https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Available
Add to cart Remove
19225.
478. Online Auction sale of the unsold lots
Books: History
6 000 HUF
15,54 EUR, 17,14 USD
0
Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török fajrokonság kezdete és fejlődése. Budapest, 1914. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékalapító posztumusz kötete, egyben legutolsó álláspontja a magyar nyelvtörténetet és őstörténetet megrázó ugor-török háború kérdésében. Az ugor-török háború a keleti tanszéket alapító Vámbéry 1869/1870. évi vitairatától kezdődik, és tétje a magyar nép és nyelv eredetének korántsem tét nélküli meghatározása volt. Vámbéry a kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy az ugor nyelvek és a törökségi nyelvek közeli rokonságban állnak, erre pedig grammatikai és szókészlet-béli bizonyítékokat hozott. A finnugor elméletet képviselő Budenz József és Hunfalvy Pál a tudományos alaposságot kérte számon Vámbéry Árminon, illetve kritizálta Vámbéry azon elméletét, mely szerint a magyar nyelv és nép ugor-török keverék lenne. Az ugor-török háború évtizedeken keresztül zajlott, személyeskedésektől sem volt mentes, Vámbéry Ármin pedig soha nem adta fel törökségi álláspontját, melynek legvégső kifejtése posztumusz kiadott könyvében található. Kötete a törökségi származás fenntartásával magyarázattal szolgál a hun-magyar rokonságra is, ekképp pedig hozzájárult László Gyula régész későbbi kettős honfoglalás-elméletéhez is. A címlapon apró foltosság. Az eredeti illusztrált fedőborító felhasználásával készült korabeli, enyhén foltos kiadói félvászon kötésben.
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török fajrokonság kezdete és fejlődése. Budapest, 1914. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékalapító posztumusz kötete, egyben legutolsó álláspontja a magyar nyelvtörténetet és őstörténetet megrázó ugor-török háború kérdésében. Az ugor-török háború a keleti tanszéket alapító Vámbéry 1869/1870. évi vitairatától kezdődik, és tétje a magyar nép és nyelv eredetének korántsem tét nélküli meghatározása volt. Vámbéry a kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy az ugor nyelvek és a törökségi nyelvek közeli rokonságban állnak, erre pedig grammatikai és szókészlet-béli bizonyítékokat hozott. A finnugor elméletet képviselő Budenz József és Hunfalvy Pál a tudományos alaposságot kérte számon Vámbéry Árminon, illetve kritizálta Vámbéry azon elméletét, mely szerint a magyar nyelv és nép ugor-török keverék lenne. Az ugor-török háború évtizedeken keresztül zajlott, személyeskedésektől sem volt mentes, Vámbéry Ármin pedig soha nem adta fel törökségi álláspontját, melynek legvégső kifejtése posztumusz kiadott könyvében található. Kötete a törökségi származás fenntartásával magyarázattal szolgál a hun-magyar rokonságra is, ekképp pedig hozzájárult László Gyula régész későbbi kettős honfoglalás-elméletéhez is. A címlapon apró foltosság. Az eredeti illusztrált fedőborító felhasználásával készült korabeli, enyhén foltos kiadói félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257906.jpg)
