Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.
Máriássy Béla: A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. I. Miksátul - III. Károlyig. III. kötet. (Forradalmi korszak.) Győr, 1887, Surányi János-ny., 3 sztl. lev.+ 403+(1)+VII+(3) p. Átkötött félvászon-kötésben, festett lapélekkel, intézményi bélyegzőkkel.
Fitz Jenő: Török erődítések Fejér megyében I-II. rész. I. Székesfehérvár. II: Párkányok. [Teljes mű két füzetben.] Székesfehérvár, 1956. István király Múzeum Múzeumi Bizottsága - Székesfehérvári Nyomda). 23 + [1] p.; 18 + [2] p. Egyetlen kiadás. Fitz Jenő (1921-2011) régész, történész, múzeumigazgató helytörténeti kötete összesen 2000 példányban készült, Székesfehérvár és környékének török kori erődítésének témáját dolgozza fel. A vidéket Székesfehérvár központtal 1545-től birtokolta a török, és szervezte meg sajátos, a kötetben is ismertetett közigazgatását. A második kötetben a székesfehérvári és budai szandzsák vonatkozó erődítései Pentelétől Ercsiig, Érdtől (Hamzsbégtől) Szabadbattyánig. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti rajzzal illusztrált. (István király Múzeum Közleményei. B. sorozat, 7-8. szám.) Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.
Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. Teleki Pál Tudományos Intézet - Athenaeum Ny. 420 + [2] p. Egyetlen kiadás. Szabó István (1898-1969) agrártörténész, településtörténész, egyetemi tanár, a magyar parasztság társadalomtörténetének kutatója. Monográfiájában európai kitekintéssel jellemzi a magyar parasztság jogi, gazdasági körülményeit a késő középkor parasztfelkeléseitől az 1514-et követő jogi és gazdasági megtorláson át az örökös jobbágyság kategóriájának vizsgálatával - a szabad költözés jogának megvonása és a szökött jobbágyok elleni törvénykezés ellenére a jobbágyság magyar formájánál léteztek kíméletlenebb rendszerek is. A munka az adóztatás formáin kívül teret szentel a falusi önkormányzatiság kialakulása és bukásának történetének, végül a jobbágyfelszabadítás 1848 utáni következményeit vizsgálja. Néhány oldalon szövegkiemelések. Példányunk fűzése a kötet végén enyhén meglazult. (A Történettudományi Intézet kiadványai, II. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozatlan, korabeli borítóban.
Ember Ödön: A székelyek eredetének irodalma és annak hatása a nemzeti törekvésekre. Bölcsészdoktori értekezés. Debrecen, 1940. Nagy Károly grafikai műintézete. 39 + [1] p. Egyetlen kiadás. A tudománytörténeti dolgozat őstörténeti kérdést feszeget, nevezetesen a székelyek eredetének, hun leszármazásának kérdését. Az egészen Anonymus elbeszélése óta fennálló, egyre inkább átpolitizálódó kérdéssel krónikaírók, egyháziak, polihisztorok, nyelvészek, történészek, politikusok egész sora foglalkozott, a parázs vita nem csupán nyelvészek és történészek vitája, hanem olykor az Erdély birtokjogáért folyó magyar-román vetélkedés formája is egyben. Mindent összevéve mégis elmondható, hogy az értekezés írója elsősorban a székelyek hun leszármazásának hazai igazolóit és tagadóit állítja szembe egymással. A címoldalon apró felülragasztás. (Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 3. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1782-1785) országleírásainak forrásértéke. (Dedikált.) (Budapest), 1961. (Akadémiai Nyomda). 521-533 + [1] p. Dedikált: "Major Jenőnek kollegista barátsággal Eperjessy Kálmán. Szeged, 1961. XII. 10." Eperjessy Kálmán (1893-1976) településtörténész, levéltáros az első katonai adatfelvétel településföldrajzi jelentőségét vizsgálja rövid dolgozatában. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1961. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Gróf Széchenyi István emlékkönyv. Szerk.: Nyesti Pál. Bp., 1906, Uránia-ny., 139+(3) p. Kiadói, aranyozott, festett, dombornyomásos egészvászon-kötés, Dárday Aladár-kötés, a borítón kis foltokkal, némi kopással, helyenként kissé koszos, foltos lapokkal, a hátsó szennylap hiányzik, az elülső szennylapon névbejegyzéssel (Czikó János).
Jönnek a szoczialisták! Le a felforgatókkal! Le a népbolonditókkal! Őszinte szavak a magyar munkásnéphez. Irta a munkások igaz barátja. Magyar Munkáskönyvtár VII. füzet. Bp., 1894, Neumayer Ede-ny., 14+(2) p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai röpirata. Kiadói papírkötés, sérült, viseltes állapotban, korabeli tulajdonosi bejegyzésekkel. (Ritka!)
