Kádár Lajos: Tyukász Péter. Regény. (Dedikált.) Budapest, (1938). Dante Könyvkiadó (Hornyánszky Viktor Rt. ny.) [2] + 284 + [4] p. Dedikált: "Emlékül az én kedves öcsémnek, ifjabb Kádár Jenőnek meleg atyai szeretettel: Kádár Lajos. 1977. május 19." Kádár Lajos (1896-1986) író, Móricz Zsigmond felfedezettje. Önéletrajzi elemekben gazdag regénye egy alföldi szegény paraszti hős életét követi az első világháború előtt, katonai szolgálata alatt, orosz, majd szovjet hadifogságában, végül hazatérése után. A regény első kiadása 1937-ben jelent meg a Harmónia Kultúrbizottság gondozásában, példányunk a Dante Könyvkiadó által gondozott kiadásból való. Népi motívummal illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Comenius, Iohannes Amos [Komensky, Jan Amos]: Joh. Amos Comenii Orbis sensualium pictus bilingvis [...] A Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-valo cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s-Magyar meg-nevezése. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 1970. Magyar Tudományos Akadémia. [8] + 327 + [9] p. + 23 + [1] p. (kísérő tanulmány). Összesen 1400 példányban megjelenő hasonmás kiadvány, oldalszámozáson belül szövegközti fametszetekkel gazdagon illusztrált. A világhírű cseh humanista pedagógus Comenius fontos munkáját: illusztrált enciklopédiáját még sárospataki tartózkodása idején állította össze (1650-1654), amely látható testeknek, tárgyaknak és absztrakt fogalmaknak egyaránt megtalálja ábrázolási lehetőségeit. Munkája egy részét a cseh tudós Sárospatakon ki is nyomtatta, de a mű első teljes kiadása külföldön látott napvilágot (Nürnberg, 1658). Hasonmás kiadványunk azonban nem e nürnbergi német-latin, és nem is a második kiadású német-magyar-latin nyelvű kiadás (Nürnberg, 1669), hanem az első hazai nyomtatású magyar-latin kiadás nyomán készült (Brassó, 1675). Orbis Pictus-hasonmásunkhoz mellékletként latin, magyar és angol nyelvű, 24 oldal terjedelmű kísérő tanulmány csatlakozik. Vaknyomásos kiadói bőrkötésben, védőfóliában, kiadói tokban. Szép példány.
[Folyóirat.] Képes folyóirat - A Vasánapi Ujság füzetekben. Szerkeszti Nagy Miklós. Huszonnyolczadik [Huszonhetedik] kötet. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. VIII + 756 p. + 16 t. (ebből 9 kihajtható, amelyből 3 mindkét oldalán nyomott). A "Képes folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben" című lap a Vasárnapi Ujság kis alakú melléklapja, amely a Vasárnapi Ujság eredendően politikamentes, ismeretterjesztő és honismereti jellegét még inkább irodalmi, képzőművészeti, földrajzi, technikatörténeti, honismereti és néprajzi irányba fordítja. A két hasábba tördelt, gazdagon illusztrált irodalmi-ismeretterjesztő revü a folytatásos tárcaregényeken és tárcanovellákon túl erősen ünnepli a magyarság kulturális eredményeit, méltatja Európa technológiai haladását és modern életmódját, illetve mutatja be az egzotikusnak tekintendő Kelet furcsaságait (ezzel együtt pedig a kortárs gazdasági, társadalmi, ideológiai, pszichológiai kihívások tárgyalásától, mint kellemetlen témáktól teljes mértékig eltekint). A Nagy Miklós által szerkesztett melléklap 1887-1910 között jelent meg, évente két, egyenként 800 oldal terjedelmű kötetben. Példányunk címlapját a folyóirat 28. kötetének címoldalával pótolták, belíve a híradások szerint egyértelműen az 1900. évből származik, ám nem a második, hanem az első félévből, így kötetünk a címlap információjától eltérően a folyóiratnak nem 28., hanem 27. kötete. A tartalomból: Mikszáth Kálmán: A Ponczi bűnhődése. Elbeszélés -- Máriaffi Dávid: Vásárolt szívek. Regény -- Eugene Mouton: Cougourdon Márius, a "Boldogasszony" hajó kapitányának utazásai és