar kiadás. Jovan Ristic (1831-1899) szerb politikus, diplomata és történész, a XIX. század közepétől több lépésben függetlenedő Szerbia többször kinevezett miniszterelnöke, külügyminisztere. A törökök által megszállt országban a XIX. század első felében éppúgy felfutóban volt a nemzeti gondolat és szerveződés, mint Kelet-Közép-Európa-szerte minden térségben, és 1848-1849 a jogilag még önállótlannak számító szerb tartomány számára is jelentős megrázkódtatás volt. A török hadsereg csak a krími háború utáni helyzetben, jelentős tárgyalássorozat után, 1862-1867 között hagyták el véglegesen az országot, így 1867-től számítjuk Szerbiát a szuverén országok közé. Ebben az évben nevezték ki első ízben miniszterelnökké a Szerbia függetlenedéséért sokat munkálkodó diplomata szerzőt. A munka emlékezetes látószöget nyit a XIX. század közepének nemzeti ébredésére, a szerb hazafiság speciális jellegére, mely kényelmetlen szövetségesként tekint Bécsre, valódi szövetségesének és patrónusának Oroszországot tartja, a szomszédos magyar politikai törekvéseket 1848 előtt, illetve 1848-1849 során ellenségesként érzékeli. Jovan Ristic nagyívű, szokatlan szempontú külpolitikai áttekintése Szerbia 1848-1872 közötti időszakát vizsgálja, ebből magyarul az első két kötet jelent meg, példányunk az önállóan is megálló, magyar szempontból lényegesebb első kötet. Az első előzéken, a címlap előtt és a címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. (Történei nép- és földrajzi könyvtár. XXXIX. kötet.) Poss.: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni kerületi iskolái. Díszesen aranyozott, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Áldásy Antal - Czobor Antal (szerk.): A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. 7. kötet: 1801-1825. Leírta Áldásy Antal, sajtó alá rendezte Czobor Alfréd. Budapest, 1941. Magyar Nemzeti Múzeum (,,Élet" Irodalmi és Nyomdai Rt.) X + [2] + 576 + [4] p. Első kiadás. Áldásy Antal (1869-1932) történész, levéltáros, heraldikus, genealógus. Monumentális sorozatában az 1606-1909 közötti nemesi cím- és címeradományozások történetét dolgozta fel, levéltári források alapján, a címadományozás helyének, idejének és sok esetben a nemesítés indoklásának részleteivel. Kötetünk - mely a nyolckötetes sorozat önmagában is megálló, 7 kötete - a napóleoni háborúk korszakának címadományozásait dokumentálja magyar és latin nyelven. Ebben a korszakban nemesi cím leggyakrabban vitézi tettekért, katonai szolgálatért járt, néhány esetben a hosszú udvari vagy diplomáciai szolgálat, a lankadatlan bürokratikus szorgalom, esetenként az állhatatos polgári (nyomdászi, lelkészi, ügyvédi, professzori, postamesteri) erények is elnyerték jutalmukat. Kereskedői erényekért ebben a korban ritkán jár nemesítés, a nemesi cím pedig mind ritkábban jár földbirtokkal. A kötetet a szerző jegyzeteiből Czobor Antal rendezte sajtó alá. Példányunk fűzése laza. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici. II. Litterae Armales. Vol 7.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű kiadó borítóban.
Dézsi Lajos: Báró Józsika Miklós 1794-1865. Budapest, 1916. Magyar Történelmi Társulat (Athenaeum ny.) 1 t. (címkép) + 451 + [1] p. + 6 t. + 1 melléklet (dupla oldalas hasonmás). Egyetlen kiadás. Dézsi Lajos szegedi irodalomtörténész korrajzba ágyazott életrajza Jósika Miklós író, drámaíró, politikusról, a magyar történelmi regény és a magyar bűnügyi regény és a magyar fantasztikus regény megalapozójáról. A főúri, a századközepi magyar irodalmi élet és a brüsszeli emigráció társaséletének számos részletével, illetve - az egykori kritika szellemében - számos Jósika-regény tartalmi ismertetésével. Példányunk fűzése meglazult. (Magyar történeti életrajzok, XXXII. évfolyam, 1-5. füzet.) Fűzve, illusztrált, sérült, enyhén foltos kiadói borítóban.
