https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Sold
1 000 HUF
1
Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3160439.jpg)
