Erdély Nagyfejedelemséget illető országos kormánylap, 1856-dik évfolyam I. rész I-től XVIII-ig terjedő darab. Három nyelven. Félvászon kötés, kopottas állapotban.
Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh Ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. Harmadik darab. (Diarium Comitiorum Regni Hungariae a serenissimo, ac potentissimo Imperatore, Hungariae, et Bohemiae Rege Francisco Primo in liberam, av regiam civitatem Posoniensem in diem 11-mam Septembris anni 1825. Tomus tertius.)
Posonyban, 1825-1826. Belnay örököseinek betüivel. 775 + [1] p. Folio.
Az első reformországgyűlés harmadik félévének magyar és latin nyelvű jegyzőkönyve. -
A történelmi emlékezetében első reformországgyűlésként élő rendi gyűlést 1825. szeptember 11-ére hívta össze az uralkodó, döntően adómegajánlási célokkal, valamint a rendek gravamenjeinek (sérelmeinek) meghallgatása céljából. Az országgyűlés két éven át, 1825 szeptemberétől 1827. augusztus 18-ig ülésezett, összesen 271 ülésre került sor. Jóllehet a gyűlés maga a közemlékezetben Széchenyi István Akadémia-alapítási felajánlásához kötődik, az ülések többsége a nemes vármegyék rendi sérelmeivel foglalkozott, valódi áttörő eredményt keveset hozott.
A gyűlés korántsem csak adózási, közigazgatási és újoncozási kérdéseket tárgyalt; a legváltozatosabb problémák kerültek terítékre. Sok szó esett az úrbéres telken élő nemesek megadóztatásának gyakorlatáról, a termények és a só árának kibírhatatlan emelkedéséről, a papírpénz és az aranypénz becséről, az országgyűlés összehívásának rendszerességéről, a voksolás módjáról, és ismételten, vezérmotívumként a nyomorú nép túladóztatásáról. A viták vég nélküliségét az a gyakorlat okozta, hogy a megyei követek rendszeresen hivatkoztak korábbi országgyűléseken elfogadott, ám a gyakorlatban mégis figyelmen kívül hagyott törvényekre és rendelkezésekre, míg a más gazdasági szerkezetű vármegyék követei a felvetett joghézagot egyáltalán nem találták súlyosnak, helyette viszont más és más ősi és jogos és méltatlanul elfeledett törvényekre hivatkoztak. Önmagában is megálló, jog- és társadalomtörténeti értékű dokumentumunk a kétéves országgyűlés jegyzőkönyvének harmadik része, mely a 111-170. üléseken elhangzottakat örökíti meg (1826. július 7. - 1827. január 10.), kéthasábos, magyar és latin nyelvű szövegoldalakon. Példányunk első leveleinek felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő hiány.
A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, verzóján könyvtári duplumbélyegzés.
Poss: Ernst Lajos. [Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum alapítója. Gyűjteményének javát hazai múzeumok vásárolták meg.]
Hiányos gerincű, gerincén kézzel feliratozott, enyhén kopott korabeli kartonkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Az első kötéstábla jobb felső sarkán apró hiány. Jó példány.
Corpus decretorum juris hungarici. Decretum generale inclyti regni Hungariae partiumque eidem adnexarum. I-III. köt.
Tomus Primus, continens opus tripartitum juris consvetudinarii ejusdem regni, auctore Stephano de Werbőcz ac decreta, constitutiones et articulos serenissimorum et apostolicorum regum ac inclytorum statuum et ordinum regni Hungariae partiumque eidem annexarum a Sancto Stephano usque ad Ferdinandum III. inclusive in publicus eorundem comitiis conclusos et editos.
Tomus Secundus, continens decreta, constitutiones et articulos serenissimorum et apostilcorum regum ac inclytorum statuum et ordinum regni Hungariae partiumque eidem annexarum, a Leopoldo Magno usque ad moderna tempora in publicis eorundem comitiis conclusos, et editos. Hozzákötve: Az országbírói értekezlet javaslatai törvénykezés tárgyában. Pest, 1861, Landerer és Heckenast, 45 p. Első kiadás. Magyar nyelven. Nem teljes. Feltehetőleg csak a 11. szám.
