László Gyula: Az avarok hazánkban. [Budapest], (1956). Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Rotaprint Üzeme. 31 + [1] p. Első kiadás. Összesen 1500 példányban készült rövid tanulmány László Gyula (1910-1988) régész, történész tollából. A honfoglalás előtti avar leletanyagot tanulmányozva a szerző arra a következtetésre jut, hogy a későbbi honfoglalók kultúrája összeolvadt a korábbi avar kultúrával. László Gyula néhány évvel később, az 1960-as évek elejétől kezdte el kidolgozni a kettős honfoglalás elméletét, e dolgozata még az elmélettől nagyrészt előtanulmánynak számít. Oldalszámozáson belül a szerző rajzaival. Fűzve, a szerző színes rajzával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Szilágyi János (összeáll.): Beszéljenek a kőemlékek. Vezető az Aquincumi Múzeum írásos kőemlékei között. Budapest, 1949. Budapest Főváros kiadása (Budapest Nyomda NV.) 96 p. Egyetlen kiadás. Szilágyi János (1907-1988) régész, az Aquicumi Múzeum munkatársa, majd igazgatója. Fő kutatási területe Pannonia római kori története, azon belül is elsősorban a római hadtörténet. Rövid munkája az Aquincumi Múzeum területén kiállított, latin nyelvi feliratokat - sírfeliratokat, kegyeleti feliratokat és megemlékezéseket - segít értelmezni, a gyakran rövidítésekből álló latin feliratok feloldásával, illetve a teljessé tett latin felirat magyar fordításával, melyet kultúrtörténeti jegyzetek kísérnek. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Sinkovics István: A magyar nagybirtok élete a XV. század elején. Budapest, 1933. (A szerző kiadása - Sárkány Nyomda Rt.) 68 p. Egyetlen kiadás. Sinkovics István (1910-1990) történész, egyetemi tanár korai munkája kimondottan színes képet fest a nagybirtokosok által uralt XV. század eleji hazai középkor világáról. A szerző úgy látja, hogy a jelentős birtoktesteket szerző, egymással vetélkedő nagybirtokosokat valamelyest korlátozta a tény, hogy birtokaik elszórva találhatók az ország különböző vidékein. Az egykori nagybirtokosok, miközben fő törekvésük szerint megkísérelték birtoktesteiket egybefüggővé tenni, a működtetés hatékonysága tétele érdekében uradalmi központjaikban híveiket tisztviselőkké emelték. A dolgozat az így megszervezett uradalmak belső feszültségeit, illetve az ország ezzel összefüggő időnként botrányos közbiztonságának világát jeleníti meg. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 8. kötet.) BOEH VI: 4152. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.
Steiner Erzsébet: Művelődéstörténeti korkép az 1492-től 1552-ig terjedő időkről Brutus János Mihály Magyar historiája alapján. Debrecen, 1933. Nagy Károly és Társai Grafikai Műintézete. 59 + [1] p. Egyetlen kiadás. Giovanni Michele Bruto (1517-1592) olasz származású humanista történetíró, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szolgálatában készítette el latin nyelvű magyar történeti munkáját. A Bonfini történetírását mintaként használó történeti összegzés korabeli krónikák és levelezések alapján latinul íródott, és az 1490-1552 közötti időszak történetét írja meg, többek között azzal az igénnyel, hogy a Báthoryak uralkodását igazolja. A magyar történetelem felbolydult időszakát megörökítő, némileg Habsburg-ellenes éllel íródott humanista krónika kézirata a mecénás, Báthory István 1585. évi halála miatt nem került nyomtatába, a munka csak évtizedekkel később, Giovanni Michele Bruto más műveivel együtt került kiadásra, magyar fordítását pedig 1863-1867 között adta ki Toldy Ferenc, "Magyar história" címen, ám a munka magyar fordításának késedelmes kiadása nem kisebbíti a munka művelődéstörténeti értékeit. Steiner Erzsébet a humanista történetírói munkából kibontakozó késő középkori magyar társadalom közállapotait örökíti meg. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Terestyéni Cz. Ferenc: Magyar közszói eredetű személynevek az 1221-i tihanyi összeírásban. Budapest, 1941. Magyar Nyelvtudományi Társaság (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 60 p. Egyetlen kiadás. Terestyéni Ferenc (1913-1971) nyelvész, nyelvtörténész, a reformkori sajtónyelv szakértőjének korai nyelvtörténeti tanulmánya. A rövid áttekintés a közszói alapú helységnévadások Árpád-kori gyakorlatát térképezi fel, levéltári források alapján. A tanulmány emlékezetes részleteket oszt meg arról, hogy miként keletkeztek életkori, jellembeli, testalkat-béli sajátosságokat kifejező közszavakból, foglalkozásnevekből, óvónevekből, hiedelmi, kalendáriumi megnevezésekből, vagyoni állapotra, társadalmi helyzetre utaló nevekből helységnevek. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 59. szám.) Fűzve, illusztrált, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban. Jó példány.
Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. [Különlenyomat.] (Dedikált.) Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó [Akadémiai Nyomda]. 16 p. Dedikált: "Major Jenőnek, megemlékezését utólag is hálásan megköszönve és a legjobbakat kívánva, köszönettel: Mályusz Elemér". Mályusz Elemér (1898-1989) történész, középkorász, szerkesztő, levéltáros, a magyar középkor egyik legjobb ismerője. Különlenyomatunk az először 1971-ben megjelent, összesen 398 oldal terjedelmű monográfiának csupán első ívét tartalmazza. Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány. Különlenyomatként igen ritka.
Mikos József: A fehérvári keresztesek 1193. évi oklevele, mint magyar nyelvemlék. [Különlenyomat.] Budapest, 1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 16 p. A János-lovagok (johanniták) magyarországi lovagrendjének fehérvári házát 1156 körül alapította Martirius esztergomi érsek. A félig felépült házat III. Béla anyja fejeztette be, 1193-ban pedig a keresztesen rendháza gazdag adományban részesült III. Béla királytól, erről rendelkezik a magyar földrajzi és közszói anyagot szépen tartalmazó latin nyelvű okiratunk. Mikor József piarista szerzetes nyelvtörténeti értekezése az oklevél anyagát dolgozza fel nyelvtörténeti módszerekkel. Kiadványunk az értekezés különlenyomata, a teljes értekezés 1936-ban jelenik meg, 54 oldal terjedelemben. Példányunk hátsó borítójának fűzése meggyengült. (Palaestra Calasanctiana - A piaristák doktori értekezései. 11. szám.) Fűzve, kissé meglazult fűzésű kiadói borítóban. Ritka.
Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, (1958). (Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézete - Alföldi Nyomda). 63 + [1] p. Egyetlen kiadás. Szendrey István történész dolgozata a XVIII. század során földesúri függésbe jutó hajdúk függetlenségi törekvéseit vizsgálja társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti adatelemzés segítségével. Szendrey István dolgozata leszögezi, hogy a bécsi kormányzat által szorgalmazott függő helyzet ellen Nagyszalonta hajdúi tiltakoztak a legerélyesebben. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Filep Antal: Baromudvaros telekelrendezés a Délkelet-Alföldön a XVIII-XIX. században. (Dedikált.) Budapest, 1973. (Akadémiai Nyomda). [483]-506 p. Egyetlen kötetkiadás. Dedikált: "Major Jenőnek meleg baráti szeretettel: Tóni". Filep Antal (sz. 1936) néprajztudós népi építészeti tanulmányában szülővárosa, Szentes néhány XIX. század elején épített épületének példáján vizsgálja a baromudvaros telek-elrendezés tiszántúli gyakorlatát. (A baromudvaros telekelrendezés lényege, hogy a telek épületei - egyes gazdasági épületek kivételével - az utcafronttól távolabb helyezkednek el). Oldalszámozáson belül néhány archív alaprajzzal illusztrált. Az első borítón és a belív néhány oldalán ismeretlen kéztől (a possessortól?) származó korrektúrázások. (Különlenyomat az Ethnographia 1972. évi 4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Valter Ilona: A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. (Dedikált.) (Budapest), 1974. (Akadémiai Nyomda). 55 + [1] p. + 2 t. (kétoldalas) + 1 térkép (kihajtható, kétoldalas). Egyetlen kötetkiadás. Dedikált: "Major Jenőnek köszönettel és baráti üdvözlettel: Valter Ilona. Bpest, 1974. dec. 19." Valter Ilona (sz. 1938) régész, történész. Településtörténeti diplomadolgozatát egy szűk, jól határolt régió alapján írta, az 1962-ben megvédett dolgozat döntően régészeti források alapján mutatja be a honfoglalás előtti korszak gyér számú szláv lakosságát az akkoriban erdősnek és mocsarasnak számító területen; a későbbi, magyar megtelepülést pedig főképp a temetők régészeti anyaga, illetve a latin nyelvű oklevélanyag alapján dolgozta fel a szerző. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1974. évi 1-2. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Jerney János: A magyarországi izmaelitákról. Közreadja Czeglédy Károly. Budapest, 1971. Kőrösi Csoma Társaság (Országos Széchényi Könyvtár házi sokszorosító üzeme). [2] + 6 + [101]-125 +1 + [151]-163 + [1] + [278]-280 + [1] p. Összesen 300 példányban készült történeti munka. Jerney János (1800-1855) őstörténeti kutató, jogász, utazó, a Magyar Tudós Társaság tagja. 