Magyarország vármegyéi és városai I-XXII. Kötet. Majdnem teljes sorozat. Magyarország monográfiája. A Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Közte:
Abauj-Torna vármegye és Kassa.; Bács-Bodrog vármegye. I-II.; Bars vármegye.; Bihar vármegye és Nagyvárad.; Esztergom vármegye.; Győr vármegye.; Gömör-Kishont vármegye.; Fiume és a magyar-horvát tengerpart.; Heves vármegye.; Hont vármegye és Selmecbánya.; Komárom vármegye.; Nyitra vármegye.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. II.; Pozsony vármegye és Pozsony.; Somogy vármegye.; Szabolcs vármegye.; Szatmár vármegye és Szatmárnémeti.; Temes vármegye és Temesvár.; Torontál vármegye.; Vas vármegye.; Zemplén vármegye.;
Bp. 1896-1914., Országos Monografia Társaság - Apollo. Mindegyik kötet rendkívül gazdag képanyaggal, színes képekkel, térképekkel illusztrált. Kiadói aranyozott, festett, illusztrált dombornyomásos egészvászon-kötésben, festett lapszélekkel, kopott, foltos borítókkal, néhány kötet gerince sérült (3-4), egy kötet más színváltozat (szürkés-zöld), a többi kék, Nyitra vármegye térképe hiányzik és Nyitra térképe kijár, régi intézményi bélyegzőkkel, egy-két lapon kisebb sérülés. Nem teljes, sajnos példányunkból két kötet hiányzik: Nógrád vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötete. [ A vármegye térképe is az első kötetben van.]
A millennium idején indult monumentális vállalkozás a történelmi Magyarország teljes területét fel kívánta dolgozni. A helyi munkatársak bevonásával a mai napig használható, pontos mű született. A világháború miatt félbeszakadt munkát nem folytatták, így csak 22 vármegye monográfiája jelent meg.
Magyarország. "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország." Írta, szerkesztette, tervezte: Popart Reklámügynökség Kft. Bp., 2012, Forest-Papír Kft, (Szentendre, Vinczemill Papírmerítő Műhely Kft.), 163+1 p. Rendkívül gazdag képanyaggal illusztrált. Hajek Viktor illusztrációival. Kiadói haránt-alakú bordázott egészbőr-kötés, a sarkokon 4-4 db fémveretes rozettával, valamint az elülső borítón fém veretes címfelirattal, merített papírokon, vászont-tokban, tok nélkül: 41x32x6 cm. Szép állapotban.
Nagyvárad thj. város háztartásának, önálló vagyonkezelésű intézményeinek és alapjainak költségvetése az 1942.évre./ Nagyvárad thj. város háztartásának, önálló vagyonkezelésű intézményeinek és alapjainak és alapítványainak költségvetése az 1943.évre./ Nagyvárad thj. város háztartásának, alapjainak és alapítványainak költségvetése az 1944.évre./ Nagyvárad, 1942-1944., Kálvin-ny., 1 t. + 103+4+37 p.; 109+4+38 p.; 2+I-II+3-111 p. Félvászon-kötésekben, foltos borítókkal, az 1942-esben a címkép foltos, az 1943-1944-es kötetek gerince sérült, részben hiányos, névbejegyzésekkel (Béres Károly.) Rendkívül ritka!
A Föld felfedezői és meghódítói I-V. [Teljes mű öt kötetben.] Budapest, 1938. Révai Irodalmi Intézet (ny.) [2] + 474 + [2] p. + 24 t. (kétoldalas); [2] + 373 + [5] p. + 16 t. (kihajtható); 371 + [7] p. + 16 t. (kétoldalas); [2] + 441 + [7] p. + 20 t. (kétoldalas); [2] + 236 + [4] + LXVIII p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. A Révai Irodalmi Intézet gondozásában megjelent, olvasmányos stílusban megírt történeti és néprajzi felfedezői sorozatban nagyszerű, bátor kalandnak tűnik a felfedezés kalandja, mely rendre Európából indul ki. A munka beosztása: I. Cholnoky Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia felfedezése és meghódítása -- Germanus Gyula: Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása. -- II.: Kéz Andor: Észak- és Dél-Afrika felfedezése és meghódítása. -- III. Baktay Ervin: India és Indonézia felfedezése és meghódítása -- Bulla Béla: Ausztrália és Oceánia felfedezése és meghódítása -- IV. Baktay Ervin: Észak-Amerika felfedezése és meghódítása -- Juhász Vilmos: Közép-Amerika felfedezése és meghódítása -- Temesy Győző: Dél-Amerika felfedezése és meghódítása -- Mendöl Tibor: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása -- Cholnoky Jenő: A Déli-sark felfedezése és meghódítása. Egységes, aranyozott, álbordázott gerincű, színes, illusztrált kiadói félbőr kötésben. Jó példány.
