We use cookies on the Darabanth website to enhance your user experience. By using this site you agree to the placement of cookies on your computer. I agreeFor details, please click here
Mai francia költők. (Louis Aragon (1897-1982) író, költő saját kezű aláírásával.) Szerkesztette Dobossy László. Budapest, 1958. Magvető Könyvkiadó (Athenaeum ny.) 279 + [1] p. + 18 t. A címlapon Loius Aragon (1897-1982) francia költő, a XX. századi francia költészet, az európai szürrealista irodalom meghatározó alakjának saját kezű aláírása. Louis Aragon hosszú élete során mindig is kommunistának vallotta magát, az 1930-as évektől, a francia népfrontmozgalom kezdetétől -- amikor a kommunisták és szociáldemokraták nyitottak egymás felé -- a francia kultúra meghatározó alakjává vált, háború utáni befolyását pedig csak növelte a francia ellenállásban való tevékeny részvétele. Népszerűségét azonban beárnyékolta a Szovjetunió társadalmi rendjének és Sztálin személyének kritikátlan magasztalása. Aragon csak 1956-ot követően változtatta meg véleményét, a hruscsovi beszéd, illetve a magyar forradalom vérbefojtása hatására. Megváltozott véleményéről tanúskodik 1956 végén kiadott "Le Roman inachevé" (A befejezetlen regény) című versciklusa, illetve a tény, hogy az 1960-as évek elejétől helyet adott lapjában a kelet-európai és szovjet rendszer ellenzékének. Az íróként és költőként is neves Aragon élete végéig meggyőződéses kommunista maradt, a pártnak belső köreibe tartozott, habár 1956 és 1968 tapasztalatában a szovjet típusú kommunizmust elítélte. A címlapon, Louis Aragon aláírása körül későbbről származó ajándékozási bejegyzés. Példányunk hátsó előzékén, és néhány oldalán apró, halvány foltosság. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Széchenyi István, gr(óf): Önismeret. (Döblingi kézirataiból.) Bp., 1875, Athenaeum,4+252p. Első kiadás! Aranyozott egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kopott, foltos borítóval, a borítón és a gerincen sérülésekkel, de belül jó állapotban, "Lepage Lajos Egyetemi Könyvkereskedése Kolozsvárt" bélyegzéssel a címlapon.
Fincicky Mihály: Orosz beszélyek. Oroszból ford.: - - . [I. köt.] Ungvár, 1871, A fordító tulajdona (Jäger Károly özvegye-ny.), 243+(3) p. Első kiadás. Átkötött papírkötésben, viseltes állapotban, sérült borítóval és gerinccel, helyenként kissé sérült lapokkal, több kijáró lappal. Ritka!
Fincicky Mihály (1842-1916) műfordító, néprajzi és népköltészeti gyűjtő, ügyvéd, 1891-től Ungvár polgármestere; Orosz beszélyek című kötetében Puskin, Szologub, Kukolnyik és Turgenyev műveinek fordításai találhatók meg.
Moliere [Poquelin, Jean-Baptiste]: Oeuvres completes en six volumes. Tome I-VI. [Teljes mű hat kötetben.] Paris, [1905 körül]. Éditeurs Nelson 1 t. (címkép) + 501 + [11] p. + 5 t.; 528 + [16] p. + 7 t.; 474 + [6] p. + 5 t.; 497 + [15] p. + 5 t.; 444 + [4] p. + 4 t.; 475 + [5] p. + 4 t. A Charles Saroléa (1870-1953) belga filológus által sajtó alá rendezett, illusztrált Moliere-összkiadás életrajzi jegyzetét Émile Fauget (1847-1916) francia irodalomtörténész írta. Valamennyi vígjáték, balett, pásztorjáték és tragédia előtt rövid irodalomtörténeti bevezetés, a táblákon a vígjátékok, pásztorjátékok, mitológiai darabok kulcsjeleneteinek részletgazdag rajza. Egységes, aranyozott, álbordázott gerincű korabeli félmaroquin kötésben. Dekoratív, szép példány.
Erdélyi József: Fekete tölgy. Négyszáz vers. Bp., 2016, Hungarovox. + Erdélyi József: Emlék. Versek. Bp., 1940, Magyar Élet. 1. kiadás! A szerző folyóiratokban közölt, de kötetben eddig meg nem jelent összegyűjtött verseit tartalmazza. Kiadói félvászon kötés és kiadói papírkötés, kopottas és jó állapotban.
[Folyóirat] A Pesti Hírlap Vasárnapja. 57. évfolyam, 1-52. szám. (1935. január 6. - 1935. december 29.) [Teljes évfolyam, két kötetbe kötve.] Budapest, 1935. [Légrády-Testvérek nyomdája]. 1140 + 26 p.; 1140 p. (lapszámonként újrakezdődő lapszámozással) Képes irodalmi, ismeretterjesztő és családi revünk, a Pesti Hírlap Vasárnapja a nagy múltú politikai napilap, a konzervatív, kormánypárti Pesti Hírlap önállóan megjelenő, ingyenes melléklete, ebben a formában 1927-1937 között jelent meg. Politikamentes folyóiratunk a döntően hazai novella- és tárcaközléseken kívül külföldi és hazai kuriózumokra, művelődéstörténeti részletekre, város- és néprajzi ismertetőkre, a technika fejlődésére, valamint életmódtanácsokra koncentrál. Lapunk nem bulvárhetilap a mai értelemben (a társasági híreket, a botránykrónikát jobbára a főlap közölte), sokkal inkább a tartalmas szórakoztatásra épít; jóllehet mélyinterjúk, szociális mélyfúrások, tényfeltáró riportok nem jellemzik -- leszámítva a pesti munkás kerületről, Angyalföldről szóló két rövid fotóriportot --, helyette sok apró információt közöl a hazai művelődéstörténet tárgyából, és szórakoztató képet ad az amerikai életformáról csakúgy, mint a világ számtalan néprajzi érdekességéről. A Pesti Hírlap Vasárnapjának meghatározó kolumnistája Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós, Szép Ernő és a művelődéstörténész Siklóssy László. Kosztolányi Dezső sok tárcája és tárcanovellája, versfordítása itt jelenik meg először. A folytatásos tárcaregény-fordítások mellett értékes, sok lapszámon át húzódó sorozat Széchenyi Zsigmond afrikai kalandnaplója "Hengergő homok" címmel. Az irodalmi anyagot, a néprajzi, művelődéstörténeti, technikatörténeti, sport- és filmcikkeket, útleírásokat minden esetben gazdag illusztrációs anyag kíséri. Revünk világnézetre való tekintet nélkül széles szerzőgárdának biztosít publikációs felületet, Herczeg Ferenc és Ravasz László éppúgy publikál a lapban, mint Berda József, Gelléri Andor Endre vagy Nagy Lajos. Nívós ismeretterjesztő anyagot ír Rapaics Rajmund botanikus és Rexa Dezső művészettörténész. Állandó