Galgóczy János: A sumír kérdés. New York, 1968. Gilgamesh Publishing Co. 293 + [3] p. Egyetlen kötetkiadás. Galgóczy János (1838-1919) biztosítási hivatalnok, műkedvelő nyelvész századforduló körüli őstörténeti tanulmánygyűjteménye a sumér-magyar rokonság elve mellett érvel, döntően nyelvészeti érvkészlettel. A szerző a századfordulón körül fejtette ki munkásságát [tanulmányai, sajtócikkei és vitairatai 1899-19014 között jelentek meg], ebben az időszakban még zajlottak az ugor-török háborúság utóvédharcai, a nyelvtörténészeket a magyar nyelv ugor vagy török eredete körüli kérdés bontotta békétlen frakciókra. Ebben a kontextusban Galgóczy sumér nyelvrokonsági ötlete újdonságnak hatott. A korainak nevezhető őstörténeti munka abban is kivételes, hogy nem csupán őstörténeti dolgozatokat közöl, hanem könyvbírálatokat, sőt sajtópolémiákat is, és a kötet dicséretére váljon, hogy a Galgóczy elméleteit cáfoló sajtócikkek is bekerültek kötetünk törzsanyagába (így például Munkácsy Bernát nyelvész vitairata). Oldalszámozáson belül szövegközti térképvázlatokkal, grafikákkal. (Studia Sumiro-Hungarica. 1. kötet.) Aranyozott kiadói egészvászon kiadásban. Jó példány.
Jakab Elek: A levéltárakról tekintettel a Magyar Államlevéltár-ügyre. Székfoglaló értekezés. Bp., 1877, MTA. Kiadói papírkötés, kopottas állapotban, felvágatlan példány.
[Horváth Jenő (1881-1950)] Professor Eugene Horváth: Responsibility of Hungary for the war. [Magyaroszág felelősége a háborúban.] Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League VIII. Bp.,1933, Hungarian Frontier Readjustment League [Magyar Revíziós Liga], (Sarkany-ny.), 98+1 p. Angol nyelvű irredenta kiadvány. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.
Politikai levelek egy külföldön élő honfihoz. (I. Pártjaink. II. Pénz-kormány és pártválság. III. Quid nunc?) Bp., 1873, Tettey Nándor és Társa (Légrády-ny.), 66 p. Kiadói papírkötés, sérült, szétváló fűzéssel, az elülső borító hiányzik, több lap kijár. Politikai röpirat az 1874-ben pénzügyminiszterré kinevezett Ghyczy Kálmánról.
Schröck Ferenc: Egyetemes világtörténet a felsőbb gymnasiumi ifjúság használatára. I-III. kötet: Ó-kor. Középkor. Új-kor. [Teljes mű, egybekötve.] Pesten, 1851-1858. Kilian György magyar egyetemi könyvárus tulajdona (Beimel József ny., Esztergomban; Lukács László ny., Wigand Károly Fridrik ny., Pozsony). 238 + [6] p.; 219 + [1] p. V + [1] + 260 p. Első, illetve második kiadás. Schröck Ferenc (1813-1879) piarista tanár, történész, tartományi főnök. Tatán, Budán, Vácott tanított, 1849-ben hazafias érzelmei miatt néhány évre eltanácsolták a tanítástól. 1851-től Pesten tanított, igen népszerű történelmi előadásait a gimnáziumi diákok mellett pesti polgárok is látogatták. Schröck Ferenc egyetemes történeti áttekintése a politikai eseménytörténetre fókuszál, de nem mellőzi a történelem népéleti, társadalomtörténeti aspektusait sem. A mű az ókort a keleti államok kezdeteitől a Római Birodalom bukásáig, a középkort Amerika felfedezéséig, az újkort a napóleoni háborúk végéig tárgyalja. A szerző a magyarság történetét nem különíti el az egyetemes történelem folyamataitól, és korántsem nyugat-európai fókuszú, indokolt esetben bőséggel tárgyalja Kelet-Európa és Skandinávia eseményeit is. A népszerű munka számos új kiadást megélt, első két része az első, a harmadik rész a második lenyomatból származik. Példányunk első és második címoldalán régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon halvány foltosság, az utolsó levélen kisebb gyűrődés és hiány, a gerincnél erősítés. Fűzve, sérült, hiányos kiadói borítóban, fedőborítók nélkül, hiányos gerinccel.