Tomus Tertius, continens formam processus judicii criminalis, directionem methodicam processus judiciarii, centuriam certarum contrarietatum et dubletatum, articulos juris tavernicalis, observationes processus causarum militaris curiae regiae, juris jurandi formulas varias, diversas regulas juris antiqui, regulad juris patrii, catalogum regum, comitatuum, archi-episcoporum, et palatinorum regni Hungariae, nec non regulamentum militare. Hozzákötve:
Index personarum, locorum, et rerum in Corpus Juris Hungarici, a temporibus S. Stephani, primi Hungarorum regis, usque ad annum MDCCCXLIV novissime concinnatus.
Budae, 1844-1847-1846, Typis et Sumptibus Typographiae Reg. Universitatis Hungaricae, 2 sztl. lev.+XII + 834 p.; 2 sztl. lev. + 582 p.; 2 sztl. lev.+220+VIII+368 p. Latin és magyar nyelven.
Korabeli félbőr-kötések, kopott borítókkal, az I. kötet javított gerinccel, szakadt elülső szennylappal, foltos lapokkal, néhány lapon szamárfüllel, a II. kötet javított, pótolt modern félbőr-kötéssel, néhány lapon nyomdahibás oldalszámozással (617/618 (helyesen(417/418)), 621/622 (helyesen(421/422)), 627/628, 629/630 (helyesen(427/428, 429,430)), 635/636 (helyesen(435/436)),437/444 (helyesen(443/444)), 645/646, 647/648, 649/650, 651/652 (helyesen(445/446, 449/4450, 451/452)), foltos lapokkal, a III. kötet kissé foltos lapokkal.
Kassics [Ignác], Ignatius: Enchiridion seu exctractus benignarum normalium ordinationum regiarum...Secundum materias serie chronologica, et ordine alphabeti digestus privata industria --. Tomus I-II. Egy kötetben (a mű 3 résszel teljes)
Pest, 1825. Matthiae Trattner de Petróza. XXIV + 344 + 182 p. -
Korabeli, aranyozott gerincű egészbőr-kötésben, festett lapszélekkel, kisebb kopássokkal
1832/6dik évi Országgyülésen alkotott Törvény Czikkelyek. Articuli Comitiorum anni 1832/6ti.
Pozsony, [1836.] Országgyűlési Nyomtatványok. 150, XXIV p. Teljes magyar-latin kétnyelvű kiadvány. Korabeli félbőr kötésben
Szibenliszt [Mihály], Michael: Institutiones Juris Privati Romani consriptae per ~. Pars II. (a mű két kötetben teljes) Jus rerum. Pestini, 1829. Trattner. VIII+ 557-810 p. Korabeli kartonált papírkötésben, gerinc vignettával címlap piszkos, kijár, egyébként jó állapotban Ritka jogtörténeti munka melyben a természetjogi iskolához tartozó szerző a római magánjogot, azon belül dologi jogot mutatja be. Árverésen még nem szerepelt!
Magyarországot illető Országos Kormánylap. VII. Évfolyam. - I. Kötet. I-XI. Darab. 1856. Január elejétől Junius végeig. Második rész. Hozzákötve: VII. Évfolyam. - II. Kötet. XII-XXII. Darab. 1856. Junius elejétől december végeig. Második rész. Buda, 1856, A' császári királyi pesti egyetemi nyomdában, V+1+58+1+V+59-552 p. Magyar és német nyelven. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, a címlapokon "K. K. Stuhlrichter Amt Zu Altenburg" bélyegzésekkel.
Magyarországot illető Országos Kormánylap. VI. Évfolyam. - I. kötet. I-XIII. Darab. 1855 Január elejétől Junius végeig. Első rész. Hozzákötve: VI. Évfolyam. I. köt. XIV-XXVII. Darab. Jul. 25. - dec. 30. Első rész. Buda, 1856, A' császári királyi pesti egyetemi nyomdában, XIV+2+297+1+3-300-480 p. Magyar és német nyelven. Átkötött félvászon-kötés
Dr. Nádasdy András: A detronizációs törvény, mint kényszertörvény. Különlenyomat a "Magyar Sors" 1937. decemberi számából. Kiadta: Gróf Apponyi Albert Társaság kiadása. Bp.,én.,Szalay Sándor-ny., 14+2 p. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal.