rovatai bőséges olvasnivalót adnak a család hölgy- és gyermek tagjainak is, mely cikkekből a korabeli lakberendezési, öltözködési, viselkedési normákra és sportolási szokásokra szokatlanul éles fény vetül; az amerikai filmsztárokkal kapcsolatos híradások pedig a korszak vágyott karrierútjaiba is beavatnak. A lap folyamatosan szemlézi a modernista építészetet is, az amerikai felhőkarcolók, a Bauhaus-építészet világa mintaként tűnik fel, de a lap nem zárkózik el a népi építészet méltatásáról sem. Jóllehet a Pesti Hírlap Vasárnapja mellőzi a politikumot, olykor-olykor kitűnik a szerzők nem titkolt olasz rokonszenve (az európai útírások zöme Itáliát méltatja). Útirajzaiban a folyóirat a messze Ázsiába is elkalauzolja olvasóját, legtöbbször Kína, illetve a trópusi szigetek különös szokásai szolgálatnak elbeszélni, illetve hüledezni valót. A lap sokszor talál alkalmat az éppen aktuális téma kibontására: a korai téli lapszámok a téli sportokat méltatják, a kánikulabeli lapszámok a női vitorlázás és strandélet részleteibe avatnak be, gazdag fényképanyaggal; évfolyamunkról általánosan is elmondható, hogy számos alkalmat talál a női test ünneplésére (balerinák, síelő, vitorlázó és golfozó nők ábrázolására). A tárcarovat emlékezetes anyaga a különféle pesti társadalmi típusokról írt szatirikus alakrajz, egyes lapszámok művelődéstörténeti jelleggel a letűnt pesti hivatásokról is megemlékeznek, Siklóssy László pedig az éppen aktuális választás alkalmából a régi magyar képviselő-választás, korteshadjárat ódon eljárásairól ír emlékezetes művelődéstörténeti cikket, gazdag képanyag kíséretében. A Pesti Hírlap Vasárnapja (főlapjával együtt) a két világháború közti, társadalmi aktivizmusban kevéssé érdekelt, sikeres, népszerű jobboldali újságírás jó példája, mely a háború után -- akárcsak a Herczeg Ferenc-féle Uj Idők -- nyomtalanul eltűnt. Lapszámaink terjedelme 42 oldal, a dedikált divatmellékletet is tartalmazó négy számé 66 oldal. Valamennyi lapszám színes borítókkal bír, rajtuk a magyar és külföldi kortárs, ritkábban klasszikus festők remekei és zsánerképei. Az "Emlékezzünk Nagymagyarországról!" címfeliratot viselő karácsonyi lapszám kivételesen politikai tartalmat hordoz, honismereti cikkei pedig az elcsatolt területek képanyagát adja közre. Mindkét kötet első előzékén régi tulajdonosi bejegyzés. Lakatos 3055. Egységes, aranyozott gerincű, enyhén foltos korabeli félvászon kötésben. Valamennyi lapszám első és hátsó borítója bekötve. Jó példány.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. XI. évfolyam, 1/2-18, 20-52. szám, XII. évfolyam, 1-17. szám. (1936. január 12. -- 1937. május 2.) [Egy szám híján teljes évfolyam, a következő évfolyam első 17 száma folytatólagosan. Egybekötve.] Budapest, 1936-1937. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája - Kellner Andor Könyvnyomdája. A lapszámok terjedelme az 1936. évi első, dupla szám kivételével egységesen 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megjelenő heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtóterméke több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, lelkesen méltatja az egymással szorosan összefonódó belvárosi színházi és szórakoztatóipar eredményeit és pletykáit, illetve szemlézi a hazai antiszemita közbeszéd egyre erősödő jelenségeit. A tizenegyedik évébe lépő folyóiratnak már népesebb írógárdája van, az állandó kolumnista Falus Ferenc és Kósa Miklós mellett Barabás Loránd, Békéssy Imre, Halmi Bódog, Peterdi Andor és Roboz Imre újságírók is közreműködnek, egy-egy közhírességtől pedig időről időre rövidebb interjúkat is szerez a lap (Hatvany Lajostól, Hevesi Sándortól, Hunyady Sándortól - különösképpen még az egészen más témában elhíresült Prónay Páltól is). Időről időre a budapesti önkormányzat néhány képviselőjéről is kedvező portrét fest a lap, egy-egy portrécikkben lerója tiszteletét egy-egy befutott irodalmár előtt, előszeretettel vázol egy-egy pesti pénzügyi karriertörténetet. A lap elsődleges fókuszában ugyan a magánéleti, közéleti és pénzügyi botrányok állnak, ám az 1936-os évfolyam második felétől érezhetően megnő az erősödő antiszemita közbeszéddel kapcsolatos reflexiók száma. Jellemző címek: A kis görl nagy álma -- Sallai Leó, a Riviéra réme -- Tilos a szakáll a Hungária fürdőben -- Életmaximum Sértő módra, avagy ahogy Kálmánka a pesti kávéházat elképzeli -- Amit Krecsányi sem tudott kinyomozni -- Telefon Nizzába Brüll Alfrédnek, az MTK elnökének a nagy győzelemről -- Zsidózz csak, Meskó! -- Színházról színházra: Levél Heltai Jenőhöz -- Báró és színésznő véres verekedése egy Nádor utcai lakásban -- Amerikai autórekord 1935-ben: 36.000 halott, 864.000 sebesült. Amerikai levél -- A főurak pumpkasszája, Schieber Samu meghalt -- Weiss Fülöp hatvan éve -- Nyílt levél Pekár Gyulához [Szerb Antal védelmében] -- Irodalmi zugírászat és kontárság -- Kicsoda Kele, a rendőrségi léleksebész? -- A feltörő Krausz Simon új Andrássy úti villájában beszél azokról, akik elhagyták, rangról, címről, bankárokról, síberekről és terveiről -- Csathó Kálmán, a szerencsés [irodalmi portré] -- Zsilinszky, az élhetetlen [politikai portré] -- Izgalmas rendőri feljelentés meztelen táncosnők toborzójáról. Mi történt a körúti szállodában? -- Berényi gróf 130 voltja, versei, cikkei és csodálatos találmányai. Elektromos kísérlet a kávéházi márványasztalon -- Brüll Alfréd MTK-elnök feltűnő nyilatkozata a nemzetközi futball mai légköréről -- Kik az ajtónyitogató elnökök? Beszélgetés Éber Antallal bizonyos politikai jutalmazásokról -- Szegény Goldberger Leó nem énekelheti többé: "Kislány, kezeket fel!", A "Lila akác"-tól is eltiltotta a bíróság. Szerzői jogbitorlás büntetéssel -- Pikantéria és pletyka Márai Sándor egy holland kiadású könyvének előszava körül -- Őszinte beszélgetés