A magyar békeszerződés. Kiadja a M. Kir. Külügyminisztérium. Bp., 1920, M. Kir. Tud.-egyetemi Nyomda, 86 p. Tűzve, hiányzó borítóval, sérült, a tűzéstől különvált címlappal, régi intézményi bélyegzőkkel (A Képviselőház Könyvtára, 1926.)
Vámbéri Ármin: A hunnok és avarok nemzetisége. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. IX. köt. IV. sz. Bp., 1881, MTA, 33 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval, régi intézményi bélyegzésekkel.
[Plutarkhosz]: Párhuzamos életrajzok Plutarchból. Hellenből ford. Székács József. Hellen Classicusok magyar fordításokban III. köt. Pest, 1847., Eggenberger J. és Fia. XIII+3+395 p. Átkötött félvászon-kötés, néhány foltos lappal.
Faragó László: Kossuth-zarándokok útja Amerikába. Békés, 1928, Petőfi-ny. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói papírkötés. + 1928 Kossuth a New York-i Kossuth szobor leleplezési ünnepségének prospektusával.
Erdélyország' történetei' tára. Egykoru 's magyar nyelven készített történetiratok-, levelek-, országgyűlési végzések- és törvényczikkelyekből. Kiadják (szerkesztették) Kemény József és Nagy Ajtai Kovács István. Második kötet: 1566-1613. Kolozsváratt, 1845. Özvegy Barráné' és Stein' tulajdona (Nyomatott a' kir. Lyceum' betüivel). XIII + [3] + 291 + [1] p. A Kemény János (1795-1855) erdélyi történész a tudományos alapossággal végzett történeti dokumentum-kiadás jelentős alakja. A Nagyajtai Kovács István történésszel együttműködésben kiadott forráskiadvány levéltári források, országgyűlési dokumentumok, tábori levelek alapján dolgozza ki Erdély XVI-XVII. századi történetét. A munka két kötetben jelent meg, az első kötet az 1540-1600 közötti, a második az 1566-1613 közötti időszak történetét adja közre, a két kötet esetén némileg eltérő válogatási elvekkel. Ez utóbbi, önmagában is megálló könyv a Báthoriak korszakát idézi meg, Bethlen Gábor fejedelemségre kerüléséig, a nagy fejedelem számos korai rendelkezésével. Oldalszámozáson belül három levél kihajtható hivatalnoki táblázatokat közöl. Az első nyomtatott oldalon egykori gyűjteményi bélyegzés nyomai, melyek közül az egyik megismétlődik a címoldalon. Az első levélen erősítés, egyes oldalakon halvány foxing. Poss.: Korody M. Béla könyvtára. Fűzve, javított, sarkán pótolt, védőfóliába volt feliratozott kiadói borítóban. Körülvágatlan példány.
Beér János - Kovács István: A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Kádár Jánosnak DEDIKÁLT! Bp., 1959, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Kiadói egészvászon kötés, papír védőborítóval, kissé kopottas állapotban.
Somogyi József: A faj. [Budapest], (1940). Athenaeum (ny.) 275 + [1] p. Egyetlen kiadás. Somogyi József (1898-1948) filozófus, pedagógus, a szegedi tanárképző főiskola tanszékvezető tanárának közérthető nyelven megfogalmazott kritikája a fajelméletről. A munka megvizsgálja a fajelmélet kialakulásához vezető utat, jellemzi annak fontosabb német és turáni doktrínáit, egymásból vezeti le a fajegészség és a fajtisztaság fogalmait, végül a kölcsönhatások elvének bemutatásával cáfolja, hogy a faj és a kultúra magától értetődő kapcsolatban állna. Az első fedőborító belső oldalán és a címoldalon régi erősítés nyomai, példányunk fűzése enyhén meglazult e helyen. Fűzve, enyhén sérült, halványan foltos kiadói borítóban.
Eichmann. Henker, Handlanger, Hintermänner. Eine Dokumentation. (Berlin, 1961), Auschuss für Deutsche Einheit. Német nyelven. Kiadói tűzött papírkötés, a borítón és több lapon sérülésekkel.
Elekes Dezső: Hazánk, népünk, szomszédaink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbodott Magyarország ismertetője. A keleti területek visszacsatolása után átdolgozott második kiadás. A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 13. sz. Bp., 1941, Magyar Statisztikai Társaság - Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségjogi Intézete (Stephaneum-ny.), 1 (színes, kihajtható térkép) t.+ 133+(1) p. Kiadói papírkötés, kissé sérült borítóval és gerinccel, néhány a fűzéstől elváló lappal, az utolsó lapon kisebb sarokhiánnyal.
Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, békéről és a népek szövetségéről. Összeáll.: Bródy Béla és Magyar Lajos. Bp., 1919, Athenaeum, 1 t +105+1 p. Kiadói papírkötés, sérült borítóval és címképpel, az elülső borító és a címkép levált sérült.
