N. Bartha Károly: A debreceni fésüsmesterség - Das Debrecener Kammacherhandwerk. Budapest, 1929. Studium Könyvkiadó Rt. - Kertész József ny., Karcag. 45 + [3] p. + X t. (5 kétoldalas táblán fésűipari ábrák). Egyetlen kiadás. N. Bartha Károly (1886-1956) debreceni néprajztudós, nyelvjáráskutató, főiskolai tanár. Kutatásai középpontjában a népi hitvilág és a helyi kisipar állt. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. VI. kötet, 22. füzet.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Sátoraljaújhely. A magyar végvárak egyik büszkesége. (Úti kalauz.) Sátoraljaújhely, (1932). "Zemplén" Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. [4] + 70 + [2] p. + 1 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. A fotóanyaggal kísért turisztikai kiadvány egy megcsonkított területű, ám szép reményű kisváros intézményhálózatát, látnivalóit és kulturális örökségét ajánlja a látogató figyelmébe. "A fényképfelvételek Ábrahám Gerő, Fest Zoltán és Lengyel Andor urak művészetét dicsérik". Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története 1869-1984. Sopron, 1984. Széchenyi Nyomda Soproni Üzeme. [4] + 100 p. Egyetlen kiadás. Szabó Jenő (1910-1993) soproni hivatalnok, jogász, helytörténész. Kismonográfiája a helyi lokálpatrióta egyesület évszázados történetébe vezet be, a kezdetektől a koalíciós idők végi feloszlatásig (a kommunista államhatalom ellenségként tekintett minden pártfüggetlen, alulról szerveződő társadalmi egyletre). Szabó Jenő áttekintése kitér arra, hogy a lokálpatrióták munkálatai egyesület híján sem szüneteltek, ám az 1980-as évek elején az Egyesület újjáalakulása biztató jövőt ígér. (Különlenyomat a Soproni Szemle 1983. évi 1-2. és 4. és 1984. évi 1. számából.) Fűzve, Sterbenz Károly grafikusművész színes rajzával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Lettrich Edit: Kecskemét és tanyavilága. (Dedikált.) Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 125 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Major Jenőnek szívélyes barátsággal: Lettrich Edit. 1968. VI. 12." Lettrich Edit (sz. 1925) geográfus településföldrajzi tanulmányát számos szövegközti ábra, térképvázlat, infografika kíséri. A munka rámutat a hagyományosan hatalmas pusztákkal és tanyavilággal körbevett Kecskemét városának társadalmi átalakulására, és amellett érvel, hogy a helyi ipar, élelmiszeripar és a szolgáltató ágazat fejlődése, illetve a nagyüzemi állattartás és mezőgazdaság térnyerése a városnak nem csupán társadalmát, hanem városszövetét is képes átalakítani. (Földrajzi tanulmányok. 9. szám.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Budapest, 1942. (Ciszterci Rend - Stephaneum Nyomda). 73 + [1] p. Egyetlen kiadás. A középkorban alapított zirci ciszterci apátság a XVI. században a protestáns fordulat, illetve a török hódítás nyomán megszűnt működni, a ciszterci szerzetesrendnek tagjai sem maradtak Magyarországon, birtokait pedig a Habsburg uralkodó a protestáns Podmaniczkyk számára utalta ki. A tridenti zsinat után, a 17. század elején a nagyrészt széthullott apátság ismét katolikus kézbe került, ám csak később, a 18. század elején került a ciszterci rend kezelésébe. A zirci apátság az újjáalapításkor a sziléziai heinrichaui monostor főhatósága alá került, ám a 18. század folyamán a zirci ciszterciek magyar érzelművé válva törekedni kezdtek a sziléziai főhatóságtól való függetlenedésre. A zirciek kapcsolatrendszere továbbá lehetővé tette, hogy II. József szerzetesrendi rendelkezéseit elkerüljék, a zirci apátság változatlanul tovább működhetett. A tanulmány szerint ez a zökkenőmentesség és folytonosság, valamint az apátság magyar szelleme tette lehetővé az osztrák befolyás korai, 19. század eleji lerázását, ami szokatlan jelenség a korban: a legtöbb szerzetesrend és apátság 1848-ig őrizte Habsburg-szimpátiáit. (Ciszterci doktori értekezések. 84. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. Egyházmegyei Könyvnyomda. 111 + [1] p. Egyetlen kiadás. Társadalomtörténeti keretbe ágyazott egyháztörténeti kismonográfiánk a Somló hegye alatt található Somlóvásárhelyi apácakolostor történetét tekinti át. A jeles szőlővidék mellett elterülő kolostor a középkorban a vármegye fontos hiteleshelye, azaz oklevélkiadásról gondoskodó adminisztrációs központja volt. A kolostor birtokai miatt folyamatos harcban állt a helyi társadalom ellenérdekelt csoportjaival, a kolostor közösségéről pedig tudni való, hogy az évszázadokon át bencés apácakolostor rossz hírbe keveredett, így 1511-től tagságát széttelepítették, a kolostort pedig a premontrei rend kapta meg, majd később a klarissza apácák. Függelékben válogatás a kolostor irataiból és regesztáiból. Az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. (Közlemények Veszprémvármegye múltjából. 1. szám.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Fónod Gyula: Csabdi története. Az István Király Múzeum Közleményei B. sorozat 29. Székesfehérvár, 1970. + Szebényi Zsoltné(szerk.): A Somlyóról nézve. Csabdi, Vasztély. H.n., 2000. Kiadói papírkötés, kötetenként változó állapotban.