[Juan Antonio Llorente (1756-1823)-Léonárd Gallois (1789-1851)] Llorente és Gallois: A spanyol inquisitió története I-II. Lipcse, 1863, Köhler. Félvászon kötés, festett lapszélek, elejében tollas bejegyzésekkel, kötetek kezdőlapján hibajavító nyomával.
Eichmann in Hungary. Documents. Edited by Jenő Lévai. Bp., 1961, Pannonia Press. Angol nyelven. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói papírkötés, a gerincen kis hiánnyal.
Darabanth Auction House
![Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3262590.jpg)
![Fitz Jenő: Török erődítések Fejér megyében I-II. rész. I. Székesfehérvár. II: Párkányok. [Teljes mű két füzetben.] Székesfehérvár, 1956. István király Múzeum Múzeumi Bizottsága - Székesfehérvári Nyomda). 23 + [1] p.; 18 + [2] p. Egyetlen kiadás. Fitz Jenő (1921-2011) régész, történész, múzeumigazgató helytörténeti kötete összesen 2000 példányban készült, Székesfehérvár és környékének török kori erődítésének témáját dolgozza fel. A vidéket Székesfehérvár központtal 1545-től birtokolta a török, és szervezte meg sajátos, a kötetben is ismertetett közigazgatását. A második kötetben a székesfehérvári és budai szandzsák vonatkozó erődítései Pentelétől Ercsiig, Érdtől (Hamzsbégtől) Szabadbattyánig. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti rajzzal illusztrált. (István király Múzeum Közleményei. B. sorozat, 7-8. szám.) Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274172.jpg)
![Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. Teleki Pál Tudományos Intézet - Athenaeum Ny. 420 + [2] p. Egyetlen kiadás. Szabó István (1898-1969) agrártörténész, településtörténész, egyetemi tanár, a magyar parasztság társadalomtörténetének kutatója. Monográfiájában európai kitekintéssel jellemzi a magyar parasztság jogi, gazdasági körülményeit a késő középkor parasztfelkeléseitől az 1514-et követő jogi és gazdasági megtorláson át az örökös jobbágyság kategóriájának vizsgálatával - a szabad költözés jogának megvonása és a szökött jobbágyok elleni törvénykezés ellenére a jobbágyság magyar formájánál léteztek kíméletlenebb rendszerek is. A munka az adóztatás formáin kívül teret szentel a falusi önkormányzatiság kialakulása és bukásának történetének, végül a jobbágyfelszabadítás 1848 utáni következményeit vizsgálja. Néhány oldalon szövegkiemelések. Példányunk fűzése a kötet végén enyhén meglazult. (A Történettudományi Intézet kiadványai, II. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozatlan, korabeli borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3275205.jpg)
![Ember Ödön: A székelyek eredetének irodalma és annak hatása a nemzeti törekvésekre. Bölcsészdoktori értekezés. Debrecen, 1940. Nagy Károly grafikai műintézete. 39 + [1] p. Egyetlen kiadás. A tudománytörténeti dolgozat őstörténeti kérdést feszeget, nevezetesen a székelyek eredetének, hun leszármazásának kérdését. Az egészen Anonymus elbeszélése óta fennálló, egyre inkább átpolitizálódó kérdéssel krónikaírók, egyháziak, polihisztorok, nyelvészek, történészek, politikusok egész sora foglalkozott, a parázs vita nem csupán nyelvészek és történészek vitája, hanem olykor az Erdély birtokjogáért folyó magyar-román vetélkedés formája is egyben. Mindent összevéve mégis elmondható, hogy az értekezés írója elsősorban a székelyek hun leszármazásának hazai igazolóit és tagadóit állítja szembe egymással. A címoldalon apró felülragasztás. (Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 3. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3279603.jpg)
![Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1782-1785) országleírásainak forrásértéke. (Dedikált.) (Budapest), 1961. (Akadémiai Nyomda). 521-533 + [1] p. Dedikált: "Major Jenőnek kollegista barátsággal Eperjessy Kálmán. Szeged, 1961. XII. 10." Eperjessy Kálmán (1893-1976) településtörténész, levéltáros az első katonai adatfelvétel településföldrajzi jelentőségét vizsgálja rövid dolgozatában. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1961. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274182.jpg)
![[Juan Antonio Llorente (1756-1823)-Léonárd Gallois (1789-1851)] Llorente és Gallois: A spanyol inquisitió története I-II. Lipcse, 1863, Köhler. Félvászon kötés, festett lapszélek, elejében tollas bejegyzésekkel, kötetek kezdőlapján hibajavító nyomával.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3276097.jpg)