kalandjai. Regény. Franciából fordította Sárossy Bella -- Lampérth Géza: A karabélyosok kornétása. Rajz a kurucz-világból -- Abonyi Árpád: A szentelt gyertya. Elbeszélés -- Papp Dániel: A zsárkováczi törzsek. Bácskai történet -- Herman Ottóné: Foksziék barátkozni akarnak -- Szabolcska Mihály: Alkalmi strófák a hazaszeretetről. Vers -- Versényi György: A gyár előtt. Vers -- Lévay József: Az időpróféta. Vers -- Sántha Károly: Királyunk hetvenedik születése napján. Vers -- Pósa Lajos: Dalok Lidikéről. Vers -- Stefánia főherczegnő és gróf Lónyay Elemér házassága (képekkel) -- Boer családok a háborúban -- A heliograph -- A párisi világkiállítás -- Képek a berlini ünnepélyekről -- A Szent István-terem királyképei -- Képek Miramaréból -- Egy orosz tudós a jászokról -- Munkácsy Mihály utolsó napjáról -- Ozman basa. Arczképpel -- Budapest a párisi világkiállításon -- Nagypéntek és húsvét a különböző népeknél -- Tüdőbajosok szanatóriuma -- Titkos társulatok Khinában -- Khinai postások -- Forradalmi ligák Khinában -- A német császár gyermekei -- Balatonparti fürdők és üdülőhelyek. Néhány levél pótolt, néhány levél szélén és néhány táblán apró javítások, erősítések. Példányunk 73-75. íve téves helyre kötve, utolsó 5 és fél íve hiányzik. XX. század második felében készült, aranyozott műbőr kötésben.
Az Országos Magyar Sajtókamara évkönyve 1941. Országos Magyar Sajtókamara Könyvtára 3. sz. Bp., 1941, Stádium, 448+(4) p.+ 30 (képtáblák, ebből egy színes) t. Kiadói papírkötés.
Jókai Mór: Csataképek a magyar szabadságharczból. Kimnach László rajzai után készült fametszetekkel. Bp., 1899, Franklin-Társulat, 495+(1) p. Hatodik kiadás. Szövegközti és egészoldalas illusztrációkkal. Kiadói festett, illusztrált egészvászon-kötés, nagyrészt jó állapotban, a borítón némi kopással.
Tacitus, [Publius Cornelius]: Tacitus fönmaradt [!] összes művei. Az eredetiből magyarra fordította, a szerző életrajzával s műveinek ismertetésével bevezette, jegyzetekkel s magyarázatokkal ellátta Csiky Kálmán. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1903. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai (M. Kir. Tudományegyetemi Nyomda). XXVII + [1] + 470 p.; [2] + 333 + [1] p. Első teljes magyar Tacitus-kiadás. A modernebb Tacitus-fordítások 1822-től jelentek meg a könyvpiacon, ám a nagy becsben tartott latin történetírónak magyar nyelven jobbára csak "Germania" és "Agricola élete" című művei jelentek meg a XIX. század folyamán. Az első teljes Tacitus-fordítás Csiky Károly (1843-1905) jogász, jogtörténész, műfordító, országgyűlési képviselő érdeme. Stílusmutatvány: "Hasonló ujjongás kísérte Tigellinusnak végre közkívánatra bekövetkezett vesztét. Sophonius Tigellinus, alacsony sorsú szülőktől származva, ocsmány fiatalságban, szemérmetlen öregségben élve, a városi őrök, majd a testőrség parancsnokságát s az érdemet illető egyéb jutalmakat, bűneivel csak annál gyorsabban érte el, és majd kegyetlenségben, haszonvágyban s férfiúi förtelmekben gyakorolta magát, rábírván minden gonoszságra Nerót is, sokat pedig annak tudta nélkül is mervén elkövetni: végre is cserben hagyta s árulójává lett. Ezért volt, hogy senkinek megbüntetését az övénél makacsabbul nem sürgette a közvélemény." A mű beosztása: I. kötet: Évkönyvek. -- II. kötet: Történetek. Agricola élete. Germania. Beszélgetés a szónokokról. A címoldalakon régi tulajdonosi bejegyzés. Gazda-Horváth J. 46. o. Egységes, korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak. (Elbeszélések és rajzok róluk.) Bp., 1881, Grimm Gusztáv, 189+(3) p. Első kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kissé viseltes, foltos borítóval, helyenként kissé foltos lapokkal, egy-két lapon ceruzás firkákkal.