Darabanth Auction House
![Ristic, Jovan: Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben. Írta Risztics János. Szerb eredetiből fordította Románecz Mihály. Első kötet: 1848-1860. Nagy-Becskereken, 1892. Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdája. XVI + 293 + [3] p. Egyetlen magyar kiadás. Jovan Ristic (1831-1899) szerb politikus, diplomata és történész, a XIX. század közepétől több lépésben függetlenedő Szerbia többször kinevezett miniszterelnöke, külügyminisztere. A törökök által megszállt országban a XIX. század első felében éppúgy felfutóban volt a nemzeti gondolat és szerveződés, mint Kelet-Közép-Európa-szerte minden térségben, és 1848-1849 a jogilag még önállótlannak számító szerb tartomány számára is jelentős megrázkódtatás volt. A török hadsereg csak a krími háború utáni helyzetben, jelentős tárgyalássorozat után, 1862-1867 között hagyták el véglegesen az országot, így 1867-től számítjuk Szerbiát a szuverén országok közé. Ebben az évben nevezték ki első ízben miniszterelnökké a Szerbia függetlenedéséért sokat munkálkodó diplomata szerzőt. A munka emlékezetes látószöget nyit a XIX. század közepének nemzeti ébredésére, a szerb hazafiság speciális jellegére, mely kényelmetlen szövetségesként tekint Bécsre, valódi szövetségesének és patrónusának Oroszországot tartja, a szomszédos magyar politikai törekvéseket 1848 előtt, illetve 1848-1849 során ellenségesként érzékeli. Jovan Ristic nagyívű, szokatlan szempontú külpolitikai áttekintése Szerbia 1848-1872 közötti időszakát vizsgálja, ebből magyarul az első két kötet jelent meg, példányunk az önállóan is megálló, magyar szempontból lényegesebb első kötet. Az első előzéken, a címlap előtt és a címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. (Történei nép- és földrajzi könyvtár. XXXIX. kötet.) Poss.: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni kerületi iskolái. Díszesen aranyozott, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3252474.jpg)
![Áldásy Antal - Czobor Antal (szerk.): A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. 7. kötet: 1801-1825. Leírta Áldásy Antal, sajtó alá rendezte Czobor Alfréd. Budapest, 1941. Magyar Nemzeti Múzeum (,,Élet" Irodalmi és Nyomdai Rt.) X + [2] + 576 + [4] p. Első kiadás. Áldásy Antal (1869-1932) történész, levéltáros, heraldikus, genealógus. Monumentális sorozatában az 1606-1909 közötti nemesi cím- és címeradományozások történetét dolgozta fel, levéltári források alapján, a címadományozás helyének, idejének és sok esetben a nemesítés indoklásának részleteivel. Kötetünk - mely a nyolckötetes sorozat önmagában is megálló, 7 kötete - a napóleoni háborúk korszakának címadományozásait dokumentálja magyar és latin nyelven. Ebben a korszakban nemesi cím leggyakrabban vitézi tettekért, katonai szolgálatért járt, néhány esetben a hosszú udvari vagy diplomáciai szolgálat, a lankadatlan bürokratikus szorgalom, esetenként az állhatatos polgári (nyomdászi, lelkészi, ügyvédi, professzori, postamesteri) erények is elnyerték jutalmukat. Kereskedői erényekért ebben a korban ritkán jár nemesítés, a nemesi cím pedig mind ritkábban jár földbirtokkal. A kötetet a szerző jegyzeteiből Czobor Antal rendezte sajtó alá. Példányunk fűzése laza. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici. II. Litterae Armales. Vol 7.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű kiadó borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242047.jpg)