Darabanth Auction House
![Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh Ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. Harmadik darab. (Diarium Comitiorum Regni Hungariae a serenissimo, ac potentissimo Imperatore, Hungariae, et Bohemiae Rege Francisco Primo in liberam, av regiam civitatem Posoniensem in diem 11-mam Septembris anni 1825. Tomus tertius.) Posonyban, 1825-1826. Belnay örököseinek betüivel. 775 + [1] p. Folio. Az első reformországgyűlés harmadik félévének magyar és latin nyelvű jegyzőkönyve. - A történelmi emlékezetében első reformországgyűlésként élő rendi gyűlést 1825. szeptember 11-ére hívta össze az uralkodó, döntően adómegajánlási célokkal, valamint a rendek gravamenjeinek (sérelmeinek) meghallgatása céljából. Az országgyűlés két éven át, 1825 szeptemberétől 1827. augusztus 18-ig ülésezett, összesen 271 ülésre került sor. Jóllehet a gyűlés maga a közemlékezetben Széchenyi István Akadémia-alapítási felajánlásához kötődik, az ülések többsége a nemes vármegyék rendi sérelmeivel foglalkozott, valódi áttörő eredményt keveset hozott. A gyűlés korántsem csak adózási, közigazgatási és újoncozási kérdéseket tárgyalt; a legváltozatosabb problémák kerültek terítékre. Sok szó esett az úrbéres telken élő nemesek megadóztatásának gyakorlatáról, a termények és a só árának kibírhatatlan emelkedéséről, a papírpénz és az aranypénz becséről, az országgyűlés összehívásának rendszerességéről, a voksolás módjáról, és ismételten, vezérmotívumként a nyomorú nép túladóztatásáról. A viták vég nélküliségét az a gyakorlat okozta, hogy a megyei követek rendszeresen hivatkoztak korábbi országgyűléseken elfogadott, ám a gyakorlatban mégis figyelmen kívül hagyott törvényekre és rendelkezésekre, míg a más gazdasági szerkezetű vármegyék követei a felvetett joghézagot egyáltalán nem találták súlyosnak, helyette viszont más és más ősi és jogos és méltatlanul elfeledett törvényekre hivatkoztak. Önmagában is megálló, jog- és társadalomtörténeti értékű dokumentumunk a kétéves országgyűlés jegyzőkönyvének harmadik része, mely a 111-170. üléseken elhangzottakat örökíti meg (1826. július 7. - 1827. január 10.), kéthasábos, magyar és latin nyelvű szövegoldalakon. Példányunk első leveleinek felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő hiány. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, verzóján könyvtári duplumbélyegzés. Poss: Ernst Lajos. [Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum alapítója. Gyűjteményének javát hazai múzeumok vásárolták meg.] Hiányos gerincű, gerincén kézzel feliratozott, enyhén kopott korabeli kartonkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Az első kötéstábla jobb felső sarkán apró hiány. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3244852.jpg)
![Kassics [Ignác], Ignatius: Enchiridion seu exctractus benignarum normalium ordinationum regiarum...Secundum materias serie chronologica, et ordine alphabeti digestus privata industria --. Tomus I-II. Egy kötetben (a mű 3 résszel teljes) Pest, 1825. Matthiae Trattner de Petróza. XXIV + 344 + 182 p. - Korabeli, aranyozott gerincű egészbőr-kötésben, festett lapszélekkel, kisebb kopássokkal](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115821.jpg)
![1832/6dik évi Országgyülésen alkotott Törvény Czikkelyek. Articuli Comitiorum anni 1832/6ti. Pozsony, [1836.] Országgyűlési Nyomtatványok. 150, XXIV p. Teljes magyar-latin kétnyelvű kiadvány. Korabeli félbőr kötésben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3175158.jpg)
![Szibenliszt [Mihály], Michael: Institutiones Juris Privati Romani consriptae per ~. Pars II. (a mű két kötetben teljes) Jus rerum. Pestini, 1829. Trattner. VIII+ 557-810 p. Korabeli kartonált papírkötésben, gerinc vignettával címlap piszkos, kijár, egyébként jó állapotban Ritka jogtörténeti munka melyben a természetjogi iskolához tartozó szerző a római magánjogot, azon belül dologi jogot mutatja be. Árverésen még nem szerepelt!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3098395.jpg)