Sopron sz. kir. város monographiája: Régi községi jegyzőkönyvek (1446-1507, 1523-1777). [Két kötetben, teljes.] Sopron, 1890-1894. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában. [4] + 461 + [1] p.; 302 + [12] + XVIII + 8 + 68 p. Egyetlen kiadás. Sopron - döntően biztonságos fekvése és önkormányzati hajlandóságú polgári hagyományai miatt - szokatlanul gazdag levéltári hagyománnyal bír. Kiadványunk a város testületi jegyzőkönyveinek (német nyelven keletkezett) szövegét teszi közzé, gazdag magyar nyelvű kommentárokkal kísérve, az 1446-1507, illetve 1523-1777 közötti időszakból. A városi tanács által hozott rendelkezések erősen védik a város szerzett jogait, különös tekintettel a bormérési jogokra; a város érdekeit sértő külső kereskedők ellehetetlenítése pedig éppúgy a városi tanács eminens céljai közé tartozik, ahogyan a kapuőrség fenntartása, a városfal épségben tartása is az (a városfal megrongálása sokszor visszatérő büntetési tétel), a polgárság jó erkölcsei fölött való őrködésről, az ifjak neveléséről, a szegények ellátásáról és a sörházban mért sör minőségéről való gondoskodásról nem is beszélve. A jegyzőkönyvek mindemellett részletesen adatolják a városi vezetőség személyi összetételét is. A második kötetben a folytatódó jegyzőkönyv-közlések után rövidebb tanulmányok Póda Endre bizottsági elnök tollából: A soproni bor -- Sopron város földrajzi fekvése és neve -- Sopron szabad királyi város önkormányzati szervezete 1569-ben -- A soproni plébánia története. Példányunk második kötetéből hiányzik a címlevél, valamint a repülő előzékek. Egységes, sérült gerincű, feliratozott, Sopron város címerével illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. II., V., VIII. kötetek. II.: Gr. Migazzitól báró Splényi püspökig, azaz: 1756-1787. V.: A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai az első főpásztortól Peitler Antal Józsefig bezárólag. (1036-1885.) VIII.: Az egyházmegyei intézetek, és a kolostorok. Vác, 1880-1887, Serédy G. Siketn. Iparint.-ny. (II. köt.) / Mayer Sándor-ny. (V. és VIII. köt.), 177+(1) p.; 262+IV p.; 278+V (helyesen IV) p. Első kiadás. Átkötött, egységes félvászon-kötésben, festett lapélekkel, helyenként kissé foltos lapokkal, egy-két sérült lappal, tulajdonosi bélyegzőkkel. A szerző, Karcsú Antal Arzén (1827-1893) római katolikus pap, ferences szerzetes, váci kolostorfőnök, egyház- és helytörténész 25 éven keresztül dolgozott a 9 kötetből álló munkán, amely Peitler Antal József váci püspök és a város segélyezésével jelent meg; összesen 85 példányt tudott belőle értékesíteni. Ritka!
Roth, Abraham / Fellenberg, Edmund von: Doldenhorn and Weiße Frau. Zum ersten Mal erstiegen und geschildert. Coblenz, 1863. Karl Baedeker, 86p + 13 T litográfiák, közötte kihajtható térkép. Aranyozott korabeli egészvászon kötésben, A borító és alapok aljén sérülés, penészfolt. nagyon ritka, korai Baedekker!