![Dézsi Lajos: Báró Józsika Miklós 1794-1865. Budapest, 1916. Magyar Történelmi Társulat (Athenaeum ny.) 1 t. (címkép) + 451 + [1] p. + 6 t. + 1 melléklet (dupla oldalas hasonmás). Egyetlen kiadás. Dézsi Lajos szegedi irodalomtörténész korrajzba ágyazott életrajza Jósika Miklós író, drámaíró, politikusról, a magyar történelmi regény és a magyar bűnügyi regény és a magyar fantasztikus regény megalapozójáról. A főúri, a századközepi magyar irodalmi élet és a brüsszeli emigráció társaséletének számos részletével, illetve - az egykori kritika szellemében - számos Jósika-regény tartalmi ismertetésével. Példányunk fűzése meglazult. (Magyar történeti életrajzok, XXXII. évfolyam, 1-5. füzet.) Fűzve, illusztrált, sérült, enyhén foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3246915.jpg)
![Galgóczy János: A sumír kérdés. New York, 1968. Gilgamesh Publishing Co. 293 + [3] p. Egyetlen kötetkiadás. Galgóczy János (1838-1919) biztosítási hivatalnok, műkedvelő nyelvész századforduló körüli őstörténeti tanulmánygyűjteménye a sumér-magyar rokonság elve mellett érvel, döntően nyelvészeti érvkészlettel. A szerző a századfordulón körül fejtette ki munkásságát [tanulmányai, sajtócikkei és vitairatai 1899-19014 között jelentek meg], ebben az időszakban még zajlottak az ugor-török háborúság utóvédharcai, a nyelvtörténészeket a magyar nyelv ugor vagy török eredete körüli kérdés bontotta békétlen frakciókra. Ebben a kontextusban Galgóczy sumér nyelvrokonsági ötlete újdonságnak hatott. A korainak nevezhető őstörténeti munka abban is kivételes, hogy nem csupán őstörténeti dolgozatokat közöl, hanem könyvbírálatokat, sőt sajtópolémiákat is, és a kötet dicséretére váljon, hogy a Galgóczy elméleteit cáfoló sajtócikkek is bekerültek kötetünk törzsanyagába (így például Munkácsy Bernát nyelvész vitairata). Oldalszámozáson belül szövegközti térképvázlatokkal, grafikákkal. (Studia Sumiro-Hungarica. 1. kötet.) Aranyozott kiadói egészvászon kiadásban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3252420.jpg)
![[Horváth Jenő (1881-1950)] Professor Eugene Horváth: Responsibility of Hungary for the war. [Magyaroszág felelősége a háborúban.] Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League VIII. Bp.,1933, Hungarian Frontier Readjustment League [Magyar Revíziós Liga], (Sarkany-ny.), 98+1 p. Angol nyelvű irredenta kiadvány. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3253513.jpg)
![Schröck Ferenc: Egyetemes világtörténet a felsőbb gymnasiumi ifjúság használatára. I-III. kötet: Ó-kor. Középkor. Új-kor. [Teljes mű, egybekötve.] Pesten, 1851-1858. Kilian György magyar egyetemi könyvárus tulajdona (Beimel József ny., Esztergomban; Lukács László ny., Wigand Károly Fridrik ny., Pozsony). 238 + [6] p.; 219 + [1] p. V + [1] + 260 p. Első, illetve második kiadás. Schröck Ferenc (1813-1879) piarista tanár, történész, tartományi főnök. Tatán, Budán, Vácott tanított, 1849-ben hazafias érzelmei miatt néhány évre eltanácsolták a tanítástól. 1851-től Pesten tanított, igen népszerű történelmi előadásait a gimnáziumi diákok mellett pesti polgárok is látogatták. Schröck Ferenc egyetemes történeti áttekintése a politikai eseménytörténetre fókuszál, de nem mellőzi a történelem népéleti, társadalomtörténeti aspektusait sem. A mű az ókort a keleti államok kezdeteitől a Római Birodalom bukásáig, a középkort Amerika felfedezéséig, az újkort a napóleoni háborúk végéig tárgyalja. A szerző a magyarság történetét nem különíti el az egyetemes történelem folyamataitól, és korántsem nyugat-európai fókuszú, indokolt esetben bőséggel tárgyalja Kelet-Európa és Skandinávia eseményeit is. A népszerű munka számos új kiadást megélt, első két része az első, a harmadik rész a második lenyomatból származik. Példányunk első és második címoldalán régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon halvány foltosság, az utolsó levélen kisebb gyűrődés és hiány, a gerincnél erősítés. Fűzve, sérült, hiányos kiadói borítóban, fedőborítók nélkül, hiányos gerinccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242917.jpg)