Hevesi Sándorral sikerekről, múltról, jövőről s a hálás emberekről -- Thomas Mann papucsban. Interjú Hatvany Lajossal -- Kikeresztelkedési láz Budapesten -- Mi történik, ha egy Hatvany báró két pengő miatt mérges lesz? -- Fiaim, csak csipkelődjetek, avagy Séta a jobb- és baloldali sajtó kánikulai gorombaságai között -- Festetich gróf kétmilliós adóssága. Ötszáz pengős árverés és a nyilas vezér repülő szenvedélye -- Prónay Pál beszél egy jubileumáról -- Hogyan korrigálta át Heltai Jenő versét a Fűszerkereskedők lapja? -- Gaál Franciska színművésznő bejelentette, hogy elhagyja zsidó hitét -- Sajtóparazitákkal szemtől-szembe -- Befellegzett a selyemfiúknak. Mit mond a pesti éjszaka veszedelméről és irtásukról az erkölcsrendészeti csendőrség? -- Gömbös halála -- Pesti portrék: Heltai Jenő -- Hatvani anzix [Útirajz] -- Egy kegyetlen könyvről beszél egész Pest. Mit ír Katona Jenő "Magyar import hitleristák" című könyvében? -- Az új antiszemita táltos -- A katholikus plébános és a nyilaskeresztes rohamzászló -- Interjú Darányi miniszterelnök egykori házitanítójával -- Intim adatok a titokzatos Névtelen utcai noteszből. Ki a 128 előkelő hölgy? -- Eltűnt Pestről Földes Jolán, a világhírű regényíró -- El lehet sikkasztani Hatvany Lajost? -- Már Pesten is baj, ha "zsidógyanús" a film zeneszerzője? -- Rajniss lengeti a kalapját -- Egy magyar nemes kirohanása az antiszemiták ellen -- Erénycsősz bankigazgató a pikáns pesti éjszakában. Mit keresett a pécsi bojkott fővezére a trágár előadáson? --- A két világháború közti, sajátos látószögű pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Számos lapszám hasábjai közt képes szövegközti hirdetések, melyek az éppen aktuális amerikai filmeket reklámozzák. A filmes hirdetéséken kívül néhány képes termékajánló, illetve sajtóhirdetés. Gyűjteményünk XI/18. lapszámából két levél hiányzik, a XI/19. lapszám hiányzik, a XII/6. lapszám kétszer bekötve, egy lapszám téves helyre kötve. Az első két és az utolsó lapszám fűzése meglazult, kijár a kötetből. Lakatos 796. Enyhén sérült, enyhén elszíneződött korabeli félvászon kötésben.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szerdán. X. évfolyam, 1-51/52. szám. (1935. január 6. -- 1935. december 22.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1935. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12, az évzáró dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megjelenő heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtóterméke több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A főszerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága, illetve szellemi függetlensége méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, jelentős figyelmet szentel a hazai antiszemitizmus és az antiszemita újságírás témájának, illetve a berlini nemzetiszocialista hatalomátvétel filmvilágot érintő következményeinek. Botrány-szellőztetési hajlandóságai ellenére többször is igen jelentős önérzetről tesz tanúbizonyságot a főszerkesztő: rendszeresen kikel a zugírászat vádjai ellen, mellyel sajtóellenfelei vádolják -- sajátos önértékelése szerint nem lehet zugírászat olyan lap, amelyet olvasói tartanak el. A tizedik évfolyamába lépő újság cikkeit a szerkesztőn kívül már több szerző jegyzi, állandó rovattal jelentkezik Kósa Miklós, a színházi cikkeket Békéssy Imre, a portrékat, méltatásokat Halmi Bódog írja. A lap alkalmanként valódi írókat is feltüntet címoldalán (Tersánszky Józsi Jenőt, Kárpáti Aurélt) ám az írók a bulvárlap hasábjain legfeljebb baráti levéllel jelentkeznek. Népesebb szerzőgárda egyedül az évzáró ünnepi dupla számban jelenik meg, ott a lap négy főnyi törzsgárdáján túl Fodor Pál, Kálmán Jenő, Király Pál, Komlós Jenő és Petschauer Attila is megjelenteti írását. Jellemző címek a tartalomból: Di Tragedie frum Menschen. Egy jiddish lapban folytatásokban megjelenik "Az ember Tragédiája" -- A milliomos Bachruch Mici három házasságának kulisszatitkai -- A "Paris Plaisir" meztelen fotografiáján magára ismert egy pesti színésznő. A bíróság előtt kiderült: a meztelen kép egy másik pesti hölgyé -- Babits, a szuverén -- Ki örökli a Színházi Életet? Incze Sándor szenzációs és furcsa végrendelete -- A hercegnő ne zsidózzon! -- Egy magyar mérnök feltalálta a diktálás után dolgozó írógépet -- Bernstein, Hunyady és a Schwarz nővérek [színi kritika] -- Ellopta vagy ajándékba kapta a színésznő Korngold bankár arany cigarettatárcáját? -- Gózon Gyula méltatása -- Filmsztárok, akiket száműzött a Harmadik Birodalom. Szőke Szakáll megcsappant jövedelméből jobban él, mint Berlinben. Mit keres Alpár Gitta? Legtöbbet Ábrahám Pál vesztett, akinek akkordjai nem csendülhetnek fel Németországban. Gaál Franci szerencséje -- A pletyka banditái -- Bigámiát követett-e el báró Semsey Gedeon? -- A feledékeny László Fülöp és pesti családja -- Kivándorol Pestről a leghíresebb mutatványos família: a Meinhardt család -- Bizalmas levél a hollywoodi erkölcsökről -- Zuglap az, amelyet nem az olvasó tart el! -- A magyar nyilaskeresztes vezér antiszemitizmusa közelről. Festetich Sándor gróf csak zsidónak adja bérbe a földjeit, ujságát és pártja plakátjait zsidó nyomdában nyomtatja -- Zsilinszky Bandi tolla -- Fedák gyűlölködése Molnár, Reinhardt, Lengyel Menyhért, Blumenthal, Marton Sándor ellen egy Vajda Ernőhöz írt ömlengő levélben -- Utálatos-e a gazdag zsidó? Vázsonyi János és Kósa Miklós vitája -- Strausz Vilmos, a Bristol szálló tulajdonosa 40,000 pengőt fizet a bolhák miatt -- Ki tette el láb alól Lugosi Bélát? -- Garami és a revízió -- Siófoki anziksz [útirajz] -- Gangster-dráma Siófokon -- Milotay gyomra -- Elkeseredett harc a "láthatatlanná tevő csodagép" körül. A városligeti mutatványtól a rendőrségig és az újabb találmányig -- Ami a híradókból kimaradt. Társas utazás Oroszországon keresztül [Útirajz] -- Jaj, ne nézd meg Budapestet éjjel [Kávéház-sirató] -- Miniszterek papucsban: Hóman Bálint -- Mit csinált Gerő Lili Abesszíniában? 18 hónapig saját bárja volt Addisz-Abebában egy pesti lánynak. Hogy táncolnak, hogyan öltözködnek, mit isznak az előkelő abesszinek? -- Hipnózissal leplezte le tolvaj szobalányát az idegorvos -- Kutyakorbács a művésznő öltözőjében -- Rökk Marika, az antiszemita -- Sok szerkesztő, kevés becsület! -- Fiaim, csak uszítgassatok! -- Vértes Marcell esete a new-yorki gangsterekkel. A világhírű magyar rajzoló véletlenül börtönbe juttatott egy banditát. Évfolyamunk utolsó két lapszámának fűzése meglazult, e lapszámok lapszélei töredezettek. A két világháború közti, sajátos perspektívájú pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Lakatos 796. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
