Reiwald, Paul: Vom Geist der Massen. Handbuch der Massenpsychologie. Zürich, (1946). Pan-Verlag (ABC Druckerei & Verlags). XV + [1] + 631 + [1] p. Paul Reiwald (1895-1951) német jogász és kriminológus, a pszichoanalitikai kriminológia irányzatának képviselője. A szociáldemokrata ihletettségű elméletíró 1933 után Svácban dolgozott. Tömeglélektani kézikönyvében neves pszichoanalitikusok, szociológusok, közírók tömeglélektani elméleteit ismerteti (Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Alfred Adler, Émile Durkheim, Karl Kautzky), illetve analízis alá vonja a vezérkultusz minősített eseteit, döntően a német és az olasz vezérre koncentrálva, egy apró kitérővel a Lenin-jelenségre. Példányunk az azonos évben megjelenő utánnyomásból származik. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, eredeti védőborítóban. Jó példány.
Richard Andree: Ethnographische Parallelen und Vergleiche. Stuttgart, 1878., Julius Maier, XII+303 p.+1+II-VI (kihajtható táblák) t. Német nyelven. Átkötött egészvászon-kötés, 1 kihajtható tábla hiányzik, a kihajtható táblák egy része szakadozott.
Dr. Trócsányi Zoltán: A régi falu. I. és III. füzet. (Különlenyomat az ,,Uj Barázda" 1933. évfolyamából). Bp., 1933, szerzői kiadás, 47+(1) p.; (3) p.+ 108-169 p.+ (3) p. Kiadói tűzött papírkötés, kissé fakó, sérült borítóval, az I. füzet a gerincnél ragasztott.
Adler, Alfred: Menschenkenntnis. [Lipcse] Leipzig, 1929. Verlag von S. Hirzel (Druck vom Bibliographischen Institut). VII + [1] + 230 + [2] p. Alfred Adler (1870-1937) osztrák pszichiáter, a freudi elmélettől elforduló, az embert elsősorban társadalmi lényként értelmező mélylélektani irányzat, az individuálpszichológia kidolgozója, ezzel párhuzamosan pedig az egó felsőbbrendűségi törekvései kudarcából eredő kisebbségi komplexus, illetve a Napóleon-komplexus fogalmának megalkotója. Alapozó, bevezető műve eredeti nyelven először 1927-ben jelent meg, példányunk a negyedik, javított kiadásból való. Az adleri alapmű 1933-ban jelent meg magyarul, ,,Emberismeret: gyakorlati individuálpszichológia" címen. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Horváth György: Személyiség és öntevékenység. A szerző, Horváth György által Mohás Lívia (1928-2024) pszichológus, József Attila-díjas író részére DEDIKÁLT példány. Bp., 1978, Tankönyvkiadó. Kiadói kartonált papírkötés, sérült, hiányos gerinccel (a hiányzó gerinc a könyvben.) Mohás Lívia aláhúzásaival és bejelöléseivel.
Spencer, Herbert: The Principles of Ethics. Vol. I-II. [Teljes mű két kötetben.] London, 1893-1897. Williams and Norgate (Printed by Harrison and Sons). XII + [4] + 572 + 16 p.; XII + 487 + [1] + 16 p. Herbert Spencer (1820-1903) angol filozófus, a XIX. század második felének megkerülhetetlen gondolkodója. Fő művében, tíz kötetben kidolgozott filozófiai rendszerében kora minden számottevő kérdésében kifejtette evolucionista álláspontját: gazdasági, szociológiai, biológiai, lélektani, etikai, vallási, filozófiai, politikai témákban egyaránt. A nagy szintetizáló munka három évtized alatt készült el, kötetei 1862 és 1892 között jelentek meg. A szintézis két utolsó, etikai kötete egyaránt 1892-ben jelent meg először. Herbert Spencer számos aspektusban vizsgálja az emberiség etikai fejlődését, etikai szempontból értékelhető cselekedeteit az aggressziótól a jótékonyságig. A munka általános bevezetője az etika problémáját biológiai, lélektani, szociológiai szempontból vizsgálja, majd történeti-evolúciós keretben boncol olyan emberi aktusokat és koncepciókat, mint amilyen a rablás, a bosszú, az igazságosság, a nagylelkűség, az engedelmesség, a szorgalom, a mérséklet. Az egyéni élet etikájának keretében a pihenés, a táplálkozás, a házasság, a szülői lét fogalmait veszi szemügyre, a társadalmi etika keretében a jogok és kötelességek fejlődését és rendszerét, beleértve a magántulajdonhoz, a szabad vállalkozáshoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, a