Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.
Allerhand, Jacob: A zsidóság története. Az első szentély pusztulásától a Talmud lezárásáig bibliai bevezetéssel. Fordította: Lichtmann Tamás. Bp., 1988, MIOK. Kiadói kartonált papírkötésben, jó állapotban.
Löwinger Sámuel: Germánia "prófétája". A nácizmus száz esztendeje. A szerző, Löwinger Sámuel (1904-1980) rabbi, az Országos Rabbiképző későbbi igazgatója által Dr. Jólesz László (1916-2004) műfordító és a Magvető Kiadó későbbi főszerkesztője részére DEDIKÁLT példány! Bp., 1947., Langer, (Neuwald I. Utódai-ny.) Kiadói papírkötés, sérült, viseltes, hiányos borítóval, sérült, szétvált kötéssel, de a könyv maga hiánytalan és a szerző által DEDIKÁLT példány!
Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchan Aruch kivonata. A szöveg mellett közölt magyar fordítással. II. köt.: A sabbosz és ünnepek szabályai. Ford. és kiad.: Singer Leó főrabbi Várpalotán. [Borítón: Kicur Sulchan Aruch: Szombat és ünnepi törvények.] Bp., én. (5695-5698), Schlesinger Jos, 411-831 p. Korabeli egészvászon-kötésben, kopott borítóval, a 830-831. oldalak között sérült kötéssel.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3105856.jpg)
![Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchan Aruch kivonata. A szöveg mellett közölt magyar fordítással. II. köt.: A sabbosz és ünnepek szabályai. Ford. és kiad.: Singer Leó főrabbi Várpalotán. [Borítón: Kicur Sulchan Aruch: Szombat és ünnepi törvények.] Bp., én. (5695-5698), Schlesinger Jos, 411-831 p. Korabeli egészvászon-kötésben, kopott borítóval, a 830-831. oldalak között sérült kötéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3106749.jpg)
