Colin Ross: Die Erde in Bildern. Kiadói kolligátum: Das Europa - Buch.; Das Buch der Fernen Welt. Asien. Afrika. Australien. Amerika. Berlin,(1931),Paul Franke Verlag, XVI+336;+XVI+336 p. Német nyelven. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált, benne magyar vonatkozású képanyaggal is, Budapesttel és Magyarországgal. Kiadói aranyozott félbőr-kötés, festett felső lapélekkel, jó állapotban.
Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Előszó: József főherceg ő királyi fensége. Budapest, 1937. Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala (Sárik Gyula és Géza ny., Cegléd-Budapest). 890 p. + 33 t. (28 kétoldalas, 5 színes). Egyetlen kiadás. Oldalszámozáson belül szövegközti rajzokkal, alaprajzokkal, térképvázlatokkal gazdagon illusztrált honismereti, turisztikai és statisztikai kötet, mely a magyarság életrevalóságának és műveltségének méltatására minden eszközt megragad, a földrajzi és történelmi áttekintés után pedig az elkülönült fejezetekben ismertetett dunántúli régiók meglátogatására csábít. A várak, várromok, városok, tavak, kultúrrégiók ismertetésénél a szerző sokszor helyi legendák és történelmi kuriózumok ismertetésével kelti fel az érdeklődést a helyszín iránt. A Dunántúl várai esetében a szerző kiemelt figyelmet fordít a nyugati határszél elcsatolt területein található grandiózus várak ismertetésére (Fraknó, Léka, Borostyánkő), vár-alaprajzok kíséretében, és ugyancsak kiemelt figyelme irányul a Balaton környékére. Az 554. oldaltól kezdődő statisztikai rész Veszprém vármegye községeit ismerteti, majd az adatközlők és a támogatók adattárát közli. A szerző a következő években hasonló szellemben írta meg a Felvidéki vármegyék és Erdélyi vármegyék című köteteit. Aranyozott, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán a tatai Turul-szobor dombornyomásos könyvdíszével. Jó példány.
Reitter Ferenc: Duna-szabályozás Buda és Pest között. Pesti hajózási-csatorna. A Csepelsziget s a soroksári Duna-ág balpartján fekvő ártér ármentesítése. Három javaslat - - kir. főmérnöktől. Pest, 1865., Pollák Testvérek, 85+3 p. A szerző a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke volt. Nagy szerepet játszott a főváros ármentesítésében, a rakpartok kiépítésében. A kötetben szereplő egyik terve egy hajózó csatorna kiépítése, amely nagyjából a mai Nagykörút vonalán haladt volna. Átkötött modern egészvászon-kötés, foltos lapokkal, a térképek és a fotó hiányzik.
Margó Tivadar: Az állatország rendszeres osztályozása a főbb csoportok rövid jellegzésével az összehasonlitó boncztan és fejlődéstan alapján. Egyetemi hallgatók részére írta: - -. Bp., 1883., Athenaeum, XXVIII+179+1 p. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval.
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. I-III. köt. Ludwig Rohbock illusztrációival. Bp., 1987, Európa. Reprint kiadás. Kiadói aranyozott műbőr-kötés, jó állapotban, kiadói kissé sérült papírtokban, kísérőfüzettel.
Der Rhein von Mainz bis Köln. [A Rajna színes panoráma-térképe.] [Hely nélkül, 1905 körül]. Színes kőnyomat, hajtogatva, teljes mérete: 2165x245 mm egy 2170x265 mm méretű lapon. A német köztudatban a nemzeti tájak között számontartott Rajna-vidékről már az 1850-es években készültek leporelló formájú látképek. Turisztikai céllal kiadott, kihajtható Rajna-látképünk felül Köln, alul Mainz városának feliratozott látképe, a látkép lényegét alkotó, madártávlatú településrajzokkal és vasúthálózattal ellátott Rajna-térkép két oldalán a környező látnivalók feliratozott látképei, köztük vadászkastélyok, paloták, sziklán ülő várak, főterek, tornyok, szanatóriumok képei, rövid szöveges magyarázattal. Évszám nélkül kiadott Rajna-panorámánk kiadási évét 1905-re becsüljük. A képmagyarázatokban szereplő utolsó dátum 1895, mely dátum egy nem régiben emelt épület befejezési évére utal. További támpontokat nyújtanak Köln és Mainz város látképének közlekedési részletei, automobilt sehol nem látunk, ellenben villamosok és konflisok osztoznak a városi hidakon és rakparti promenádokon. Fűzve, illusztrált, enyhén foltos kiadói borítóban. Jó példány.
