https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Eladva
3 000 Ft
38
Gulag-sztori. Rém-kép-regény. Írta és rajzolta: Dancig Szergejevics Baldajev. A Beszélő 1991. augusztus 31-i számának melléklete. [Budapest], 1991. (AB-Beszélő Kiadó Kft. - Szikra Lapnyomda). 21-44 p. Egyetlen kiadás. Dancig Szergejevics Beljajev burját-mongol (szovjet) képzőművész, néprajzkutató családja maga is áldozatául esett a szovjet típusú terrornak, és több tagja megjárta a Gulag megsemmisítőtáborként üzemelő kényszermunkatáborait, a háborús frontszolgálat után a képzőművész maga is a belügyi alakulatokhoz került, tűzoltóként, NKVD-tisztként, börtönőrként is szolgált évtizedekig. A vele készített interjú szerint saját használatra az 1950-es évektől készített feljegyzéseket a Gulag-táborok körülményeiről, az Alekszander Szolzsenyicinnek ajánlott, képkockákba öntött Gulag-beszámoló az 1980-as évek végén készült el. A beszámoló nem alkot összefüggő történetet, a megidézett, szöveggel kísért 76 képkocka a Gulag-táborok működésmódjának velejére világít rá, a lágerrendszer elsődleges célja a bebörtönzöttek megtörése, megfélemlítése, testi és lelki megkínzása és megsemmisítése volt, különös tekintettel a bebörtönzöttek legalsó rétegére, a nép ellenségeinek nevezett politikai elítéltekre, akikre a legsúlyosabb sors várt mind közül. A képkockákon a kínzás-, megalázás- és kivégzésnemek végtelen változatosságú példái sorakoznak, a csoportos nemi erőszaktól az elfűrészelésig, a megfullasztásig, a testüregi kínzásokig, a nyomdafestéket nem tűrő összetételű erőszakos étrendig és tovább. A képkockák a lágerek sajátos fordított hierarchiáját is bemutatják; a legsúlyosabban emberellenes magatartást gyakran nem is a lágerőrség követte el, hanem a lágerőrség jóváhagyásával a táborok felső kasztja, a köztörvényes elítéltek, akik számára a politikai elítéltek ellen elkövetett minden erőszakforma engedélyezve volt. A Beszélő periodika beszámolója szerint az egykori börtönőr, néprajzkutató és képzőművész Baldajev korábban soha nem publikálta az anyagot, Beszélő-beli megjelenése tehát világpremier; mindez akkor is fennáll, ha a teljes kollekciónak csak két-ötödét, 76 feliratozott képet tartalmaz a lapszám, ám belőlük is feltárul a szovjet típusú lágerek pokoli belső világa. A címoldalon régi ajándékozási bejegyzés. Fűzés nélkül. Jó példány.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![Gulag-sztori. Rém-kép-regény. Írta és rajzolta: Dancig Szergejevics Baldajev. A Beszélő 1991. augusztus 31-i számának melléklete. [Budapest], 1991. (AB-Beszélő Kiadó Kft. - Szikra Lapnyomda). 21-44 p. Egyetlen kiadás. Dancig Szergejevics Beljajev burját-mongol (szovjet) képzőművész, néprajzkutató családja maga is áldozatául esett a szovjet típusú terrornak, és több tagja megjárta a Gulag megsemmisítőtáborként üzemelő kényszermunkatáborait, a háborús frontszolgálat után a képzőművész maga is a belügyi alakulatokhoz került, tűzoltóként, NKVD-tisztként, börtönőrként is szolgált évtizedekig. A vele készített interjú szerint saját használatra az 1950-es évektől készített feljegyzéseket a Gulag-táborok körülményeiről, az Alekszander Szolzsenyicinnek ajánlott, képkockákba öntött Gulag-beszámoló az 1980-as évek végén készült el. A beszámoló nem alkot összefüggő történetet, a megidézett, szöveggel kísért 76 képkocka a Gulag-táborok működésmódjának velejére világít rá, a lágerrendszer elsődleges célja a bebörtönzöttek megtörése, megfélemlítése, testi és lelki megkínzása és megsemmisítése volt, különös tekintettel a bebörtönzöttek legalsó rétegére, a nép ellenségeinek nevezett politikai elítéltekre, akikre a legsúlyosabb sors várt mind közül. A képkockákon a kínzás-, megalázás- és kivégzésnemek végtelen változatosságú példái sorakoznak, a csoportos nemi erőszaktól az elfűrészelésig, a megfullasztásig, a testüregi kínzásokig, a nyomdafestéket nem tűrő összetételű erőszakos étrendig és tovább. A képkockák a lágerek sajátos fordított hierarchiáját is bemutatják; a legsúlyosabban emberellenes magatartást gyakran nem is a lágerőrség követte el, hanem a lágerőrség jóváhagyásával a táborok felső kasztja, a köztörvényes elítéltek, akik számára a politikai elítéltek ellen elkövetett minden erőszakforma engedélyezve volt. A Beszélő periodika beszámolója szerint az egykori börtönőr, néprajzkutató és képzőművész Baldajev korábban soha nem publikálta az anyagot, Beszélő-beli megjelenése tehát világpremier; mindez akkor is fennáll, ha a teljes kollekciónak csak két-ötödét, 76 feliratozott képet tartalmaz a lapszám, ám belőlük is feltárul a szovjet típusú lágerek pokoli belső világa. A címoldalon régi ajándékozási bejegyzés. Fűzés nélkül. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3120508.jpg)
