Scheller, Immanuel Johann Gerhard: Ausführliches und möglichst vollständiges Lateinisch-deutsches Lexicon oder Wörterbuch zum Beruhe der Erklärung der Alten und Übung in der lateinischen Sprache in drey Banden. Zweyte, ganz umgearbeitete und sehr vermehrte Auflage. Band I-III. [Teljes, három kötetben.] [Lipcse] Leipzig, 1788. Bey Caspar Fritsch. 2 t. (rézmetszetű címkép + rézmetszetű vignettát tartalmazó díszcímlap) + XXXVII + [3] p. + 2292 hasáb; [2] p. + 2293-5348 hasáb; [2] p. + 5349-7834 hasáb + [5] p. Immanuel Johann Gerhard Scheller (1735-1803) német klasszika-filológus és lexikográfus, szótárszerkesztő, előbb a brandenburgi Lübben líceumának rektora, majd a sziléziai Brieg város királyi gimnáziumának professzora és igazgatója. 1783-tól jelentek meg monumentális német-latin és latin-német szótárai, az újabb kiadásokban egyre nagyobb terjedelemben. Latin-német szótára hatalmas klasszika-filológiai tudásanyagot mozgat, az egyes szócikkek szómagyarázataiban antik auktorok szövegpéldáit is idézi. Példányunk az öt évvel később megjelenő, javított, bővített kiadásból való. A kötetek címlapjain régi tulajdonosi bélyegzés, a kötetek lapjain enyhe foxing, az első kötet címképén és címlapján, valamint a kötet leveleinek felső sarkában enyhe foltosság, a második kötet levelein alul, a harmadik kötet utolsó leveleinek felső ötödén halvány foltosság. A második kötet utolsó 30 levelének szélén a szövegtükröt nem érintő apró szúrágásnyom, a harmadik kötet első felének levelein apró szúrágásnyom. Az első kötet címképén, díszcímoldalán és az azt követő 10 levélen apró javítás, a harmadik kötet címoldalán és az azt követő 27 levélen, valamint a kötet középső íveinek 50 levelén kisebb javítások. Egységes, XX. század második feléből származó, vaknyomásos félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.
Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar etymologiai szótár. I-XIII. füzet. (13 db). Bp., 1914-1938, MTA. Kiadói papírkötés, változó állapotban, részben sérült, néhány füzet szétvált borítóval.
Max Wirth: Grundzüge der National-Oekonomie I-IV. Köln, 1869-1881, Verlag der M. DuMont-Schauberg'schen Buchhandlung. Német nyelven. I. kötet 5. kiadás, II. kötet 3. kiadás, III. kötet 2. kiadás, IV. kötet 1. kiadás. Korabeli aranyozott gerincű, bordázott félbőrkötés, sérült gerincekkel (III. kötet gerince hiányzik), kissé kopott borítókkal, márványozott lapélekkel.
Germanus Gyula: Török nyelvtan. Gyakorlókönyv olvasmányokkal az arab-török írás elsajátítására. Budapest, [1925]. Lingua Kiadó és Könyvkereskedelmi Rt. (Hornyánszky Viktor ny.) 136 + [8] p. Egyetlen kiadás. Germanus Gyula (1884-1979) orientalista, arab nyelvész és kultúrtörténész, utazó, számos akadémia tagja. 1925-ben megjelent török nyelvkönyve az Atatürk-i török nyelvújítást éppen megélő nyelv tradicionális grammatikai rendszerét ismerteti. A közép-ázsiai altaji nyelvcsoportba tartozó, ragozó török nyelv az Oszmán Állam mérhetetlen hódításai révén rengeteg arab elemmel dúsult fel, írásrendszerének is felvette az eredendően nem a török nyelv számára fejlesztett arab írásrendszert. A 19. század során már erősen érezhető volt, hogy az arab írásrendszerű, és szókincsében igen erős perzsa és arab hatásokat mutató török nyelv túlságosan heterogénné vált, modernizálásra, egységesítésre szorul. Az első világháború végétől számos tudós dolgozott a reformon, nyelvkönyvünk kiadása után három évvel pedig örökre száműzték az arab írásrendszert: Törökország 1928 óta latin abc-t használ, arab és perzsa szókészletét pedig jelentős mértékben csökkentette. Illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
A magyar helyesírás szabályai. Újabban átvizsgálta, 1922. május 29-i összes ülésén elfogadta és kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. (Szó- és tárgymutatóval.) Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor ny. 97 + [1] p. Első kiadás. A magyar helyesírás szabályainak első kodifikálását 1832-ben végezte el a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia), ,,Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai" címmel. Ezt a számos kiadásban megjelenő munkát 1877-ben és 1901-ben követte egy újabb, szigorúbban szerkesztett kiadás, majd a Simonyi Zsigmond javaslatára 1903-tól bevezetett úgynevezett iskolai helyesírást 1922-től fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzatként. Az áttekinthetőbb rendszerrel fellépő 1922-es kiadás több dologról is nevezetes: egyfelől ez a kiadás törölte el a ,,cz" betűkapcsolat használatát, másrészről a máig tartó akadémiai helyesírási szabályzatok ezt tartják kiinduló, 1. kiadásuknak. A címlevélnek és a belív néhány levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, példányunk harmadik íve téves helyre kötve. Korabeli egészvászon kötésben. Jó példány.