Szabolcs vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti: Borovszky Samu.) (Budapest, 1900). Magyarország Vármegyéi és Városai Kiadóhivatala - Apollo Irodalmi Társaság (Légrády Testvérek ny.). XV + [1] + 574 p. + 12 t. (ebből 4 színes, hártyapapírral védett) + 2 térkép (színes, kihajtható). Első kiadás. A monográfia-sorozat az ezredfordulós ünneplések jegyében emlékezik meg Magyarország egyes vármegyéinek történetéről, gazdasági, társadalmi, nemzetállami, politikai, kulturális, művelődési, közoktatási, közjótékonysági haladásáról. Az oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal illusztrált ismerteti a vármegye községeit, a községre jellemző nemesi kúria vagy kastély képének közzétételével, méltatja városait: Nyíregyházát, Kisvárdát, Nyírbárort, Nagykállót, ismerteti a Szabolcs megyei közoktatásügyet, irodalmi és színházi, törvénykezési haladást, időjárást, állatvilágát, növényvilágát, állattenyésztését, mezőgazdaságát, erdőgazdaságát, valamint a Tisza jelenléte miatt, illetve a kultúrnívó bizonyítása gyanánt a folyószabályozás jelenlegi állapotát, méltatja a vasúti, posta- és távközlési hálózatot, az ipart, a kereskedelmet, a történelmi egyházakat, nevesítve, portrékkal övezetten bemutatja a vármegyei tisztikart, valamint címerekkel együtt lajstromozza a vármegyei nemesi családokkal. Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Leszik Károly könyvkötő, Budapest), vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.
David-Neel, Alexandra: Tibetan Journey. Illustrated. London, (1936). The Bodley Head (Printed by Northumberland Press Ltd., Newcastle-Upon-Tyne). 1 t. (címkép) + X + [2] + 275 + [1] p. + 15 t. Első kiadás. Alexandra David-Neél (1868-1969) belga-francia felfedező, spiritiszta, szabadkőműves, anarchista, buddhista, operaénekes és Tibet-utazó. A rendkívül színes életpályájú szerző teozófus kezdetek után, szabadkőműves és anarchista-feminista kitérő után ismerkedett meg a buddhizmus tanaival. Első, 1891. évi indiai utazása még igencsak rövid volt, Londonba tért vissza onnan, orientalista ismereteit elmélyítendő. Európai évtizedében apja javaslatára zenei képzésben részesült, majd 1900 után operaénekesként többször járt Kelet-Ázsiában. Meghatározó jellegű és szellemi elmélyülést jelentő indiai utazására 1911-1925 között került sor, melynek során számos buddhista vezetővel találkozott, aszketikus gyakorlatokat folytatott; az 1924. évben pedig - több kudarcot vallott próbálkozás után - jeles kulturális ismeretekkel felvértezve, álruhában sikerült beszöknie az európaiak számára tiltott Tibetbe. A buddhista-misztikus műveiről ismert szerző ebben az útleírásában inkább a buddhizmus gyakorlata iránt érdeklődő, mégis néprajzi szemszögű utazó szemszögéből számol be a számára kortalannak tűnő Tibet mindennapjairól, életmódjáról, illetve személyes utazási kalandjairól. A kötet angol nyelven először 1936-ban jelent meg. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült, kissé hiányos eredeti védőborítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Bericht der Oedenburger Handels- und Gewerbe-Kammer an das hohe königl. ung. Ministerium für Ackerbau, Gewerbe und Händel über die Zustände der Industrie und des Handels in den Jahren 1863, 1864 und 1865. [Sopron] Oedenburg, 1867. Druck von Adolf Reichard. XIV + [2] + 193 + [7] p. Egyetlen kiadás. Német nyelvű dokumentumunk a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a dunántúli országrész kereskedelmi, ipari és közlekedési viszonyairól. Magyarország 1849 után katonai és közigazgatási megtorlás alá került, a Bach-rendszer kezdetén az országról leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot, a maradék területet pedig korábban soha nem létezett közigazgatási egységbe, úgynevezett helytartósági kerületekbe