[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság folyóirata. XII. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1929. (Dunántúl Rt. egyetemi nyomdája). IV + 63 + [1] p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Cholnoky Jenő: Az oázis-élet jelentősége a művelődés történetében - Vikár Béla: Az ,,utolsó samán" - Móricz Péter: A mai Törökország - Bán Aladár: Észt-magyar érintkezés a múltban és a jelenben - Mezei István: Japániak a magyar revízió szolgálatában. Az évfolyam könyvészeti és kritikai rovata ismerteti többek közt Pekár Gyula főszerkesztő ,,A tízezermérföldes sárkány" című történelmi regényét, Csekey István ,,A finn és észt jogrendszer" című tanulmányát, Baráthosi Balogh Benedek turanista sorozatának újabb, ,,Korea, a hajnalpír országa" címen írt kötetét, ismerteti a KSH által kiadott ,,Magyarország 1927. évi kereskedelmi forgalma" című kötetének turáni partnerek irányába mutató statisztikáit, hírt az Új észt nyelvtan megjelenéséről, a tartui egyetem új magyar lektoráról, a finn hadsereg magyarországi katonai lóvásárlásairól, a török követ tiszteletére rendezett tea-estről, Stein Aurél Közép-Ázsia-kutató hazai előadásairól. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Fűzve, enyhén sérült, halványan foltos kiadói borítóban.
[Folyóirat] Turán. Magyar néprokonsági szemle. A Turáni Társaság folyóirata. XXVII. évfolyam, 1-2. és 3. szám. [Teljes évfolyam, két füzetben.] Budapest, 1944. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) 32 p.; 43-56 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk a Turán folyóirat utolsó évfolyama: az 1913-ban indult periodika az 1944. évi 3. lapszámmal megszűnt, szerkesztősége szétszéledt, turáni szemlélete folytathatatlannak, finnugor szemlélete pedig a Szovjetunió ügyeibe való beavatkozásnak minősült volna 1945 után. A tartalomból: Cholnoky Jenő: Üdvözlet a dicső török nemzethez - Steinwalter Károly: Merre állott Attila palotája? - Faragó József: Valamo, Finnország szent szigete. A háborús évben turáni témájú kritikai rovatnak nem maradt hely, helyére a magyar nemzeti katonaeszményt szolgáló mű megírására felhívó pályázat került, a társasági hírek rövidek. Az évfolyam harmadik füzete ritka, terjedelméből Cholnoky Jenő ,,A kínai és az európai műveltség érintkezése" címmel írt tanulmánya hiányzik, fűzése pedig meggyengült. Egységes, fűzött, enyhén elszíneződött, sérült kiadói borítóban. Az összevont lapszám első fedőborítóján kézi számítás.
[Folyóirat] Turán. Magyar néprokonsági szemle. A Turáni Társaság folyóirata. XXVI. évfolyam, 1. és 2. szám. [Teljes évfolyam, két füzetben.] Budapest, 1943. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) [4] + 42 p.; 53-82 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. A tartalomból: Cholnoky Jenő: A magyarok eredete - Bendefy László: XII. János pápa levele Jeretamir kaukázusi magyar fejedelemhez - Hüseyin Namik Arkun: A mai turkológia alapelemei - Rolf Nevanlinna: A finn fiatalság a válságos időkben - Kövér Lajos: Egy volt hadifogoly tapasztalatai Kínában - Zsuffa Sándor: A turánizmus hívei és ellenfelei. Ez utóbbi cikk markáns társadalomelméleti fejtegetésekben fejti ki véleményét a szabadkőművesség eredendő turanizmus-gyűlöletéről. A lapszámok könyvészeti rovata elismerően szól vitéz Horváth Béla Perzsia közelmúltját áttekintő kötetéről, a Pázmány Péter Tudományegyetem előadás-sorozatából készült kötetről, mely ,,A magyarság őstörténete" címmel jelent meg, és Zsirai Béla ,,Őstörténeti csodabogarak" című munkájáról, amely a turanizmus túlhajtásait mutatja be. A hírrovat jobbára a magyar-japán, magyar-török diplomácia rövidhíreiből áll össze. Az évfolyam második, meglazult fűzése füzete ritka, terjedelméből 10 oldal hiányzik. Fűzve, egységes kiadói borítóban, az első szám borítóján Cholnoky Jenő aláírását utánzó ceruzapróba.
Eörsi László 2 db az 1956-os forradalomról szóló könyve, mindkettő a szerző által dedikált: Eörsi László: Ferencváros 1956. A kerület fegyveres csoportjai.; Kőbánya 1956. Fegyveres ellenállás a X. kerületben. Bp., 1997-2016, 1956-os Intézet. Kiadói papírkötés. A szerző, Eörsi László (1955- ) történész által dedikált példányok.
Jules-Stanislas Doinel: Histoire de Blanche de Castille. [Kasztíliai Blanka története.] Tours, 1883, Alfred Mame et Fils, 1 t.+368 p.+7 t. Francia nyelven. Szövegközti és egészoldalas fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Korabeli aranyozott gerincű félbőr-kötés, aranyozott lapélekkel, kopott borítóval, foltos borítóval és foltos lapokkal.