[Folyóirat.] Tudományos Gyűjtemény 1819. (III. évfolyam), IV. kötet. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel, és költségével. A Tudományos Gyűjtemény az első számottevő magyar tudományos folyóiratunk. Fejér György kezdeményezésére 1817-1841 között jelent meg, évi 12 lapszámban. Hosszabb értekezéseket közölt a legkülönbözőbb tárgyakból: politikai, történelmi, természettudományi témákból, és szemlézte a jelentősebb hazai és külföldi könyvmegjelenéseket is, legnagyobb erőssége pedig a néprajzi dolgozatok közlése volt, folyóirataink közül elsőként biztosított komoly terjedelmet ennek a tudományszaknak. 1819. évi 4. lapszámunk hosszabb egyháztörténeti értekezést közöl Horváth János veszprémi kanonok tollából, majd Najmajer István borsodi táblabíró hosszabb vitairata következik, mely a magyar várépítés történetét vizsgálja - Najmajer István szerint a várépítés a vezető rétegek történelmi alkotmányban rögzített kötelessége volt, a hazai várak tehát nem pusztán a hatalomfitogtatás és az egyéni önkény kiszolgálása érdekében épültek, miként egyes osztrák tudósok vallják. Lapszámunk utolsó tanulmánya Horvát István történész, nyelvész és főkönyvtáros írása szintén a várépítészeti vitához ad újabb érveket. A lapszám kritikai rovata ezúttal a magyar nyelvújítás vitájának szenvedélyes hangvételű vitafórumaként szolgál, majd könyvészeti és tudományos rövidhírek. Lapszámunk címoldalán a folyóirat hagyománya szerint elhelyezett rézmetszetű vignetta, a belső borítókon a folyóirat küldetésnyilatkozata. Néhány oldalon enyhe, halvány foltosság. Fűzve, ornamentikus keretdísszel illusztrált kiadói borítóban, a borítókon apró elszíneződések, apró hiányok. Körülvágatlan, jó példány.
Darabanth Auction House
![Kádár Lajos: Tyukász Péter. Regény. (Dedikált.) Budapest, (1938). Dante Könyvkiadó (Hornyánszky Viktor Rt. ny.) [2] + 284 + [4] p. Dedikált: "Emlékül az én kedves öcsémnek, ifjabb Kádár Jenőnek meleg atyai szeretettel: Kádár Lajos. 1977. május 19." Kádár Lajos (1896-1986) író, Móricz Zsigmond felfedezettje. Önéletrajzi elemekben gazdag regénye egy alföldi szegény paraszti hős életét követi az első világháború előtt, katonai szolgálata alatt, orosz, majd szovjet hadifogságában, végül hazatérése után. A regény első kiadása 1937-ben jelent meg a Harmónia Kultúrbizottság gondozásában, példányunk a Dante Könyvkiadó által gondozott kiadásból való. Népi motívummal illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274166.jpg)
![Comenius, Iohannes Amos [Komensky, Jan Amos]: Joh. Amos Comenii Orbis sensualium pictus bilingvis [...] A Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-valo cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s-Magyar meg-nevezése. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 1970. Magyar Tudományos Akadémia. [8] + 327 + [9] p. + 23 + [1] p. (kísérő tanulmány). Összesen 1400 példányban megjelenő hasonmás kiadvány, oldalszámozáson belül szövegközti fametszetekkel gazdagon illusztrált. A világhírű cseh humanista pedagógus Comenius fontos munkáját: illusztrált enciklopédiáját még sárospataki tartózkodása idején állította össze (1650-1654), amely látható testeknek, tárgyaknak és absztrakt fogalmaknak egyaránt megtalálja ábrázolási lehetőségeit. Munkája egy részét a cseh tudós Sárospatakon ki is nyomtatta, de a mű első teljes kiadása külföldön látott napvilágot (Nürnberg, 1658). Hasonmás kiadványunk azonban nem e nürnbergi német-latin, és nem is a második kiadású német-magyar-latin nyelvű kiadás (Nürnberg, 1669), hanem az első hazai nyomtatású magyar-latin kiadás nyomán készült (Brassó, 1675). Orbis Pictus-hasonmásunkhoz mellékletként latin, magyar és angol nyelvű, 24 oldal terjedelmű kísérő tanulmány csatlakozik. Vaknyomásos kiadói bőrkötésben, védőfóliában, kiadói tokban. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277307.jpg)