szervezték. A döntően cseh és osztrák hivatalnokokkal feltöltött közigazgatási egységek a megtorlás jegyében az ellenállás fészkeiként számontartott, Bécsből ellenségesnek tűnő nemesi vármegyerendszert váltották fel. Ez a rendszer azonban a Bach-adminisztráció 1860. évi bukása után fellazult, így az 1863-1865 közötti időszakról beszámoló jelentésünk nem helytartósági kerületről beszél, a Dunántúl pénzügyi és vámhatósági ellenőrzése időszakunkra már több helyi alközpontba tevődött át (így például Pécs, Nagykanizsa, Barcs is némi gazdasági súlyt kapott). Kötetünk jelentős teret szentel a kávé- és dohányipar bevételeinek, a vasút-, közút- és telegráf-hálózat fejlődésének. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Néhány oldalon enyhe foxing. BOEH III: 1083. Poss.: Sopron város levéltára. Fűzve, sérült gerincű, enyhén hiányos kiadói borítóban a fedőborítók címfelirata körül ornamentikus kerettel. Példányunk hátsó fedőborítója elvált a könyvtesttől. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Lóczy Lajos: A Khinai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazása alatt (1877-1880) szerzett tapasztalatai alapján és a meglevő irodalom fölhasználásával írt lóczi Lóczy Lajos. Kétszáz rajzzal és egy térképmelléklettel. Budapest, 1886. Királyi Magyar Természettudományi Társulat (Franklin-Társulat sajtója). XIV + [2] + 884 p. + 1 térkép (színes, kihajtható). Egyetlen kiadás. Lóczy Lajos geológus, geográfus (1849-1920), a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának segédőre, a Földtani Közlöny rendszeres közreműködője még ifjú kutatóként, Pulszky Ferenc múzeumigazgatónak javaslatára került be Széchenyi Béla gróf nagyszabású kelet-ázsiai expedíciójába. Az 1877 novemberétől 1880 májusáig tartó felfedezőút során a csoport bejárta Kínát, Japánt, Borneót, Thaiföldöt, egy kisebb kerülővel pedig bejutottak a nyugati felfedezők előtt tiltott Tibetbe is. Lóczy Lajos monográfiája az út kínai részének tudományos feldolgozása. A közel 100 egész oldalas és számtalan szövegközti illusztrációval kísért beszámoló első része Kína természetföldrajzi leírását nyújtja, nemzetközileg is kiemelkedő geomorfológiai részletekkel (a Transzhimalája fogalmát Lóczy Lajos kötetének köszönheti a geológia tudományossága). A leggazdagabb geológiai részletek mellett bőséges meteorológiai, klimatológiai részletekkel is szolgál a munka első fele. A mű második része a hatalmas, ekkoriban 357 millió főt tömörítő Kína tartományainak leírását nyújtja, tartományonkénti bontásban, történeti, politikai, gazdasági, néprajzi részletek sokaságával, a jelentősebb városok ás folyórendszerek térképvázlataival. A kötet nem csak a szoros értelemben vett Kínát írja le, hanem a kapcsolódó Mandzsúriát, Mongóliát, az iszlám Turkesztánt, illetve a titokzatos birodalmat, Tibetet is. A rendkívül részletgazdag tájképi, városképi, néprajzi illusztrációs anyaggal kísért beszámoló emlékezetes, XIX. század végi pillanatfelvételt nyújt az egyszerre rendkívül zsúfolt és más vidékein rendkívül ritkásan lakott birodalomról, arról a Kínáról, amely a XIX. században - lenyűgöző múltja ellenére - geopolitikai értelemben alárendelt szerepet játszott. Kihajtható térképmellékletünkön apró szakadás. (Természettudományi Könyvkiadó-vállalat, XXVI. kötet.) Aranyozott, álbordázott gerincű, vaknyomásos, kiadói félbőr kötésben. Szép példány.
A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. Az egyházközség háromszázados fennállásának emlékezetére eredeti kútfők után. Két részben.csak a. II. rész. Schmidt K. J., Ebner Gusztáv, Markusovszky Sámuel, Freuszmuth Frigyes: Az egyházközség belső élete és intézményei. Pozsony, 1906. Wigand F. K. VI l. 482 l. Gazdag képanyaggal. Fűzve, későbbi egészvászon kötésben, Nagyon ritka egyház- és helytörténet.