Viski, Károly: Volksbrauch der Ungarn. Mit 32 Tafeln. (Übersetzung aus dem Ungarischen von Albert Hetényi-Heidelberg.) Bp., 1932., Verlag Georg Vajna & Co., (Druck der Athenaeum AG.), 200 + [2] p. Egyetlen kiadás. Népszerűsítő tanulmánykötet a magyarországi népszokásokról, oldalszámozáson belül 32 egész oldalas fényképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, sérült, javított kiadói illusztrált papír védőborítóban,
Balás Károly: A népesedés. (Közgazdasági tanulmány.) Budapest, 1905. Politzer-féle Könyvkiadóvállalat (Révai és Salamon könyvnyomdája). 541 + [3] p. Egyetlen kiadás. Balás Károly (1877-1953) közgazdász, jogász, a budapesti egyetemen a pénzügytan, a statisztika és a nemzetgazdaságtan tanára. Társadalomelméleti megalapozottságú népesedési monográfiája szociáldarwinista nézetekről tanúskodik, mely a nemzetek kíméletlen gazdasági versenyében nemzetjellemtani részleteket is feltételez. Balás Károly kötete a soknemzetiségű államok belül az államnyelven beszélő rétegek civilizációs fensőbbsége és az önkéntes nyelvi asszimiláció áldásos hatásai mellett érvel, Ázsia makrogazdasági vizsgálata esetén pedig a gyarmatosítók szervezési készségét és önzését állítja szembe a keleti civilizációk türelmével és évezredes tradícióival. A korabeli népesedéselmélet korjellemző, egyetemi szinten jegyzett munkája, mely az egyes államok szintjén az ipari munkásság önszerveződése mögött a birodalmi népesedéspolitikát felforgató ideológiai téveszméket azonosít. A címlapon felül apró pótlás, néhány levélen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadásnyom, az első repülő előzék kijár a kötetből. Aranyozott, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Tomka János-Bőgel György: Vezetés egykor és most. A Biblia és a menedzsment. DEDIKÁLT! Bp., 2010, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe. (Dedikált.) Budapest, 1935. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 184 p. Első kiadás. Dedikált: ,,Gaál Bandinak szeretettel: Joó Tibor". Joó Tibor (1901-1945) történetfilozófus, egyetemi tanár kismonográfiája a pozitivista tudományszemléletet felváltó szellemtörténeti irányzat mibenlétét és módszereit elemzi. Néhány oldalon az egykori possessor kritikai széljegyzetei, szövegkiemelései. (Kultúra és tudomány.) Enyhén sérült gerincű, feliratozott kiadói kartonkötésben.