[Folyóirat] Fiatal Magyarország. Az egyetemi ifjúság lapja. Felelős szerkesztő: Szalai Béla. I. évfolyam, 1-21. szám. (1948. március 15. - 1948. december 16.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1948. Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete -- Szikra Irodalmi Lapkiadó és Nyomdai Rt. Folio. A lapszámok terjedelme 8-12, a karácsonyi dupla számé 20 oldal. Az 1948 márciusában indult periodika, a Fiatal Magyarország a MEFESz illusztrált kétheti lapja. Főszerkesztője Szalai Béla politikus, MEFESz-elnök, az MKP belső köreinek tagja, ennek megfelelően diáklapja rákosista szellemben jelöli ki a haladás, az egyetemi lét ellenségeit és példaképeit, a kötelező gyűlölet és a kultikus tisztelet tárgyait. A páratlanul militáns retorikájú lap egyszerre küzd a reakció szellemével, a klerikális reakcióval, a francia, brit, amerikai imperializmussal, illetve fogadja lelki barátjává a lenini utat, üdvözli a felsőoktatás átalakítását, szorgalmazza az egyházi oktatás átalakítását. Az illusztrált hallgatói lap izgatott örömmel szurkol a szovjet szuronyok árnyékában végzett nagy társadalmi átalakítási kísérletnek, az egyetemek szovjetizálásának, a tervgazdálkodás diadalainak, a rohammunkáknak. Lukács György- és Révai József-kommünikékben nem szűkölködik a lap, az illusztrációs anyagot tekintve Révai József- és Gerő Ernő-portrékban valósággal dúskálhat az olvasó. A párt öklének tekinthető egyetemi lap - testvérlapjához, a Lúdas Matyihoz hasonlóan - szívesen vette célba a régi rendszerből megmaradt professzorokat, a kiszerkesztett professzorok néhány lapszám múltán állásukat vesztették, a lap célkeresztjébe kerülni tehát igen kellemetlen dolog volt. Nívós karikatúraanyaga és emlékezetes politikai irányvonala mellett kis részben irodalmi anyagot is közzétett (Mándy Iván, Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Mihail Solohov, Alekszandr Fagyejev), ám zömét politikai indíttatású cikkek alkották. Jellemző címek az évfolyamból: A jajveszékelők -- Hiába próbálták meg Mindszentyék megzavarni a gyűlést, 600 bölcsész állt ki az egyházi iskolák államosítása mellett -- Erdey-Grúz professzor: Az egyházi iskolák államosítása nélkül nincs eredményes köznevelés -- Örömmel és forró üdvözlettel fordul az egyetemi ifjúság a munkáspártok egyesülési kongresszusa felé -- Ahol igazán szép élet a diákélet. A Szovjetunió főiskoláiról beszél a Moszkvából hazatért Non György -- Kalmár Árpád: Az egyház politikai szerepe a magyar feudalizmusban -- Pataki Ferenc: A népi kollégiumok új kérdései -- A világ dolgozó ifjúsága egyesült a békéért és az imperializmus elleni harcban -- Lukács György: A fordulat problémái -- Szalai Béla [főszerkesztő] beszél az MDP kongresszusáról és új képviselői mandátumáról -- Jakó Géza: A tervgazdálkodásra való áttérés problémái az iparban -- Sztálin a diákok feladatairól az építő munkában -- A szovjet tanár a diákok legjobb barátja. Magyar ösztöndíjasok a szovjet egyetemekről -- Ságvári Endre [portré] -- Egyetemisták az üzemekben -- Ígéretet tettünk Dimitrovnak. 45,000 vizsgát tesznek le a bolgár diákok -- Az úttörővasútnál -- Fiatalokat toboroz a francia idegenlégió! A francia idegenlégió tovább folytatja bomlasztó munkáját -- Kit vesznek fel az egyetemre? -- Lukács József: A tanulás: fegyver -- Harcolunk a sovinizmus ellen, mondják a cseh diákok -- Az uszítók csődje -- Amerika fiataljai, veszélyben a hazátok! Új rabszolgatörvény, terror Trumanék rendőrállamában -- Zsdánov az irodalomról -- Milyen volt egy Nékosz-iskola? -- Miért optimisták a szovjet diákok? -- Fegyverrel és könyvvel harcol az imperializmus ellen Vietnám ifjúsága -- Révai József: A NÉKOSz hibáiról és feladatairól -- V. Puvodkin: Tömeg és hős a szovjet filmeken. A szocialista realizmus kérdése: filmen -- A fekete reakció évnyitója, és ami mögötte van -- Az igazi sajtó: a Szabad Nép -- Budapest 50 éves rendezési terve -- Nem lesznek többé a reakció bástyái az Állami Kollégiumok -- Révai József: A nép egyetemének haladó, harcos értelmiséget kell nevelnie! --- Lukács György: Az új egyetem munkaerkölcséről -- Magyar-csehszlovák barátság a szocialista békefront megerősítéséért -- Andics Erzsébet beszámolója a középiskolások nagygyűlésén -- Köszöntjük a 30 éves lenini Komszomolt! A Komszomol útja a mi utunk! Tanuljunk a Komszomoltól! A Komszomol dicsőségéért! -- Nem a reakció búvóhelye többé az Állami Kollégium! -- Milyen érdemeket szerzett Huszti "professzor", Klebelsberg imádója? A MEFESz bölcsészkör vezetőségének határozata -- A haladó katolikus diákság harca Mindszentyékkel -- Micsurin biológiája nemcsak magyarázza, hanem formálja is a természetet -- Az emberiség egyötöde harcol Kínában! -- Az amerikai imperialisták nagy veresége Páristól Kínáig! -- Népi kollégisták a MEFESZben -- Karácsonyi mártírjaink: Pesti Barnabás, Pataki István, Kreutz Róbert -- Mindszenty-terror a pesti Szent Imre Kollégiumban -- A. Sz. Makarenko: Nevelés