Darabanth Auction House
![Magyarország vármegyéi és városai I-XXII. Kötet. Majdnem teljes sorozat. Magyarország monográfiája. A Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Közte: Abauj-Torna vármegye és Kassa.; Bács-Bodrog vármegye. I-II.; Bars vármegye.; Bihar vármegye és Nagyvárad.; Esztergom vármegye.; Győr vármegye.; Gömör-Kishont vármegye.; Fiume és a magyar-horvát tengerpart.; Heves vármegye.; Hont vármegye és Selmecbánya.; Komárom vármegye.; Nyitra vármegye.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. II.; Pozsony vármegye és Pozsony.; Somogy vármegye.; Szabolcs vármegye.; Szatmár vármegye és Szatmárnémeti.; Temes vármegye és Temesvár.; Torontál vármegye.; Vas vármegye.; Zemplén vármegye.; Bp. 1896-1914., Országos Monografia Társaság - Apollo. Mindegyik kötet rendkívül gazdag képanyaggal, színes képekkel, térképekkel illusztrált. Kiadói aranyozott, festett, illusztrált dombornyomásos egészvászon-kötésben, festett lapszélekkel, kopott, foltos borítókkal, néhány kötet gerince sérült (3-4), egy kötet más színváltozat (szürkés-zöld), a többi kék, Nyitra vármegye térképe hiányzik és Nyitra térképe kijár, régi intézményi bélyegzőkkel, egy-két lapon kisebb sérülés. Nem teljes, sajnos példányunkból két kötet hiányzik: Nógrád vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötete. [ A vármegye térképe is az első kötetben van.] A millennium idején indult monumentális vállalkozás a történelmi Magyarország teljes területét fel kívánta dolgozni. A helyi munkatársak bevonásával a mai napig használható, pontos mű született. A világháború miatt félbeszakadt munkát nem folytatták, így csak 22 vármegye monográfiája jelent meg.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3289194.jpg)
![A Föld felfedezői és meghódítói I-V. [Teljes mű öt kötetben.] Budapest, 1938. Révai Irodalmi Intézet (ny.) [2] + 474 + [2] p. + 24 t. (kétoldalas); [2] + 373 + [5] p. + 16 t. (kihajtható); 371 + [7] p. + 16 t. (kétoldalas); [2] + 441 + [7] p. + 20 t. (kétoldalas); [2] + 236 + [4] + LXVIII p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. A Révai Irodalmi Intézet gondozásában megjelent, olvasmányos stílusban megírt történeti és néprajzi felfedezői sorozatban nagyszerű, bátor kalandnak tűnik a felfedezés kalandja, mely rendre Európából indul ki. A munka beosztása: I. Cholnoky Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia felfedezése és meghódítása -- Germanus Gyula: Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása. -- II.: Kéz Andor: Észak- és Dél-Afrika felfedezése és meghódítása. -- III. Baktay Ervin: India és Indonézia felfedezése és meghódítása -- Bulla Béla: Ausztrália és Oceánia felfedezése és meghódítása -- IV. Baktay Ervin: Észak-Amerika felfedezése és meghódítása -- Juhász Vilmos: Közép-Amerika felfedezése és meghódítása -- Temesy Győző: Dél-Amerika felfedezése és meghódítása -- Mendöl Tibor: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása -- Cholnoky Jenő: A Déli-sark felfedezése és meghódítása. Egységes, aranyozott, álbordázott gerincű, színes, illusztrált kiadói félbőr kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3290276.jpg)
![Sopron sz. kir. város monographiája: Régi községi jegyzőkönyvek (1446-1507, 1523-1777). [Két kötetben, teljes.] Sopron, 1890-1894. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában. [4] + 461 + [1] p.; 302 + [12] + XVIII + 8 + 68 p. Egyetlen kiadás. Sopron - döntően biztonságos fekvése és önkormányzati hajlandóságú polgári hagyományai miatt - szokatlanul gazdag levéltári hagyománnyal bír. Kiadványunk a város testületi jegyzőkönyveinek (német nyelven keletkezett) szövegét teszi közzé, gazdag magyar nyelvű kommentárokkal kísérve, az 1446-1507, illetve 1523-1777 közötti időszakból. A városi tanács által hozott rendelkezések erősen védik a város szerzett jogait, különös tekintettel a bormérési jogokra; a város érdekeit sértő külső kereskedők ellehetetlenítése pedig éppúgy a városi tanács eminens céljai közé tartozik, ahogyan a kapuőrség fenntartása, a városfal épségben