[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság (Magyar Néprokonsági Egyesület) folyóirata. XVI. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1933. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). IV + 67 + [1] p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Cholnoky Jenő: A belső-ázsiai pásztornépek szerepe az emberi művelődés történetében - Móricz Péter: G. Musztafa Kemál és a Török Köztársaság alkotásai - Bán Aladár: Gömbös Gyula keleti útja és a rodostói ünnepség. - Bán Aladár: A finn nép dalaiban - Gaskó Dezső: A magyar és a finn tuberkulózis elleni küzdelemről - Reisman Erik: A finn-ugor néprokonsági mozgalom jelentősége. A könyvészeti rovat méltatja a gyomai Kner-nyomda kiadásában megjelenő észt regényeket és novellagyűjteményeket, Pekár Gyula főszerkesztő újabb regényét és Baráthosi Balogh Benedek újabb turanisztikai munkáját, Némethné Sebestyén Irán új, finnek számára írt magyar nyelvtanát, Vitéz Nagy Iván ,,A magyarság világstatisztikája" címen megjelent munkáját, Szász Elemér ,,Az új Finnország" című önálló kötetét, megemlékezik a finnugor kongresszusról, a finnországi török tanfolyamokról, török tudósok székelyföldi kutatásairól, valamint arról az esetről, hogy Gömbös Gyula hivatalban levő magyar miniszterelnök a különös tisztelet jegyében japán díszkardot kapott. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Darabanth Auction House
![[Plutarkhosz]: Párhuzamos életrajzok Plutarchból. Hellenből ford. Székács József. Hellen Classicusok magyar fordításokban III. köt. Pest, 1847., Eggenberger J. és Fia. XIII+3+395 p. Átkötött félvászon-kötés, néhány foltos lappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3271616.jpg)
![Erdélyország' történetei' tára. Egykoru 's magyar nyelven készített történetiratok-, levelek-, országgyűlési végzések- és törvényczikkelyekből. Kiadják (szerkesztették) Kemény József és Nagy Ajtai Kovács István. Második kötet: 1566-1613. Kolozsváratt, 1845. Özvegy Barráné' és Stein' tulajdona (Nyomatott a' kir. Lyceum' betüivel). XIII + [3] + 291 + [1] p. A Kemény János (1795-1855) erdélyi történész a tudományos alapossággal végzett történeti dokumentum-kiadás jelentős alakja. A Nagyajtai Kovács István történésszel együttműködésben kiadott forráskiadvány levéltári források, országgyűlési dokumentumok, tábori levelek alapján dolgozza ki Erdély XVI-XVII. századi történetét. A munka két kötetben jelent meg, az első kötet az 1540-1600 közötti, a második az 1566-1613 közötti időszak történetét adja közre, a két kötet esetén némileg eltérő válogatási elvekkel. Ez utóbbi, önmagában is megálló könyv a Báthoriak korszakát idézi meg, Bethlen Gábor fejedelemségre kerüléséig, a nagy fejedelem számos korai rendelkezésével. Oldalszámozáson belül három levél kihajtható hivatalnoki táblázatokat közöl. Az első nyomtatott oldalon egykori gyűjteményi bélyegzés nyomai, melyek közül az egyik megismétlődik a címoldalon. Az első levélen erősítés, egyes oldalakon halvány foxing. Poss.: Korody M. Béla könyvtára. Fűzve, javított, sarkán pótolt, védőfóliába volt feliratozott kiadói borítóban. Körülvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3261702.jpg)
![Somogyi József: A faj. [Budapest], (1940). Athenaeum (ny.) 275 + [1] p. Egyetlen kiadás. Somogyi József (1898-1948) filozófus, pedagógus, a szegedi tanárképző főiskola tanszékvezető tanárának közérthető nyelven megfogalmazott kritikája a fajelméletről. A munka megvizsgálja a fajelmélet kialakulásához vezető utat, jellemzi annak fontosabb német és turáni doktrínáit, egymásból vezeti le a fajegészség és a fajtisztaság fogalmait, végül a kölcsönhatások elvének bemutatásával cáfolja, hogy a faj és a kultúra magától értetődő kapcsolatban állna. Az első fedőborító belső oldalán és a címoldalon régi erősítés nyomai, példányunk fűzése enyhén meglazult e helyen. Fűzve, enyhén sérült, halványan foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3261700.jpg)
![[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság (Magyar Néprokonsági Egyesület) folyóirata. XVI. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1933. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). IV + 67 + [1] p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Cholnoky Jenő: A belső-ázsiai pásztornépek szerepe az emberi művelődés történetében - Móricz Péter: G. Musztafa Kemál és a Török Köztársaság alkotásai - Bán Aladár: Gömbös Gyula keleti útja és a rodostói ünnepség. - Bán Aladár: A finn nép dalaiban - Gaskó Dezső: A magyar és a finn tuberkulózis elleni küzdelemről - Reisman Erik: A finn-ugor néprokonsági mozgalom jelentősége. A könyvészeti rovat méltatja a gyomai Kner-nyomda kiadásában megjelenő észt regényeket és novellagyűjteményeket, Pekár Gyula főszerkesztő újabb regényét és Baráthosi Balogh Benedek újabb turanisztikai munkáját, Némethné Sebestyén Irán új, finnek számára írt magyar nyelvtanát, Vitéz Nagy Iván ,,A magyarság világstatisztikája" címen megjelent munkáját, Szász Elemér ,,Az új Finnország" című önálló kötetét, megemlékezik a finnugor kongresszusról, a finnországi török tanfolyamokról, török tudósok székelyföldi kutatásairól, valamint arról az esetről, hogy Gömbös Gyula hivatalban levő magyar miniszterelnök a különös tisztelet jegyében japán díszkardot kapott. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257945.jpg)