szabad vallásgyakorláshoz való jogot, a nők és gyermekek jogát, a politikai jogokat, az államok jogait, kötelességeit, és azok korlátait. Mindkét kötet első előzékén régi könyvjegy, az első kötet első előzékén ajándékozási bejegyzés. (A System of Synthetic Philosophy, Volume IX-X.) Egységes, aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Reiwald, Paul: Vom Geist der Massen. Handbuch der Massenpsychologie. Zürich, (1946). Pan-Verlag (ABC Druckerei & Verlags). XV + [1] + 631 + [1] p. Paul Reiwald (1895-1951) német jogász és kriminológus, a pszichoanalitikai kriminológia irányzatának képviselője. A szociáldemokrata ihletettségű elméletíró 1933 után Svácban dolgozott. Tömeglélektani kézikönyvében neves pszichoanalitikusok, szociológusok, közírók tömeglélektani elméleteit ismerteti (Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Alfred Adler, Émile Durkheim, Karl Kautzky), illetve analízis alá vonja a vezérkultusz minősített eseteit, döntően a német és az olasz vezérre koncentrálva, egy apró kitérővel a Lenin-jelenségre. Példányunk az azonos évben megjelenő utánnyomásból származik. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, eredeti védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168655.jpg)
![Adler, Alfred: Menschenkenntnis. [Lipcse] Leipzig, 1929. Verlag von S. Hirzel (Druck vom Bibliographischen Institut). VII + [1] + 230 + [2] p. Alfred Adler (1870-1937) osztrák pszichiáter, a freudi elmélettől elforduló, az embert elsősorban társadalmi lényként értelmező mélylélektani irányzat, az individuálpszichológia kidolgozója, ezzel párhuzamosan pedig az egó felsőbbrendűségi törekvései kudarcából eredő kisebbségi komplexus, illetve a Napóleon-komplexus fogalmának megalkotója. Alapozó, bevezető műve eredeti nyelven először 1927-ben jelent meg, példányunk a negyedik, javított kiadásból való. Az adleri alapmű 1933-ban jelent meg magyarul, ,,Emberismeret: gyakorlati individuálpszichológia" címen. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168653.jpg)
![Spencer, Herbert: The Principles of Ethics. Vol. I-II. [Teljes mű két kötetben.] London, 1893-1897. Williams and Norgate (Printed by Harrison and Sons). XII + [4] + 572 + 16 p.; XII + 487 + [1] + 16 p. Herbert Spencer (1820-1903) angol filozófus, a XIX. század második felének megkerülhetetlen gondolkodója. Fő művében, tíz kötetben kidolgozott filozófiai rendszerében kora minden számottevő kérdésében kifejtette evolucionista álláspontját: gazdasági, szociológiai, biológiai, lélektani, etikai, vallási, filozófiai, politikai témákban egyaránt. A nagy szintetizáló munka három évtized alatt készült el, kötetei 1862 és 1892 között jelentek meg. A szintézis két utolsó, etikai kötete egyaránt 1892-ben jelent meg először. Herbert Spencer számos aspektusban vizsgálja az emberiség etikai fejlődését, etikai szempontból értékelhető cselekedeteit az aggressziótól a jótékonyságig. A munka általános bevezetője az etika problémáját biológiai, lélektani, szociológiai szempontból vizsgálja, majd történeti-evolúciós keretben boncol olyan emberi aktusokat és koncepciókat, mint amilyen a rablás, a bosszú, az igazságosság, a nagylelkűség, az engedelmesség, a szorgalom, a mérséklet. Az egyéni élet etikájának keretében a pihenés, a táplálkozás, a házasság, a szülői lét fogalmait veszi szemügyre, a társadalmi etika keretében a jogok és kötelességek fejlődését és rendszerét, beleértve a magántulajdonhoz, a szabad vállalkozáshoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, a szabad vallásgyakorláshoz való jogot, a nők és gyermekek jogát, a politikai jogokat, az államok jogait, kötelességeit, és azok korlátait. Mindkét kötet első előzékén régi könyvjegy, az első kötet első előzékén ajándékozási bejegyzés. (A System of Synthetic Philosophy, Volume IX-X.) Egységes, aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3154028.jpg)