![[Folyóirat.] Képes folyóirat - A Vasánapi Ujság füzetekben. Szerkeszti Nagy Miklós. Huszonnyolczadik [Huszonhetedik] kötet. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. VIII + 756 p. + 16 t. (ebből 9 kihajtható, amelyből 3 mindkét oldalán nyomott). A "Képes folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben" című lap a Vasárnapi Ujság kis alakú melléklapja, amely a Vasárnapi Ujság eredendően politikamentes, ismeretterjesztő és honismereti jellegét még inkább irodalmi, képzőművészeti, földrajzi, technikatörténeti, honismereti és néprajzi irányba fordítja. A két hasábba tördelt, gazdagon illusztrált irodalmi-ismeretterjesztő revü a folytatásos tárcaregényeken és tárcanovellákon túl erősen ünnepli a magyarság kulturális eredményeit, méltatja Európa technológiai haladását és modern életmódját, illetve mutatja be az egzotikusnak tekintendő Kelet furcsaságait (ezzel együtt pedig a kortárs gazdasági, társadalmi, ideológiai, pszichológiai kihívások tárgyalásától, mint kellemetlen témáktól teljes mértékig eltekint). A Nagy Miklós által szerkesztett melléklap 1887-1910 között jelent meg, évente két, egyenként 800 oldal terjedelmű kötetben. Példányunk címlapját a folyóirat 28. kötetének címoldalával pótolták, belíve a híradások szerint egyértelműen az 1900. évből származik, ám nem a második, hanem az első félévből, így kötetünk a címlap információjától eltérően a folyóiratnak nem 28., hanem 27. kötete. A tartalomból: Mikszáth Kálmán: A Ponczi bűnhődése. Elbeszélés -- Máriaffi Dávid: Vásárolt szívek. Regény -- Eugene Mouton: Cougourdon Márius, a "Boldogasszony" hajó kapitányának utazásai és kalandjai. Regény. Franciából fordította Sárossy Bella -- Lampérth Géza: A karabélyosok kornétása. Rajz a kurucz-világból -- Abonyi Árpád: A szentelt gyertya. Elbeszélés -- Papp Dániel: A zsárkováczi törzsek. Bácskai történet -- Herman Ottóné: Foksziék barátkozni akarnak -- Szabolcska Mihály: Alkalmi strófák a hazaszeretetről. Vers -- Versényi György: A gyár előtt. Vers -- Lévay József: Az időpróféta. Vers -- Sántha Károly: Királyunk hetvenedik születése napján. Vers -- Pósa Lajos: Dalok Lidikéről. Vers -- Stefánia főherczegnő és gróf Lónyay Elemér házassága (képekkel) -- Boer családok a háborúban -- A heliograph -- A párisi világkiállítás -- Képek a berlini ünnepélyekről -- A Szent István-terem királyképei -- Képek Miramaréból -- Egy orosz tudós a jászokról -- Munkácsy Mihály utolsó napjáról -- Ozman basa. Arczképpel -- Budapest a párisi világkiállításon -- Nagypéntek és húsvét a különböző népeknél -- Tüdőbajosok szanatóriuma -- Titkos társulatok Khinában -- Khinai postások -- Forradalmi ligák Khinában -- A német császár gyermekei -- Balatonparti fürdők és üdülőhelyek. Néhány levél pótolt, néhány levél szélén és néhány táblán apró javítások, erősítések. Példányunk 73-75. íve téves helyre kötve, utolsó 5 és fél íve hiányzik. XX. század második felében készült, aranyozott műbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274181.jpg)