1844-1845 során tette meg utazását a Fekete-tenger északi mellékén, a magyarság korábbi hazáinak, Levédiának és Etelköznek kutatása céljából. Az út során küldött tudósításokat a hazai közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta. Bár Jerney János nyelvészeti elképzelései inkább a párthus-magyar rokonság felé hajlanak, kevéssé elfogadott nyelvészeti nézetein kívül más tanulmányokat is publikált. Hasonmás kötetünk társadalomtörténet értekezései eredetileg a Tudománytár 1844. évi kötetében jelentek meg, és az Árpád-korban Magyarországon berendezkedő mohamedán csoportok társadalomrajzát részletezi. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Dolinay Gyula: Arany bánya. Olvasmányok mindkét nembeli ifjúság számára. Bp., cca 1920, Dolinay, Aranyozott festett sérült vászonkötés, firkákkal, beírásokkal.
Darabanth Auction House
![László Gyula: Az avarok hazánkban. [Budapest], (1956). Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Rotaprint Üzeme. 31 + [1] p. Első kiadás. Összesen 1500 példányban készült rövid tanulmány László Gyula (1910-1988) régész, történész tollából. A honfoglalás előtti avar leletanyagot tanulmányozva a szerző arra a következtetésre jut, hogy a későbbi honfoglalók kultúrája összeolvadt a korábbi avar kultúrával. László Gyula néhány évvel később, az 1960-as évek elejétől kezdte el kidolgozni a kettős honfoglalás elméletét, e dolgozata még az elmélettől nagyrészt előtanulmánynak számít. Oldalszámozáson belül a szerző rajzaival. Fűzve, a szerző színes rajzával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274170.jpg)
![Steiner Erzsébet: Művelődéstörténeti korkép az 1492-től 1552-ig terjedő időkről Brutus János Mihály Magyar historiája alapján. Debrecen, 1933. Nagy Károly és Társai Grafikai Műintézete. 59 + [1] p. Egyetlen kiadás. Giovanni Michele Bruto (1517-1592) olasz származású humanista történetíró, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szolgálatában készítette el latin nyelvű magyar történeti munkáját. A Bonfini történetírását mintaként használó történeti összegzés korabeli krónikák és levelezések alapján latinul íródott, és az 1490-1552 közötti időszak történetét írja meg, többek között azzal az igénnyel, hogy a Báthoryak uralkodását igazolja. A magyar történetelem felbolydult időszakát megörökítő, némileg Habsburg-ellenes éllel íródott humanista krónika kézirata a mecénás, Báthory István 1585. évi halála miatt nem került nyomtatába, a munka csak évtizedekkel később, Giovanni Michele Bruto más műveivel együtt került kiadásra, magyar fordítását pedig 1863-1867 között adta ki Toldy Ferenc, "Magyar história" címen, ám a munka magyar fordításának késedelmes kiadása nem kisebbíti a munka művelődéstörténeti értékeit. Steiner Erzsébet a humanista történetírói munkából kibontakozó késő középkori magyar társadalom közállapotait örökíti meg. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277305.jpg)
![Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. [Különlenyomat.] (Dedikált.) Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó [Akadémiai Nyomda]. 16 p. Dedikált: "Major Jenőnek, megemlékezését utólag is hálásan megköszönve és a legjobbakat kívánva, köszönettel: Mályusz Elemér". Mályusz Elemér (1898-1989) történész, középkorász, szerkesztő, levéltáros, a magyar középkor egyik legjobb ismerője. Különlenyomatunk az először 1971-ben megjelent, összesen 398 oldal terjedelmű monográfiának csupán első ívét tartalmazza. Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány. Különlenyomatként igen ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3279613.jpg)