tartása is az (a városfal megrongálása sokszor visszatérő büntetési tétel), a polgárság jó erkölcsei fölött való őrködésről, az ifjak neveléséről, a szegények ellátásáról és a sörházban mért sör minőségéről való gondoskodásról nem is beszélve. A jegyzőkönyvek mindemellett részletesen adatolják a városi vezetőség személyi összetételét is. A második kötetben a folytatódó jegyzőkönyv-közlések után rövidebb tanulmányok Póda Endre bizottsági elnök tollából: A soproni bor -- Sopron város földrajzi fekvése és neve -- Sopron szabad királyi város önkormányzati szervezete 1569-ben -- A soproni plébánia története. Példányunk második kötetéből hiányzik a címlevél, valamint a repülő előzékek. Egységes, sérült gerincű, feliratozott, Sopron város címerével illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3288863.jpg)
![Szabolcs vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti: Borovszky Samu.) (Budapest, 1900). Magyarország Vármegyéi és Városai Kiadóhivatala - Apollo Irodalmi Társaság (Légrády Testvérek ny.). XV + [1] + 574 p. + 12 t. (ebből 4 színes, hártyapapírral védett) + 2 térkép (színes, kihajtható). Első kiadás. A monográfia-sorozat az ezredfordulós ünneplések jegyében emlékezik meg Magyarország egyes vármegyéinek történetéről, gazdasági, társadalmi, nemzetállami, politikai, kulturális, művelődési, közoktatási, közjótékonysági haladásáról. Az oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal illusztrált ismerteti a vármegye községeit, a községre jellemző nemesi kúria vagy kastély képének közzétételével, méltatja városait: Nyíregyházát, Kisvárdát, Nyírbárort, Nagykállót, ismerteti a Szabolcs megyei közoktatásügyet, irodalmi és színházi, törvénykezési haladást, időjárást, állatvilágát, növényvilágát, állattenyésztését, mezőgazdaságát, erdőgazdaságát, valamint a Tisza jelenléte miatt, illetve a kultúrnívó bizonyítása gyanánt a folyószabályozás jelenlegi állapotát, méltatja a vasúti, posta- és távközlési hálózatot, az ipart, a kereskedelmet, a történelmi egyházakat, nevesítve, portrékkal övezetten bemutatja a vármegyei tisztikart, valamint címerekkel együtt lajstromozza a vármegyei nemesi családokkal. Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Leszik Károly könyvkötő, Budapest), vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3288865.jpg)
![David-Neel, Alexandra: Tibetan Journey. Illustrated. London, (1936). The Bodley Head (Printed by Northumberland Press Ltd., Newcastle-Upon-Tyne). 1 t. (címkép) + X + [2] + 275 + [1] p. + 15 t. Első kiadás. Alexandra David-Neél (1868-1969) belga-francia felfedező, spiritiszta, szabadkőműves, anarchista, buddhista, operaénekes és Tibet-utazó. A rendkívül színes életpályájú szerző teozófus kezdetek után, szabadkőműves és anarchista-feminista kitérő után ismerkedett meg a buddhizmus tanaival. Első, 1891. évi indiai utazása még igencsak rövid volt, Londonba tért vissza onnan, orientalista ismereteit elmélyítendő. Európai évtizedében apja javaslatára zenei képzésben részesült, majd 1900 után operaénekesként többször járt Kelet-Ázsiában. Meghatározó jellegű és szellemi elmélyülést jelentő indiai utazására 1911-1925 között került sor, melynek során számos buddhista vezetővel találkozott, aszketikus gyakorlatokat folytatott; az 1924. évben pedig - több kudarcot vallott próbálkozás után - jeles kulturális ismeretekkel felvértezve, álruhában sikerült beszöknie az európaiak számára tiltott Tibetbe. A buddhista-misztikus műveiről ismert szerző ebben az útleírásában inkább a buddhizmus gyakorlata iránt érdeklődő, mégis néprajzi szemszögű utazó szemszögéből számol be a számára kortalannak tűnő Tibet mindennapjairól, életmódjáról, illetve személyes utazási kalandjairól. A kötet angol nyelven először 1936-ban jelent meg. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült, kissé hiányos eredeti védőborítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3156938.jpg)