Szinnyei József: Magyar nyelvhasonlítás. Jegyzetek. Hallgatói számára írta Szinnyei József. Budapest, 1903. Hornyánszky Viktor kiadása és nyomdája. X + [2] + 128 p. Szinnyei József (1857-1943) nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Budenz József tanítványaként és finn nyelvészként az ugor-török háborúban a finnugor álláspont erős képviselője. Egyetemi hallgatók számára összeállított összehasonlító nyelvtörténeti kézikönyve a történeti hangtan és alaktan (ragozás, szóképzés), valamint az alapszókincs szintjén bizonyítja be a magyar és az ugor nyelvek közösségét, valamint a távolabbi rokonokkal (finnekkel, észtekkel, mordvinokkal) való rokonságot. A kötet a bevezetésben egy nagyobb, a japánt és a törökségi nyelveket is magában foglaló ural-altaji rendszerbe sorolja ugyan a magyar nyelvet, e nagyobb, globális keretnek viszont valódi jelentősége nincs - a kötet a nyelvhasonlítást a valóban közeli rokonnak számító ugor és finnségi nyelvek nyelvi rendszere és szókészlete alapján végzi. A munka első kiadása 1896-ban jelent meg, példányunk a második, átdolgozott kiadásból származik. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, a címlap verzóján régi gyűjteményi bélyegzés. (Finnugor kézikönyvek. III. kötet.) Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Scheller, Immanuel Johann Gerhard: Ausführliches und möglichst vollständiges Lateinisch-deutsches Lexicon oder Wörterbuch zum Beruhe der Erklärung der Alten und Übung in der lateinischen Sprache in drey Banden. Zweyte, ganz umgearbeitete und sehr vermehrte Auflage. Band I-III. [Teljes, három kötetben.] [Lipcse] Leipzig, 1788. Bey Caspar Fritsch. 2 t. (rézmetszetű címkép + rézmetszetű vignettát tartalmazó díszcímlap) + XXXVII + [3] p. + 2292 hasáb; [2] p. + 2293-5348 hasáb; [2] p. + 5349-7834 hasáb + [5] p. Immanuel Johann Gerhard Scheller (1735-1803) német klasszika-filológus és lexikográfus, szótárszerkesztő, előbb a brandenburgi Lübben líceumának rektora, majd a sziléziai Brieg város királyi gimnáziumának professzora és igazgatója. 1783-tól jelentek meg monumentális német-latin és latin-német szótárai, az újabb kiadásokban egyre nagyobb terjedelemben. Latin-német szótára hatalmas klasszika-filológiai tudásanyagot mozgat, az egyes szócikkek szómagyarázataiban antik auktorok szövegpéldáit is idézi. Példányunk az öt évvel később megjelenő, javított, bővített kiadásból való. A kötetek címlapjain régi tulajdonosi bélyegzés, a kötetek lapjain enyhe foxing, az első kötet címképén és címlapján, valamint a kötet leveleinek felső sarkában enyhe foltosság, a második kötet levelein alul, a harmadik kötet utolsó leveleinek felső ötödén halvány foltosság. A második kötet utolsó 30 levelének szélén a szövegtükröt nem érintő apró szúrágásnyom, a harmadik kötet első felének levelein apró szúrágásnyom. Az első kötet címképén, díszcímoldalán és az azt követő 10 levélen apró javítás, a harmadik kötet címoldalán és az azt követő 27 levélen, valamint a kötet középső íveinek 50 levelén kisebb javítások. Egységes, XX. század második feléből származó, vaknyomásos félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3176231.jpg)
![Germanus Gyula: Török nyelvtan. Gyakorlókönyv olvasmányokkal az arab-török írás elsajátítására. Budapest, [1925]. Lingua Kiadó és Könyvkereskedelmi Rt. (Hornyánszky Viktor ny.) 136 + [8] p. Egyetlen kiadás. Germanus Gyula (1884-1979) orientalista, arab nyelvész és kultúrtörténész, utazó, számos akadémia tagja. 1925-ben megjelent török nyelvkönyve az Atatürk-i török nyelvújítást éppen megélő nyelv tradicionális grammatikai rendszerét ismerteti. A közép-ázsiai altaji nyelvcsoportba tartozó, ragozó török nyelv az Oszmán Állam mérhetetlen hódításai révén rengeteg arab elemmel dúsult fel, írásrendszerének is felvette az eredendően nem a török nyelv számára fejlesztett arab írásrendszert. A 19. század során már erősen érezhető volt, hogy az arab írásrendszerű, és szókincsében igen erős perzsa és arab hatásokat mutató török nyelv túlságosan heterogénné vált, modernizálásra, egységesítésre szorul. Az első világháború végétől számos tudós dolgozott a reformon, nyelvkönyvünk kiadása után három évvel pedig örökre száműzték az arab írásrendszert: Törökország 1928 óta latin abc-t használ, arab és perzsa szókészletét pedig jelentős mértékben csökkentette. Illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257904.jpg)