![Mikos József: A fehérvári keresztesek 1193. évi oklevele, mint magyar nyelvemlék. [Különlenyomat.] Budapest, 1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 16 p. A János-lovagok (johanniták) magyarországi lovagrendjének fehérvári házát 1156 körül alapította Martirius esztergomi érsek. A félig felépült házat III. Béla anyja fejeztette be, 1193-ban pedig a keresztesen rendháza gazdag adományban részesült III. Béla királytól, erről rendelkezik a magyar földrajzi és közszói anyagot szépen tartalmazó latin nyelvű okiratunk. Mikor József piarista szerzetes nyelvtörténeti értekezése az oklevél anyagát dolgozza fel nyelvtörténeti módszerekkel. Kiadványunk az értekezés különlenyomata, a teljes értekezés 1936-ban jelenik meg, 54 oldal terjedelemben. Példányunk hátsó borítójának fűzése meggyengült. (Palaestra Calasanctiana - A piaristák doktori értekezései. 11. szám.) Fűzve, kissé meglazult fűzésű kiadói borítóban. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3279602.jpg)
![Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, (1958). (Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézete - Alföldi Nyomda). 63 + [1] p. Egyetlen kiadás. Szendrey István történész dolgozata a XVIII. század során földesúri függésbe jutó hajdúk függetlenségi törekvéseit vizsgálja társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti adatelemzés segítségével. Szendrey István dolgozata leszögezi, hogy a bécsi kormányzat által szorgalmazott függő helyzet ellen Nagyszalonta hajdúi tiltakoztak a legerélyesebben. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3281853.jpg)
![Filep Antal: Baromudvaros telekelrendezés a Délkelet-Alföldön a XVIII-XIX. században. (Dedikált.) Budapest, 1973. (Akadémiai Nyomda). [483]-506 p. Egyetlen kötetkiadás. Dedikált: "Major Jenőnek meleg baráti szeretettel: Tóni". Filep Antal (sz. 1936) néprajztudós népi építészeti tanulmányában szülővárosa, Szentes néhány XIX. század elején épített épületének példáján vizsgálja a baromudvaros telek-elrendezés tiszántúli gyakorlatát. (A baromudvaros telekelrendezés lényege, hogy a telek épületei - egyes gazdasági épületek kivételével - az utcafronttól távolabb helyezkednek el). Oldalszámozáson belül néhány archív alaprajzzal illusztrált. Az első borítón és a belív néhány oldalán ismeretlen kéztől (a possessortól?) származó korrektúrázások. (Különlenyomat az Ethnographia 1972. évi 4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3281859.jpg)
![Valter Ilona: A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. (Dedikált.) (Budapest), 1974. (Akadémiai Nyomda). 55 + [1] p. + 2 t. (kétoldalas) + 1 térkép (kihajtható, kétoldalas). Egyetlen kötetkiadás. Dedikált: "Major Jenőnek köszönettel és baráti üdvözlettel: Valter Ilona. Bpest, 1974. dec. 19." Valter Ilona (sz. 1938) régész, történész. Településtörténeti diplomadolgozatát egy szűk, jól határolt régió alapján írta, az 1962-ben megvédett dolgozat döntően régészeti források alapján mutatja be a honfoglalás előtti korszak gyér számú szláv lakosságát az akkoriban erdősnek és mocsarasnak számító területen; a későbbi, magyar megtelepülést pedig főképp a temetők régészeti anyaga, illetve a latin nyelvű oklevélanyag alapján dolgozta fel a szerző. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1974. évi 1-2. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3281854.jpg)
![Jerney János: A magyarországi izmaelitákról. Közreadja Czeglédy Károly. Budapest, 1971. Kőrösi Csoma Társaság (Országos Széchényi Könyvtár házi sokszorosító üzeme). [2] + 6 + [101]-125 +1 + [151]-163 + [1] + [278]-280 + [1] p. Összesen 300 példányban készült történeti munka. Jerney János (1800-1855) őstörténeti kutató, jogász, utazó, a Magyar Tudós Társaság tagja. 1844-1845 során tette meg utazását a Fekete-tenger északi mellékén, a magyarság korábbi hazáinak, Levédiának és Etelköznek kutatása céljából. Az út során küldött tudósításokat a hazai közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta. Bár Jerney János nyelvészeti elképzelései inkább a párthus-magyar rokonság felé hajlanak, kevéssé elfogadott nyelvészeti nézetein kívül más tanulmányokat is publikált. Hasonmás kötetünk társadalomtörténet értekezései eredetileg a Tudománytár 1844. évi kötetében jelentek meg, és az Árpád-korban Magyarországon berendezkedő mohamedán csoportok társadalomrajzát részletezi. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3280898.jpg)