a családban -- Marija Makarova a szovjet tervgazdaságról. Példányunk az évfolyam összes lapszámát tartalmazza, egy lapszám utolsó levele hiányzik. Emlékezetes dokumentum a "fényes szellők korának" sötétebb, ritkán megénekelt oldaláról. Hiányos, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Mai francia költők. (Louis Aragon (1897-1982) író, költő saját kezű aláírásával.) Szerkesztette Dobossy László. Budapest, 1958. Magvető Könyvkiadó (Athenaeum ny.) 279 + [1] p. + 18 t. A címlapon Loius Aragon (1897-1982) francia költő, a XX. századi francia költészet, az európai szürrealista irodalom meghatározó alakjának saját kezű aláírása. Louis Aragon hosszú élete során mindig is kommunistának vallotta magát, az 1930-as évektől, a francia népfrontmozgalom kezdetétől -- amikor a kommunisták és szociáldemokraták nyitottak egymás felé -- a francia kultúra meghatározó alakjává vált, háború utáni befolyását pedig csak növelte a francia ellenállásban való tevékeny részvétele. Népszerűségét azonban beárnyékolta a Szovjetunió társadalmi rendjének és Sztálin személyének kritikátlan magasztalása. Aragon csak 1956-ot követően változtatta meg véleményét, a hruscsovi beszéd, illetve a magyar forradalom vérbefojtása hatására. Megváltozott véleményéről tanúskodik 1956 végén kiadott "Le Roman inachevé" (A befejezetlen regény) című versciklusa, illetve a tény, hogy az 1960-as évek elejétől helyet adott lapjában a kelet-európai és szovjet rendszer ellenzékének. Az íróként és költőként is neves Aragon élete végéig meggyőződéses kommunista maradt, a pártnak belső köreibe tartozott, habár 1956 és 1968 tapasztalatában a szovjet típusú kommunizmust elítélte. A címlapon, Louis Aragon aláírása körül későbbről származó ajándékozási bejegyzés. Példányunk hátsó előzékén, és néhány oldalán apró, halvány foltosság. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313677.jpg)
![Fincicky Mihály: Orosz beszélyek. Oroszból ford.: - - . [I. köt.] Ungvár, 1871, A fordító tulajdona (Jäger Károly özvegye-ny.), 243+(3) p. Első kiadás. Átkötött papírkötésben, viseltes állapotban, sérült borítóval és gerinccel, helyenként kissé sérült lapokkal, több kijáró lappal. Ritka! Fincicky Mihály (1842-1916) műfordító, néprajzi és népköltészeti gyűjtő, ügyvéd, 1891-től Ungvár polgármestere; Orosz beszélyek című kötetében Puskin, Szologub, Kukolnyik és Turgenyev műveinek fordításai találhatók meg.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3333692.jpg)
![Moliere [Poquelin, Jean-Baptiste]: Oeuvres completes en six volumes. Tome I-VI. [Teljes mű hat kötetben.] Paris, [1905 körül]. Éditeurs Nelson 1 t. (címkép) + 501 + [11] p. + 5 t.; 528 + [16] p. + 7 t.; 474 + [6] p. + 5 t.; 497 + [15] p. + 5 t.; 444 + [4] p. + 4 t.; 475 + [5] p. + 4 t. A Charles Saroléa (1870-1953) belga filológus által sajtó alá rendezett, illusztrált Moliere-összkiadás életrajzi jegyzetét Émile Fauget (1847-1916) francia irodalomtörténész írta. Valamennyi vígjáték, balett, pásztorjáték és tragédia előtt rövid irodalomtörténeti bevezetés, a táblákon a vígjátékok, pásztorjátékok, mitológiai darabok kulcsjeleneteinek részletgazdag rajza. Egységes, aranyozott, álbordázott gerincű korabeli félmaroquin kötésben. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3330650.jpg)
![[Folyóirat] A Pesti Hírlap Vasárnapja. 57. évfolyam, 1-52. szám. (1935. január 6. - 1935. december 29.) [Teljes évfolyam, két kötetbe kötve.] Budapest, 1935. [Légrády-Testvérek nyomdája]. 1140 + 26 p.; 1140 p. (lapszámonként újrakezdődő lapszámozással) Képes irodalmi, ismeretterjesztő és családi revünk, a Pesti Hírlap Vasárnapja a nagy múltú politikai napilap, a konzervatív, kormánypárti Pesti Hírlap önállóan megjelenő, ingyenes melléklete, ebben a formában 1927-1937 között jelent meg. Politikamentes folyóiratunk a döntően hazai novella- és tárcaközléseken kívül külföldi és hazai kuriózumokra, művelődéstörténeti részletekre, város- és néprajzi ismertetőkre, a technika fejlődésére, valamint életmódtanácsokra koncentrál. Lapunk nem bulvárhetilap a mai értelemben (a társasági híreket, a botránykrónikát jobbára a főlap közölte), sokkal inkább a tartalmas szórakoztatásra épít; jóllehet mélyinterjúk, szociális mélyfúrások, tényfeltáró riportok nem jellemzik -- leszámítva a pesti munkás kerületről, Angyalföldről szóló két rövid fotóriportot --, helyette sok apró információt közöl a hazai művelődéstörténet tárgyából, és szórakoztató képet ad az amerikai életformáról csakúgy, mint a világ számtalan néprajzi érdekességéről. A Pesti Hírlap Vasárnapjának meghatározó kolumnistája Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós, Szép Ernő és a művelődéstörténész Siklóssy László. Kosztolányi Dezső sok tárcája és tárcanovellája, versfordítása itt jelenik meg először. A folytatásos tárcaregény-fordítások mellett értékes, sok lapszámon át húzódó sorozat Széchenyi Zsigmond afrikai kalandnaplója "Hengergő homok" címmel. Az irodalmi anyagot, a néprajzi, művelődéstörténeti, technikatörténeti, sport- és filmcikkeket, útleírásokat minden esetben gazdag illusztrációs anyag kíséri. Revünk világnézetre való tekintet nélkül széles szerzőgárdának biztosít publikációs felületet, Herczeg Ferenc és Ravasz László éppúgy publikál a lapban, mint Berda József, Gelléri Andor Endre vagy Nagy Lajos. Nívós ismeretterjesztő anyagot ír Rapaics Rajmund botanikus és Rexa Dezső művészettörténész. Állandó rovatai bőséges olvasnivalót adnak a család hölgy- és gyermek tagjainak is, mely cikkekből a korabeli lakberendezési, öltözködési, viselkedési normákra és sportolási szokásokra szokatlanul éles fény vetül; az amerikai filmsztárokkal kapcsolatos híradások pedig a korszak vágyott karrierútjaiba is beavatnak. A lap folyamatosan szemlézi a modernista építészetet is, az amerikai felhőkarcolók, a