Kasztíliai Blanka (1188-1252) Franciaország királynéja és több alkalommal régense, VIII. Alfonz kasztíliai király és Eleonóra (1162?1214), II. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra unokája, VIII. (Oroszlán) Lajos francia uralkodó felesége, IX. (Szent) Lajos és Anjou Károly szicíliai, nápolyi, albán, akháj és névleges jeruzsálemi uralkodó édesanyja volt.
Luxemburgi Zsigmond. Művészet és kultúra 1387-1437. Sigismundus-Rex et Imperator. Kiállítási katalógus. Szerk.: Körber Ágnes. Bp., 2006, Szépművészeti Múzeum, (Alföldi Nyomda), 96 p. Kiadói papírkötés. Fóliázott, új állapotban
Friedjung, Heinrich: Österreich von 1848 bis 1860. In zwei Bänden. Erster Band: Die Jahre der Revolution und der Reform 1848 bis 1851. (Zweite Auflage.) Zweiter Band: Erste Abteilung. 1 kötet Stuttgart und Berlin, 1908. J. G. Cotta'sche Buchhandlung (Druck der Union Deutsche Verlagsgesellschaft). XVIII + 512 p.; Korabeli, kissé kopott, aranyozott félbőr kötésben Az osztrák birodalom történetének birodalmi szemszögű áttekintése
Forgon Mihály, mihályfalusi: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Írta Mihályfalusi Forgon Mihály. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben.] Kolozsvár, 1909. Nyomatott Gámán J. örököse könyvsajtóján. 335 + [1] p.; 361 + [7] p. Első kiadás. Forgon Mihály (1885-1914) jogász, genealógus levéltári források és alapos kutatások alapján, egyetemi évei alatt írta meg szűkebb pátriája, Gömör-Kishont vármegye nemességének monográfiáját. A családtörténeti munka kiemelkedően precíz munka, kiválóan adatolt, leszármazási táblákkal, címerillusztrációkkal és címerleírásokkal teljes megyei családtörténet. A címlapok és a második kötet néhány levele a gerincnél megerősítve, a kötetek fűzése meglazult, a második kötet fűzése több helyen elvált. Fűzve, egységes, Gömör-Kishont vármegye címerével illusztrált, sérült, javított, hiányos gerincű kiadói borítóban. A második kötet első borítóján régi tulajdonosi bejegyzés.
Balogh Margit: "Victim of History": Cardinal Mindszenty: A Biography. Washington DC., 2022, The Catholic University of America Press. Angol nyelven. 723 p. Kiadói kartonált papírkötés.
Vámbéry Rusztem: Az élő múlt. Politikai téveszmék - társadalmi babonák. (Bp., 1931), Pantheon, 435+(1) p. Egyetlen kiadás. Átkötött egészvászon-kötésben, nagyrészt jó állapotban, néhány sérült lappal.
Szalay László: Magyarország története. I-II. köt. [Egybekötve]. Pest, 1861-1862, Lauffer és Stolp (Beimel J. és Kozma Vazul-ny.), XIV+322 p.; XVI+439 p. Második kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kopottas borítóval, többségében foltos lapokkal.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság folyóirata. XII. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1929. (Dunántúl Rt. egyetemi nyomdája). IV + 63 + [1] p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Cholnoky Jenő: Az oázis-élet jelentősége a művelődés történetében - Vikár Béla: Az ,,utolsó samán" - Móricz Péter: A mai Törökország - Bán Aladár: Észt-magyar érintkezés a múltban és a jelenben - Mezei István: Japániak a magyar revízió szolgálatában. Az évfolyam könyvészeti és kritikai rovata ismerteti többek közt Pekár Gyula főszerkesztő ,,A tízezermérföldes sárkány" című történelmi regényét, Csekey István ,,A finn és észt jogrendszer" című tanulmányát, Baráthosi Balogh Benedek turanista sorozatának újabb, ,,Korea, a hajnalpír országa" címen írt kötetét, ismerteti a KSH által kiadott ,,Magyarország 1927. évi kereskedelmi forgalma" című kötetének turáni partnerek irányába mutató statisztikáit, hírt az Új észt nyelvtan megjelenéséről, a tartui egyetem új magyar lektoráról, a finn hadsereg magyarországi katonai lóvásárlásairól, a török követ tiszteletére rendezett tea-estről, Stein Aurél Közép-Ázsia-kutató hazai előadásairól. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Fűzve, enyhén sérült, halványan foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257944.jpg)