![Tacitus, [Publius Cornelius]: Tacitus fönmaradt [!] összes művei. Az eredetiből magyarra fordította, a szerző életrajzával s műveinek ismertetésével bevezette, jegyzetekkel s magyarázatokkal ellátta Csiky Kálmán. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1903. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai (M. Kir. Tudományegyetemi Nyomda). XXVII + [1] + 470 p.; [2] + 333 + [1] p. Első teljes magyar Tacitus-kiadás. A modernebb Tacitus-fordítások 1822-től jelentek meg a könyvpiacon, ám a nagy becsben tartott latin történetírónak magyar nyelven jobbára csak "Germania" és "Agricola élete" című művei jelentek meg a XIX. század folyamán. Az első teljes Tacitus-fordítás Csiky Károly (1843-1905) jogász, jogtörténész, műfordító, országgyűlési képviselő érdeme. Stílusmutatvány: "Hasonló ujjongás kísérte Tigellinusnak végre közkívánatra bekövetkezett vesztét. Sophonius Tigellinus, alacsony sorsú szülőktől származva, ocsmány fiatalságban, szemérmetlen öregségben élve, a városi őrök, majd a testőrség parancsnokságát s az érdemet illető egyéb jutalmakat, bűneivel csak annál gyorsabban érte el, és majd kegyetlenségben, haszonvágyban s férfiúi förtelmekben gyakorolta magát, rábírván minden gonoszságra Nerót is, sokat pedig annak tudta nélkül is mervén elkövetni: végre is cserben hagyta s árulójává lett. Ezért volt, hogy senkinek megbüntetését az övénél makacsabbul nem sürgette a közvélemény." A mű beosztása: I. kötet: Évkönyvek. -- II. kötet: Történetek. Agricola élete. Germania. Beszélgetés a szónokokról. A címoldalakon régi tulajdonosi bejegyzés. Gazda-Horváth J. 46. o. Egységes, korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3275988.jpg)
![[Folyóirat.] Tudományos Gyűjtemény 1819. (III. évfolyam), IV. kötet. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel, és költségével. A Tudományos Gyűjtemény az első számottevő magyar tudományos folyóiratunk. Fejér György kezdeményezésére 1817-1841 között jelent meg, évi 12 lapszámban. Hosszabb értekezéseket közölt a legkülönbözőbb tárgyakból: politikai, történelmi, természettudományi témákból, és szemlézte a jelentősebb hazai és külföldi könyvmegjelenéseket is, legnagyobb erőssége pedig a néprajzi dolgozatok közlése volt, folyóirataink közül elsőként biztosított komoly terjedelmet ennek a tudományszaknak. 1819. évi 4. lapszámunk hosszabb egyháztörténeti értekezést közöl Horváth János veszprémi kanonok tollából, majd Najmajer István borsodi táblabíró hosszabb vitairata következik, mely a magyar várépítés történetét vizsgálja - Najmajer István szerint a várépítés a vezető rétegek történelmi alkotmányban rögzített kötelessége volt, a hazai várak tehát nem pusztán a hatalomfitogtatás és az egyéni önkény kiszolgálása érdekében épültek, miként egyes osztrák tudósok vallják. Lapszámunk utolsó tanulmánya Horvát István történész, nyelvész és főkönyvtáros írása szintén a várépítészeti vitához ad újabb érveket. A lapszám kritikai rovata ezúttal a magyar nyelvújítás vitájának szenvedélyes hangvételű vitafórumaként szolgál, majd könyvészeti és tudományos rövidhírek. Lapszámunk címoldalán a folyóirat hagyománya szerint elhelyezett rézmetszetű vignetta, a belső borítókon a folyóirat küldetésnyilatkozata. Néhány oldalon enyhe, halvány foltosság. Fűzve, ornamentikus keretdísszel illusztrált kiadói borítóban, a borítókon apró elszíneződések, apró hiányok. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274179.jpg)