Bauhaus-építészet világa mintaként tűnik fel, de a lap nem zárkózik el a népi építészet méltatásáról sem. Jóllehet a Pesti Hírlap Vasárnapja mellőzi a politikumot, olykor-olykor kitűnik a szerzők nem titkolt olasz rokonszenve (az európai útírások zöme Itáliát méltatja). Útirajzaiban a folyóirat a messze Ázsiába is elkalauzolja olvasóját, legtöbbször Kína, illetve a trópusi szigetek különös szokásai szolgálatnak elbeszélni, illetve hüledezni valót. A lap sokszor talál alkalmat az éppen aktuális téma kibontására: a korai téli lapszámok a téli sportokat méltatják, a kánikulabeli lapszámok a női vitorlázás és strandélet részleteibe avatnak be, gazdag fényképanyaggal; évfolyamunkról általánosan is elmondható, hogy számos alkalmat talál a női test ünneplésére (balerinák, síelő, vitorlázó és golfozó nők ábrázolására). A tárcarovat emlékezetes anyaga a különféle pesti társadalmi típusokról írt szatirikus alakrajz, egyes lapszámok művelődéstörténeti jelleggel a letűnt pesti hivatásokról is megemlékeznek, Siklóssy László pedig az éppen aktuális választás alkalmából a régi magyar képviselő-választás, korteshadjárat ódon eljárásairól ír emlékezetes művelődéstörténeti cikket, gazdag képanyag kíséretében. A Pesti Hírlap Vasárnapja (főlapjával együtt) a két világháború közti, társadalmi aktivizmusban kevéssé érdekelt, sikeres, népszerű jobboldali újságírás jó példája, mely a háború után -- akárcsak a Herczeg Ferenc-féle Uj Idők -- nyomtalanul eltűnt. Lapszámaink terjedelme 42 oldal, a dedikált divatmellékletet is tartalmazó négy számé 66 oldal. Valamennyi lapszám színes borítókkal bír, rajtuk a magyar és külföldi kortárs, ritkábban klasszikus festők remekei és zsánerképei. Az "Emlékezzünk Nagymagyarországról!" címfeliratot viselő karácsonyi lapszám kivételesen politikai tartalmat hordoz, honismereti cikkei pedig az elcsatolt területek képanyagát adja közre. Mindkét kötet első előzékén régi tulajdonosi bejegyzés. Lakatos 3055. Egységes, aranyozott gerincű, enyhén foltos korabeli félvászon kötésben. Valamennyi lapszám első és hátsó borítója bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3332406.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. XI. évfolyam, 1/2-18, 20-52. szám, XII. évfolyam, 1-17. szám. (1936. január 12. -- 1937. május 2.) [Egy szám híján teljes évfolyam, a következő évfolyam első 17 száma folytatólagosan. Egybekötve.] Budapest, 1936-1937. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája - Kellner Andor Könyvnyomdája. A lapszámok terjedelme az 1936. évi első, dupla szám kivételével egységesen 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megjelenő heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtóterméke több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, lelkesen méltatja az egymással szorosan összefonódó belvárosi színházi és szórakoztatóipar eredményeit és pletykáit, illetve szemlézi a hazai antiszemita közbeszéd egyre erősödő jelenségeit. A tizenegyedik évébe lépő folyóiratnak már népesebb írógárdája van, az állandó kolumnista Falus Ferenc és Kósa Miklós mellett Barabás Loránd, Békéssy Imre, Halmi Bódog, Peterdi Andor és Roboz Imre újságírók is közreműködnek, egy-egy közhírességtől pedig időről időre rövidebb interjúkat is szerez a lap (Hatvany Lajostól, Hevesi Sándortól, Hunyady Sándortól - különösképpen még az egészen más témában elhíresült Prónay Páltól is). Időről időre a budapesti önkormányzat néhány képviselőjéről is kedvező portrét fest a lap, egy-egy portrécikkben lerója tiszteletét egy-egy befutott irodalmár előtt, előszeretettel vázol egy-egy pesti pénzügyi karriertörténetet. A lap elsődleges fókuszában ugyan a magánéleti, közéleti és pénzügyi botrányok állnak, ám az 1936-os évfolyam második felétől érezhetően megnő az erősödő antiszemita közbeszéddel kapcsolatos reflexiók száma. Jellemző címek: A kis görl nagy álma -- Sallai Leó, a Riviéra réme -- Tilos a szakáll a Hungária fürdőben -- Életmaximum Sértő módra, avagy ahogy Kálmánka a pesti kávéházat elképzeli -- Amit Krecsányi sem tudott kinyomozni -- Telefon Nizzába Brüll Alfrédnek, az MTK elnökének a nagy győzelemről -- Zsidózz csak, Meskó! -- Színházról színházra: Levél Heltai Jenőhöz -- Báró és színésznő véres verekedése egy Nádor utcai lakásban -- Amerikai autórekord 1935-ben: 36.000 halott, 864.000 sebesült. Amerikai levél -- A főurak pumpkasszája, Schieber Samu meghalt -- Weiss Fülöp hatvan éve -- Nyílt levél Pekár Gyulához [Szerb Antal védelmében] -- Irodalmi zugírászat és kontárság -- Kicsoda Kele, a rendőrségi léleksebész? -- A feltörő Krausz Simon új Andrássy úti villájában beszél azokról, akik elhagyták, rangról, címről, bankárokról, síberekről és terveiről -- Csathó Kálmán, a szerencsés [irodalmi portré] -- Zsilinszky, az élhetetlen [politikai portré] -- Izgalmas rendőri feljelentés meztelen táncosnők toborzójáról. Mi történt a körúti szállodában? -- Berényi gróf 130 voltja, versei, cikkei és csodálatos találmányai. Elektromos kísérlet a kávéházi márványasztalon -- Brüll Alfréd MTK-elnök feltűnő nyilatkozata a nemzetközi futball mai légköréről -- Kik az ajtónyitogató elnökök? Beszélgetés Éber Antallal bizonyos politikai jutalmazásokról -- Szegény Goldberger Leó nem énekelheti többé: "Kislány, kezeket fel!", A "Lila akác"-tól is eltiltotta a bíróság. Szerzői jogbitorlás büntetéssel -- Pikantéria és pletyka Márai Sándor egy holland kiadású könyvének előszava körül -- Őszinte beszélgetés Hevesi Sándorral sikerekről, múltról, jövőről s a hálás emberekről -- Thomas Mann papucsban. Interjú Hatvany Lajossal -- Kikeresztelkedési láz Budapesten -- Mi történik, ha egy Hatvany báró két pengő miatt mérges lesz? -- Fiaim, csak csipkelődjetek, avagy Séta a jobb- és baloldali sajtó kánikulai gorombaságai között -- Festetich gróf kétmilliós adóssága. Ötszáz