![[Folyóirat] Turán. Magyar néprokonsági szemle. A Turáni Társaság folyóirata. XXVII. évfolyam, 1-2. és 3. szám. [Teljes évfolyam, két füzetben.] Budapest, 1944. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) 32 p.; 43-56 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk a Turán folyóirat utolsó évfolyama: az 1913-ban indult periodika az 1944. évi 3. lapszámmal megszűnt, szerkesztősége szétszéledt, turáni szemlélete folytathatatlannak, finnugor szemlélete pedig a Szovjetunió ügyeibe való beavatkozásnak minősült volna 1945 után. A tartalomból: Cholnoky Jenő: Üdvözlet a dicső török nemzethez - Steinwalter Károly: Merre állott Attila palotája? - Faragó József: Valamo, Finnország szent szigete. A háborús évben turáni témájú kritikai rovatnak nem maradt hely, helyére a magyar nemzeti katonaeszményt szolgáló mű megírására felhívó pályázat került, a társasági hírek rövidek. Az évfolyam harmadik füzete ritka, terjedelméből Cholnoky Jenő ,,A kínai és az európai műveltség érintkezése" címmel írt tanulmánya hiányzik, fűzése pedig meggyengült. Egységes, fűzött, enyhén elszíneződött, sérült kiadói borítóban. Az összevont lapszám első fedőborítóján kézi számítás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257948.jpg)
![[Folyóirat] Turán. Magyar néprokonsági szemle. A Turáni Társaság folyóirata. XXVI. évfolyam, 1. és 2. szám. [Teljes évfolyam, két füzetben.] Budapest, 1943. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) [4] + 42 p.; 53-82 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. A tartalomból: Cholnoky Jenő: A magyarok eredete - Bendefy László: XII. János pápa levele Jeretamir kaukázusi magyar fejedelemhez - Hüseyin Namik Arkun: A mai turkológia alapelemei - Rolf Nevanlinna: A finn fiatalság a válságos időkben - Kövér Lajos: Egy volt hadifogoly tapasztalatai Kínában - Zsuffa Sándor: A turánizmus hívei és ellenfelei. Ez utóbbi cikk markáns társadalomelméleti fejtegetésekben fejti ki véleményét a szabadkőművesség eredendő turanizmus-gyűlöletéről. A lapszámok könyvészeti rovata elismerően szól vitéz Horváth Béla Perzsia közelmúltját áttekintő kötetéről, a Pázmány Péter Tudományegyetem előadás-sorozatából készült kötetről, mely ,,A magyarság őstörténete" címmel jelent meg, és Zsirai Béla ,,Őstörténeti csodabogarak" című munkájáról, amely a turanizmus túlhajtásait mutatja be. A hírrovat jobbára a magyar-japán, magyar-török diplomácia rövidhíreiből áll össze. Az évfolyam második, meglazult fűzése füzete ritka, terjedelméből 10 oldal hiányzik. Fűzve, egységes kiadói borítóban, az első szám borítóján Cholnoky Jenő aláírását utánzó ceruzapróba.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257947.jpg)
![Jules-Stanislas Doinel: Histoire de Blanche de Castille. [Kasztíliai Blanka története.] Tours, 1883, Alfred Mame et Fils, 1 t.+368 p.+7 t. Francia nyelven. Szövegközti és egészoldalas fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Korabeli aranyozott gerincű félbőr-kötés, aranyozott lapélekkel, kopott borítóval, foltos borítóval és foltos lapokkal. Kasztíliai Blanka (1188-1252) Franciaország királynéja és több alkalommal régense, VIII. Alfonz kasztíliai király és Eleonóra (1162?1214), II. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra unokája, VIII. (Oroszlán) Lajos francia uralkodó felesége, IX. (Szent) Lajos és Anjou Károly szicíliai, nápolyi, albán, akháj és névleges jeruzsálemi uralkodó édesanyja volt.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3264864.jpg)
![Forgon Mihály, mihályfalusi: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Írta Mihályfalusi Forgon Mihály. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben.] Kolozsvár, 1909. Nyomatott Gámán J. örököse könyvsajtóján. 335 + [1] p.; 361 + [7] p. Első kiadás. Forgon Mihály (1885-1914) jogász, genealógus levéltári források és alapos kutatások alapján, egyetemi évei alatt írta meg szűkebb pátriája, Gömör-Kishont vármegye nemességének monográfiáját. A családtörténeti munka kiemelkedően precíz munka, kiválóan adatolt, leszármazási táblákkal, címerillusztrációkkal és címerleírásokkal teljes megyei családtörténet. A címlapok és a második kötet néhány levele a gerincnél megerősítve, a kötetek fűzése meglazult, a második kötet fűzése több helyen elvált. Fűzve, egységes, Gömör-Kishont vármegye címerével illusztrált, sérült, javított, hiányos gerincű kiadói borítóban. A második kötet első borítóján régi tulajdonosi bejegyzés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3252484.jpg)
![Taine Hippolit Adolf: A jelenkori Francziaország alakulása. I-III. köt. [5 kötetben teljes]. Ford.: Toldy László. Bp., 1881-1884, MTA, VIII+664 p.; 2 sztl. lev.+ 573+(1) p.; 2 sztl. lev.+ 629+(3) p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés,kopott borítókkal, régi intézményi bélyegzésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3270799.jpg)
![Szalay László: Magyarország története. I-II. köt. [Egybekötve]. Pest, 1861-1862, Lauffer és Stolp (Beimel J. és Kozma Vazul-ny.), XIV+322 p.; XVI+439 p. Második kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kopottas borítóval, többségében foltos lapokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248462.jpg)
