https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Eladva
19728.
463. Lezárult gyorsárverés
Könyvek: Építészet, művészet
8 000 Ft
1
(Anonim művészeti anatómiai jegyzet illusztrált, géppel írt kézirata, Székely Bertalan 1888. évi ,,Festészeti bonctana" nyomán) (1930-as évek) [Budapest, 1936 körül]. Illusztrált kézirat [3]-86 (helyesen 85) levél + 50 t. (ebből 9 pauszra készült) + 24 melléklet (betétlap). Szerző megjelölése nélküli kéziratunk - engedélyezetten vagy engedély nélküli kalózkiadványként - beosztásában, szaknyelvében és rajzanyagában szorosan követi az első hazai, rendszeres művészeti anatómiai tankönyv szövegét (Székely Bertalan - Végh Endre: Festészeti bonctan, 1888), ám az azóta eltelt idő anatómiai, orvosi szaknyelvi fogalomkincsét a kiadványeredetihez képest kissé felújítja és alaposan kibővíti. Kalózkiadványi kéziratunk fölöttébb meglepő vonása, hogy a különféle embertípusokat (a néger, a török, a kalmük, a finn, a magyar, a kelta, a germán, a szemita népiség képviselőit) már az 1888-as szöveg is fajoknak nevezi - és dacára annak, hogy a közvélekedés a faji alapú antropológiai különbségtételt legkivált az 1930-as, 1940-es évekhez köti, ám az egyértelmű szövegegyezés e részeket illetően arra utal, hogy a szociáldarwinista fajelmélet már az 1880-as évek szaknyelvi közbeszédében is tetten érhető volt. Kiadványunk ennek ellenére semmilyen értelemben nem nevezhető fajelméletinek, hiszen a törzsszöveg kizárólag művészeti célokat szolgál, a jelzett részek a tipikus germán, a tipikus török, a tipikus kalmük kinézet művészi elkülönítése érdekében íródtak. Stílusmutatvány: ,,Művészileg (artisztice) rajzolni, annyi tesz, mint a természet által nyújtott tárgyaknak megfelelő képét előállítani esztétikai szabályok szerint. Szükséges ezen oknál fogva a rajzoláshoz, a rajzolandó tárgynak természettudományi szempontból való ismerete, nevezetesen: az emberi és állati alakra nézve az Anatómia, a tájra nézve pedig némi Botanika és Geológia; főleg pedig, hogy ezen anatómiai, botanikai és geológiai igazságot mily geometriai test alakjában nyilvánulnak. [...] Ámde igen sokszor megkívántatik oly alakok előállítása, melyek cselekvényeket végeznek vagy érzések és szenvedélyek által vannak elevenítve, mely esetben azokat gyorsan illanó, pillanatnyi mozgásban levőknek kell feltüntetni." A bevezetés szellemében a szöveget kísérő grafikai anyag egy része nyugalomban álló anatómiai részleteket ábrázol, más része a mozgásban lévő test leképezésére tesz kísérletet, ez utóbbiak a Székely-Végh-féle kötet rajzainak újrarajzolásai, előbbiek korábbi, külföldi szakmunkákból származó, latinul és magyarul feliratozott ábrák. Kiadványunk kézirat-jellegét erősíti az elgépelések sora, melyet nem követ hibajegyzék. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![(Anonim művészeti anatómiai jegyzet illusztrált, géppel írt kézirata, Székely Bertalan 1888. évi ,,Festészeti bonctana" nyomán) (1930-as évek) [Budapest, 1936 körül]. Illusztrált kézirat [3]-86 (helyesen 85) levél + 50 t. (ebből 9 pauszra készült) + 24 melléklet (betétlap). Szerző megjelölése nélküli kéziratunk - engedélyezetten vagy engedély nélküli kalózkiadványként - beosztásában, szaknyelvében és rajzanyagában szorosan követi az első hazai, rendszeres művészeti anatómiai tankönyv szövegét (Székely Bertalan - Végh Endre: Festészeti bonctan, 1888), ám az azóta eltelt idő anatómiai, orvosi szaknyelvi fogalomkincsét a kiadványeredetihez képest kissé felújítja és alaposan kibővíti. Kalózkiadványi kéziratunk fölöttébb meglepő vonása, hogy a különféle embertípusokat (a néger, a török, a kalmük, a finn, a magyar, a kelta, a germán, a szemita népiség képviselőit) már az 1888-as szöveg is fajoknak nevezi - és dacára annak, hogy a közvélekedés a faji alapú antropológiai különbségtételt legkivált az 1930-as, 1940-es évekhez köti, ám az egyértelmű szövegegyezés e részeket illetően arra utal, hogy a szociáldarwinista fajelmélet már az 1880-as évek szaknyelvi közbeszédében is tetten érhető volt. Kiadványunk ennek ellenére semmilyen értelemben nem nevezhető fajelméletinek, hiszen a törzsszöveg kizárólag művészeti célokat szolgál, a jelzett részek a tipikus germán, a tipikus török, a tipikus kalmük kinézet művészi elkülönítése érdekében íródtak. Stílusmutatvány: ,,Művészileg (artisztice) rajzolni, annyi tesz, mint a természet által nyújtott tárgyaknak megfelelő képét előállítani esztétikai szabályok szerint. Szükséges ezen oknál fogva a rajzoláshoz, a rajzolandó tárgynak természettudományi szempontból való ismerete, nevezetesen: az emberi és állati alakra nézve az Anatómia, a tájra nézve pedig némi Botanika és Geológia; főleg pedig, hogy ezen anatómiai, botanikai és geológiai igazságot mily geometriai test alakjában nyilvánulnak. [...] Ámde igen sokszor megkívántatik oly alakok előállítása, melyek cselekvényeket végeznek vagy érzések és szenvedélyek által vannak elevenítve, mely esetben azokat gyorsan illanó, pillanatnyi mozgásban levőknek kell feltüntetni." A bevezetés szellemében a szöveget kísérő grafikai anyag egy része nyugalomban álló anatómiai részleteket ábrázol, más része a mozgásban lévő test leképezésére tesz kísérletet, ez utóbbiak a Székely-Végh-féle kötet rajzainak újrarajzolásai, előbbiek korábbi, külföldi szakmunkákból származó, latinul és magyarul feliratozott ábrák. Kiadványunk kézirat-jellegét erősíti az elgépelések sora, melyet nem követ hibajegyzék. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3114133.jpg)