pengős árverés és a nyilas vezér repülő szenvedélye -- Prónay Pál beszél egy jubileumáról -- Hogyan korrigálta át Heltai Jenő versét a Fűszerkereskedők lapja? -- Gaál Franciska színművésznő bejelentette, hogy elhagyja zsidó hitét -- Sajtóparazitákkal szemtől-szembe -- Befellegzett a selyemfiúknak. Mit mond a pesti éjszaka veszedelméről és irtásukról az erkölcsrendészeti csendőrség? -- Gömbös halála -- Pesti portrék: Heltai Jenő -- Hatvani anzix [Útirajz] -- Egy kegyetlen könyvről beszél egész Pest. Mit ír Katona Jenő "Magyar import hitleristák" című könyvében? -- Az új antiszemita táltos -- A katholikus plébános és a nyilaskeresztes rohamzászló -- Interjú Darányi miniszterelnök egykori házitanítójával -- Intim adatok a titokzatos Névtelen utcai noteszből. Ki a 128 előkelő hölgy? -- Eltűnt Pestről Földes Jolán, a világhírű regényíró -- El lehet sikkasztani Hatvany Lajost? -- Már Pesten is baj, ha "zsidógyanús" a film zeneszerzője? -- Rajniss lengeti a kalapját -- Egy magyar nemes kirohanása az antiszemiták ellen -- Erénycsősz bankigazgató a pikáns pesti éjszakában. Mit keresett a pécsi bojkott fővezére a trágár előadáson? --- A két világháború közti, sajátos látószögű pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Számos lapszám hasábjai közt képes szövegközti hirdetések, melyek az éppen aktuális amerikai filmeket reklámozzák. A filmes hirdetéséken kívül néhány képes termékajánló, illetve sajtóhirdetés. Gyűjteményünk XI/18. lapszámából két levél hiányzik, a XI/19. lapszám hiányzik, a XII/6. lapszám kétszer bekötve, egy lapszám téves helyre kötve. Az első két és az utolsó lapszám fűzése meglazult, kijár a kötetből. Lakatos 796. Enyhén sérült, enyhén elszíneződött korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3329530.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szerdán. X. évfolyam, 1-51/52. szám. (1935. január 6. -- 1935. december 22.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1935. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12, az évzáró dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megjelenő heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtóterméke több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A főszerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága, illetve szellemi függetlensége méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, jelentős figyelmet szentel a hazai antiszemitizmus és az antiszemita újságírás témájának, illetve a berlini nemzetiszocialista hatalomátvétel filmvilágot érintő következményeinek. Botrány-szellőztetési hajlandóságai ellenére többször is igen jelentős önérzetről tesz tanúbizonyságot a főszerkesztő: rendszeresen kikel a zugírászat vádjai ellen, mellyel sajtóellenfelei vádolják -- sajátos önértékelése szerint nem lehet zugírászat olyan lap, amelyet olvasói tartanak el. A tizedik évfolyamába lépő újság cikkeit a szerkesztőn kívül már több szerző jegyzi, állandó rovattal jelentkezik Kósa Miklós, a színházi cikkeket Békéssy Imre, a portrékat, méltatásokat Halmi Bódog írja. A lap alkalmanként valódi írókat is feltüntet címoldalán (Tersánszky Józsi Jenőt, Kárpáti Aurélt) ám az írók a bulvárlap hasábjain legfeljebb baráti levéllel jelentkeznek. Népesebb szerzőgárda egyedül az évzáró ünnepi dupla számban jelenik meg, ott a lap négy főnyi törzsgárdáján túl Fodor Pál, Kálmán Jenő, Király Pál, Komlós Jenő és Petschauer Attila is megjelenteti írását. Jellemző címek a tartalomból: Di Tragedie frum Menschen. Egy jiddish lapban folytatásokban megjelenik "Az ember Tragédiája" -- A milliomos Bachruch Mici három házasságának kulisszatitkai -- A "Paris Plaisir" meztelen fotografiáján magára ismert egy pesti színésznő. A bíróság előtt kiderült: a meztelen kép egy másik pesti hölgyé -- Babits, a szuverén -- Ki örökli a Színházi Életet? Incze Sándor szenzációs és furcsa végrendelete -- A hercegnő ne zsidózzon! -- Egy magyar mérnök feltalálta a diktálás után dolgozó írógépet -- Bernstein, Hunyady és a Schwarz nővérek [színi kritika] -- Ellopta vagy ajándékba kapta a színésznő Korngold bankár arany cigarettatárcáját? -- Gózon Gyula méltatása -- Filmsztárok, akiket száműzött a Harmadik Birodalom. Szőke Szakáll megcsappant jövedelméből jobban él, mint Berlinben. Mit keres Alpár Gitta? Legtöbbet Ábrahám Pál vesztett, akinek akkordjai nem csendülhetnek fel Németországban. Gaál Franci szerencséje -- A pletyka banditái -- Bigámiát követett-e el báró Semsey Gedeon? -- A feledékeny László Fülöp és pesti családja -- Kivándorol Pestről a leghíresebb mutatványos família: a Meinhardt család -- Bizalmas levél a hollywoodi erkölcsökről -- Zuglap az, amelyet nem az olvasó tart el! -- A magyar nyilaskeresztes vezér antiszemitizmusa közelről. Festetich Sándor gróf csak zsidónak adja bérbe a földjeit, ujságát és pártja plakátjait zsidó nyomdában nyomtatja -- Zsilinszky Bandi tolla -- Fedák gyűlölködése Molnár, Reinhardt, Lengyel Menyhért, Blumenthal, Marton Sándor ellen egy Vajda Ernőhöz írt ömlengő levélben -- Utálatos-e a gazdag zsidó? Vázsonyi János és Kósa Miklós vitája -- Strausz Vilmos, a Bristol szálló tulajdonosa 40,000 pengőt fizet a bolhák miatt -- Ki tette el láb alól Lugosi Bélát? -- Garami és a revízió -- Siófoki anziksz [útirajz] -- Gangster-dráma Siófokon -- Milotay gyomra -- Elkeseredett harc a "láthatatlanná tevő csodagép" körül. A városligeti mutatványtól a rendőrségig és az újabb találmányig -- Ami a híradókból kimaradt. Társas utazás Oroszországon keresztül [Útirajz] -- Jaj, ne nézd meg Budapestet éjjel [Kávéház-sirató] -- Miniszterek papucsban: Hóman Bálint -- Mit csinált Gerő Lili Abesszíniában? 18 hónapig saját bárja volt Addisz-Abebában egy pesti lánynak. Hogy táncolnak, hogyan öltözködnek, mit isznak az előkelő abesszinek? -- Hipnózissal leplezte le tolvaj szobalányát az idegorvos -- Kutyakorbács a művésznő öltözőjében -- Rökk Marika, az antiszemita -- Sok szerkesztő, kevés becsület! -- Fiaim, csak uszítgassatok! -- Vértes Marcell esete a new-yorki gangsterekkel. A világhírű magyar rajzoló véletlenül börtönbe juttatott egy banditát. Évfolyamunk utolsó két lapszámának fűzése meglazult, e lapszámok lapszélei töredezettek. A két világháború közti, sajátos perspektívájú pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Lakatos 796. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3329529.jpg)