![A magyar helyesírás szabályai. Újabban átvizsgálta, 1922. május 29-i összes ülésén elfogadta és kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. (Szó- és tárgymutatóval.) Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor ny. 97 + [1] p. Első kiadás. A magyar helyesírás szabályainak első kodifikálását 1832-ben végezte el a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia), ,,Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai" címmel. Ezt a számos kiadásban megjelenő munkát 1877-ben és 1901-ben követte egy újabb, szigorúbban szerkesztett kiadás, majd a Simonyi Zsigmond javaslatára 1903-tól bevezetett úgynevezett iskolai helyesírást 1922-től fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzatként. Az áttekinthetőbb rendszerrel fellépő 1922-es kiadás több dologról is nevezetes: egyfelől ez a kiadás törölte el a ,,cz" betűkapcsolat használatát, másrészről a máig tartó akadémiai helyesírási szabályzatok ezt tartják kiinduló, 1. kiadásuknak. A címlevélnek és a belív néhány levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, példányunk harmadik íve téves helyre kötve. Korabeli egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257918.jpg)
![Viski, Károly: Volksbrauch der Ungarn. Mit 32 Tafeln. (Übersetzung aus dem Ungarischen von Albert Hetényi-Heidelberg.) Bp., 1932., Verlag Georg Vajna & Co., (Druck der Athenaeum AG.), 200 + [2] p. Egyetlen kiadás. Népszerűsítő tanulmánykötet a magyarországi népszokásokról, oldalszámozáson belül 32 egész oldalas fényképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, sérült, javított kiadói illusztrált papír védőborítóban,](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3282005.jpg)
![Balás Károly: A népesedés. (Közgazdasági tanulmány.) Budapest, 1905. Politzer-féle Könyvkiadóvállalat (Révai és Salamon könyvnyomdája). 541 + [3] p. Egyetlen kiadás. Balás Károly (1877-1953) közgazdász, jogász, a budapesti egyetemen a pénzügytan, a statisztika és a nemzetgazdaságtan tanára. Társadalomelméleti megalapozottságú népesedési monográfiája szociáldarwinista nézetekről tanúskodik, mely a nemzetek kíméletlen gazdasági versenyében nemzetjellemtani részleteket is feltételez. Balás Károly kötete a soknemzetiségű államok belül az államnyelven beszélő rétegek civilizációs fensőbbsége és az önkéntes nyelvi asszimiláció áldásos hatásai mellett érvel, Ázsia makrogazdasági vizsgálata esetén pedig a gyarmatosítók szervezési készségét és önzését állítja szembe a keleti civilizációk türelmével és évezredes tradícióival. A korabeli népesedéselmélet korjellemző, egyetemi szinten jegyzett munkája, mely az egyes államok szintjén az ipari munkásság önszerveződése mögött a birodalmi népesedéspolitikát felforgató ideológiai téveszméket azonosít. A címlapon felül apró pótlás, néhány levélen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadásnyom, az első repülő előzék kijár a kötetből. Aranyozott, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274156.jpg)
![Szinnyei József: Magyar nyelvhasonlítás. Jegyzetek. Hallgatói számára írta Szinnyei József. Budapest, 1903. Hornyánszky Viktor kiadása és nyomdája. X + [2] + 128 p. Szinnyei József (1857-1943) nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Budenz József tanítványaként és finn nyelvészként az ugor-török háborúban a finnugor álláspont erős képviselője. Egyetemi hallgatók számára összeállított összehasonlító nyelvtörténeti kézikönyve a történeti hangtan és alaktan (ragozás, szóképzés), valamint az alapszókincs szintjén bizonyítja be a magyar és az ugor nyelvek közösségét, valamint a távolabbi rokonokkal (finnekkel, észtekkel, mordvinokkal) való rokonságot. A kötet a bevezetésben egy nagyobb, a japánt és a törökségi nyelveket is magában foglaló ural-altaji rendszerbe sorolja ugyan a magyar nyelvet, e nagyobb, globális keretnek viszont valódi jelentősége nincs - a kötet a nyelvhasonlítást a valóban közeli rokonnak számító ugor és finnségi nyelvek nyelvi rendszere és szókészlete alapján végzi. A munka első kiadása 1896-ban jelent meg, példányunk a második, átdolgozott kiadásból származik. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, a címlap verzóján régi gyűjteményi bélyegzés. (Finnugor kézikönyvek. III. kötet.) Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257926.jpg)