![Bericht der Oedenburger Handels- und Gewerbe-Kammer an das hohe königl. ung. Ministerium für Ackerbau, Gewerbe und Händel über die Zustände der Industrie und des Handels in den Jahren 1863, 1864 und 1865. [Sopron] Oedenburg, 1867. Druck von Adolf Reichard. XIV + [2] + 193 + [7] p. Egyetlen kiadás. Német nyelvű dokumentumunk a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a dunántúli országrész kereskedelmi, ipari és közlekedési viszonyairól. Magyarország 1849 után katonai és közigazgatási megtorlás alá került, a Bach-rendszer kezdetén az országról leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot, a maradék területet pedig korábban soha nem létezett közigazgatási egységbe, úgynevezett helytartósági kerületekbe szervezték. A döntően cseh és osztrák hivatalnokokkal feltöltött közigazgatási egységek a megtorlás jegyében az ellenállás fészkeiként számontartott, Bécsből ellenségesnek tűnő nemesi vármegyerendszert váltották fel. Ez a rendszer azonban a Bach-adminisztráció 1860. évi bukása után fellazult, így az 1863-1865 közötti időszakról beszámoló jelentésünk nem helytartósági kerületről beszél, a Dunántúl pénzügyi és vámhatósági ellenőrzése időszakunkra már több helyi alközpontba tevődött át (így például Pécs, Nagykanizsa, Barcs is némi gazdasági súlyt kapott). Kötetünk jelentős teret szentel a kávé- és dohányipar bevételeinek, a vasút-, közút- és telegráf-hálózat fejlődésének. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Néhány oldalon enyhe foxing. BOEH III: 1083. Poss.: Sopron város levéltára. Fűzve, sérült gerincű, enyhén hiányos kiadói borítóban a fedőborítók címfelirata körül ornamentikus kerettel. Példányunk hátsó fedőborítója elvált a könyvtesttől. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3283216.jpg)
![Lóczy Lajos: A Khinai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazása alatt (1877-1880) szerzett tapasztalatai alapján és a meglevő irodalom fölhasználásával írt lóczi Lóczy Lajos. Kétszáz rajzzal és egy térképmelléklettel. Budapest, 1886. Királyi Magyar Természettudományi Társulat (Franklin-Társulat sajtója). XIV + [2] + 884 p. + 1 térkép (színes, kihajtható). Egyetlen kiadás. Lóczy Lajos geológus, geográfus (1849-1920), a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának segédőre, a Földtani Közlöny rendszeres közreműködője még ifjú kutatóként, Pulszky Ferenc múzeumigazgatónak javaslatára került be Széchenyi Béla gróf nagyszabású kelet-ázsiai expedíciójába. Az 1877 novemberétől 1880 májusáig tartó felfedezőút során a csoport bejárta Kínát, Japánt, Borneót, Thaiföldöt, egy kisebb kerülővel pedig bejutottak a nyugati felfedezők előtt tiltott Tibetbe is. Lóczy Lajos monográfiája az út kínai részének tudományos feldolgozása. A közel 100 egész oldalas és számtalan szövegközti illusztrációval kísért beszámoló első része Kína természetföldrajzi leírását nyújtja, nemzetközileg is kiemelkedő geomorfológiai részletekkel (a Transzhimalája fogalmát Lóczy Lajos kötetének köszönheti a geológia tudományossága). A leggazdagabb geológiai részletek mellett bőséges meteorológiai, klimatológiai részletekkel is szolgál a munka első fele. A mű második része a hatalmas, ekkoriban 357 millió főt tömörítő Kína tartományainak leírását nyújtja, tartományonkénti bontásban, történeti, politikai, gazdasági, néprajzi részletek sokaságával, a jelentősebb városok ás folyórendszerek térképvázlataival. A kötet nem csak a szoros értelemben vett Kínát írja le, hanem a kapcsolódó Mandzsúriát, Mongóliát, az iszlám Turkesztánt, illetve a titokzatos birodalmat, Tibetet is. A rendkívül részletgazdag tájképi, városképi, néprajzi illusztrációs anyaggal kísért beszámoló emlékezetes, XIX. század végi pillanatfelvételt nyújt az egyszerre rendkívül zsúfolt és más vidékein rendkívül ritkásan lakott birodalomról, arról a Kínáról, amely a XIX. században - lenyűgöző múltja ellenére - geopolitikai értelemben alárendelt szerepet játszott. Kihajtható térképmellékletünkön apró szakadás. (Természettudományi Könyvkiadó-vállalat, XXVI. kötet.) Aranyozott, álbordázott gerincű, vaknyomásos, kiadói félbőr kötésben. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3282575.jpg)