A Magas Tátra. Die Hohe Tátra. [Fényképalbum.] (Budapest), [1915 körül]. Divald és Monostory. [20] t. A magyarországi turistaság bölcsőjeként ismert Magas-Tátra az 1880-as évektől a közfigyelem középpontjában állt, a jellegzetesen kárpáti jellegű favázas építészet itt alakította ki jellegzetesen hazai formakincsét. Évszámjelzés nélkül megjelent fényképalbumunk feltehetően 1915 körül keletkezhetett, erre az Ótátrafüreden 1904-ben felépült, ma is álló Nagyszálló körül kiépült új épületek utalnak. A Tátra-látképeket, illetve a hegyvidéki szállókat, menedékházakat feltehetően a Tátra-fotózás nagy egyénisége, Divald Kornél (1872-1931) fotográfus és műtörténész, a nagy múltú Divald fényképész dinasztia ifjabb tagja készítette. Albumunk magyar és német nyelvven feliratozott látképei (zárójelben egyes fontosabb épületek építési dátumával): Ó-Tátrafüred - Ó-tátrafüredi Nagyszálló (1904) - Új-Tátrafüred a villamossal - Alsó-Tátrafüred - Tátralomnici Palota szálloda (1905) - Tátraszéplak - Tarpatakfüred - Rainer-kunyhó (1865) és Zerge szálló (1884) - Nagytarpatak középső vízesése - Óriási vízesés - Részlet az Öt-tónál a Téry menedékházzal (1899) - Matlárháza (1889) - Zöld tó - Sziléziai-ház a felkai völgyben (1895) - Felső Hági (1900 körül) - Csorba-tó a villamossal - Csorba-tó - Poprádi-tó - Tengerszemcsúcs - Halas-tó. Példányunk három táblája kijár. Zsinórral fűzött, aranyozott, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Wenzel Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Értekezések a történeti tudományok köréből II. köt. VII. sz. Pest, 1873, Eggenberger, 83+(1) p. Átkötött papírkötésben, körbevágott lapokkal, helyenként kis foltokkal, ceruzás aláhúzásokkal, régi intézményi bélyegzőkkel.
Scherer Lajos: Losonc. Egy magyar város rövid története. Kiadja a Kármán József Irodalmi és Művészeti Társaság. Losonc, 1943, (Benkő ny.) 71 p., 4 t. . /Kármán József könyvek 1. sz./ Fűzve, kiadói borítóban. lapok sarkán restaurálásokkal. Ritka!
Darabanth Auction House
![Der Rhein von Mainz bis Köln. [A Rajna színes panoráma-térképe.] [Hely nélkül, 1905 körül]. Színes kőnyomat, hajtogatva, teljes mérete: 2165x245 mm egy 2170x265 mm méretű lapon. A német köztudatban a nemzeti tájak között számontartott Rajna-vidékről már az 1850-es években készültek leporelló formájú látképek. Turisztikai céllal kiadott, kihajtható Rajna-látképünk felül Köln, alul Mainz városának feliratozott látképe, a látkép lényegét alkotó, madártávlatú településrajzokkal és vasúthálózattal ellátott Rajna-térkép két oldalán a környező látnivalók feliratozott látképei, köztük vadászkastélyok, paloták, sziklán ülő várak, főterek, tornyok, szanatóriumok képei, rövid szöveges magyarázattal. Évszám nélkül kiadott Rajna-panorámánk kiadási évét 1905-re becsüljük. A képmagyarázatokban szereplő utolsó dátum 1895, mely dátum egy nem régiben emelt épület befejezési évére utal. További támpontokat nyújtanak Köln és Mainz város látképének közlekedési részletei, automobilt sehol nem látunk, ellenben villamosok és konflisok osztoznak a városi hidakon és rakparti promenádokon. Fűzve, illusztrált, enyhén foltos kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3244867.jpg)
![A Magas Tátra. Die Hohe Tátra. [Fényképalbum.] (Budapest), [1915 körül]. Divald és Monostory. [20] t. A magyarországi turistaság bölcsőjeként ismert Magas-Tátra az 1880-as évektől a közfigyelem középpontjában állt, a jellegzetesen kárpáti jellegű favázas építészet itt alakította ki jellegzetesen hazai formakincsét. Évszámjelzés nélkül megjelent fényképalbumunk feltehetően 1915 körül keletkezhetett, erre az Ótátrafüreden 1904-ben felépült, ma is álló Nagyszálló körül kiépült új épületek utalnak. A Tátra-látképeket, illetve a hegyvidéki szállókat, menedékházakat feltehetően a Tátra-fotózás nagy egyénisége, Divald Kornél (1872-1931) fotográfus és műtörténész, a nagy múltú Divald fényképész dinasztia ifjabb tagja készítette. Albumunk magyar és német nyelvven feliratozott látképei (zárójelben egyes fontosabb épületek építési dátumával): Ó-Tátrafüred - Ó-tátrafüredi Nagyszálló (1904) - Új-Tátrafüred a villamossal - Alsó-Tátrafüred - Tátralomnici Palota szálloda (1905) - Tátraszéplak - Tarpatakfüred - Rainer-kunyhó (1865) és Zerge szálló (1884) - Nagytarpatak középső vízesése - Óriási vízesés - Részlet az Öt-tónál a Téry menedékházzal (1899) - Matlárháza (1889) - Zöld tó - Sziléziai-ház a felkai völgyben (1895) - Felső Hági (1900 körül) - Csorba-tó a villamossal - Csorba-tó - Poprádi-tó - Tengerszemcsúcs - Halas-tó. Példányunk három táblája kijár. Zsinórral fűzött, aranyozott, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242042.jpg)