![[Folyóirat] Fiatal Magyarország. Az egyetemi ifjúság lapja. Felelős szerkesztő: Szalai Béla. I. évfolyam, 1-21. szám. (1948. március 15. - 1948. december 16.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1948. Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete -- Szikra Irodalmi Lapkiadó és Nyomdai Rt. Folio. A lapszámok terjedelme 8-12, a karácsonyi dupla számé 20 oldal. Az 1948 márciusában indult periodika, a Fiatal Magyarország a MEFESz illusztrált kétheti lapja. Főszerkesztője Szalai Béla politikus, MEFESz-elnök, az MKP belső köreinek tagja, ennek megfelelően diáklapja rákosista szellemben jelöli ki a haladás, az egyetemi lét ellenségeit és példaképeit, a kötelező gyűlölet és a kultikus tisztelet tárgyait. A páratlanul militáns retorikájú lap egyszerre küzd a reakció szellemével, a klerikális reakcióval, a francia, brit, amerikai imperializmussal, illetve fogadja lelki barátjává a lenini utat, üdvözli a felsőoktatás átalakítását, szorgalmazza az egyházi oktatás átalakítását. Az illusztrált hallgatói lap izgatott örömmel szurkol a szovjet szuronyok árnyékában végzett nagy társadalmi átalakítási kísérletnek, az egyetemek szovjetizálásának, a tervgazdálkodás diadalainak, a rohammunkáknak. Lukács György- és Révai József-kommünikékben nem szűkölködik a lap, az illusztrációs anyagot tekintve Révai József- és Gerő Ernő-portrékban valósággal dúskálhat az olvasó. A párt öklének tekinthető egyetemi lap - testvérlapjához, a Lúdas Matyihoz hasonlóan - szívesen vette célba a régi rendszerből megmaradt professzorokat, a kiszerkesztett professzorok néhány lapszám múltán állásukat vesztették, a lap célkeresztjébe kerülni tehát igen kellemetlen dolog volt. Nívós karikatúraanyaga és emlékezetes politikai irányvonala mellett kis részben irodalmi anyagot is közzétett (Mándy Iván, Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Mihail Solohov, Alekszandr Fagyejev), ám zömét politikai indíttatású cikkek alkották. Jellemző címek az évfolyamból: A jajveszékelők -- Hiába próbálták meg Mindszentyék megzavarni a gyűlést, 600 bölcsész állt ki az egyházi iskolák államosítása mellett -- Erdey-Grúz professzor: Az egyházi iskolák államosítása nélkül nincs eredményes köznevelés -- Örömmel és forró üdvözlettel fordul az egyetemi ifjúság a munkáspártok egyesülési kongresszusa felé -- Ahol igazán szép élet a diákélet. A Szovjetunió főiskoláiról beszél a Moszkvából hazatért Non György -- Kalmár Árpád: Az egyház politikai szerepe a magyar feudalizmusban -- Pataki Ferenc: A népi kollégiumok új kérdései -- A világ dolgozó ifjúsága egyesült a békéért és az imperializmus elleni harcban -- Lukács György: A fordulat problémái -- Szalai Béla [főszerkesztő] beszél az MDP kongresszusáról és új képviselői mandátumáról -- Jakó Géza: A tervgazdálkodásra való áttérés problémái az iparban -- Sztálin a diákok feladatairól az építő munkában -- A szovjet tanár a diákok legjobb barátja. Magyar ösztöndíjasok a szovjet egyetemekről -- Ságvári Endre [portré] -- Egyetemisták az üzemekben -- Ígéretet tettünk Dimitrovnak. 45,000 vizsgát tesznek le a bolgár diákok -- Az úttörővasútnál -- Fiatalokat toboroz a francia idegenlégió! A francia idegenlégió tovább folytatja bomlasztó munkáját -- Kit vesznek fel az egyetemre? -- Lukács József: A tanulás: fegyver -- Harcolunk a sovinizmus ellen, mondják a cseh diákok -- Az uszítók csődje -- Amerika fiataljai, veszélyben a hazátok! Új rabszolgatörvény, terror Trumanék rendőrállamában -- Zsdánov az irodalomról -- Milyen volt egy Nékosz-iskola? -- Miért optimisták a szovjet diákok? -- Fegyverrel és könyvvel harcol az imperializmus ellen Vietnám ifjúsága -- Révai József: A NÉKOSz hibáiról és feladatairól -- V. Puvodkin: Tömeg és hős a szovjet filmeken. A szocialista realizmus kérdése: filmen -- A fekete reakció évnyitója, és ami mögötte van -- Az igazi sajtó: a Szabad Nép -- Budapest 50 éves rendezési terve -- Nem lesznek többé a reakció bástyái az Állami Kollégiumok -- Révai József: A nép egyetemének haladó, harcos értelmiséget kell nevelnie! --- Lukács György: Az új egyetem munkaerkölcséről -- Magyar-csehszlovák barátság a szocialista békefront megerősítéséért -- Andics Erzsébet beszámolója a középiskolások nagygyűlésén -- Köszöntjük a 30 éves lenini Komszomolt! A Komszomol útja a mi utunk! Tanuljunk a Komszomoltól! A Komszomol dicsőségéért! -- Nem a reakció búvóhelye többé az Állami Kollégium! -- Milyen érdemeket szerzett Huszti "professzor", Klebelsberg imádója? A MEFESz bölcsészkör vezetőségének határozata -- A haladó katolikus diákság harca Mindszentyékkel -- Micsurin biológiája nemcsak magyarázza, hanem formálja is a természetet -- Az emberiség egyötöde harcol Kínában! -- Az amerikai imperialisták nagy veresége Páristól Kínáig! -- Népi kollégisták a MEFESZben -- Karácsonyi mártírjaink: Pesti Barnabás, Pataki István, Kreutz Róbert -- Mindszenty-terror a pesti Szent Imre Kollégiumban -- A. Sz. Makarenko: Nevelés a családban -- Marija Makarova a szovjet tervgazdaságról. Példányunk az évfolyam összes lapszámát tartalmazza, egy lapszám utolsó levele hiányzik. Emlékezetes dokumentum a "fényes szellők korának" sötétebb, ritkán megénekelt oldaláról. Hiányos, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3330308.jpg)
