Kecskemét thj. város átnézeti térképe. Méretarány: 1 : 5000. (1948) Kecskemét, 1948. Kecskemét törvényhatósági jogú város. Egyetlen térképlap, mérete 1910x1220 mm egy 1180x1375 mm méretű térképlapon. Az 1948. évi vázlatos helyszínelés alapján Vincze István mérnök irodájában készült térkép a koalíciós idők végi Kecskemét városát ábrázolja, északon a Miklovics teleptől a déli O. N. Cs. A- telepig, és a mellette levő téglagyárig, nyugaton az Izsáki út menti Széktó, keleten a Csongrádi országút mellé települt Parasztfőiskola (mezőgazdasági technikum) jelzi a település határát, a szegedi és tiszaugi vasútvonalak kettéágazásánál. A koalíciós időket idézi a kecskeméti körútrendszer névállománya, a belvárost határoló körút a Bethlen körút - Kuruc körút - Nap utca - Erzsébet körút - Kossuth körút - Árpád körút - Mária körút - Széchenyi körút szakaszneveket viseli az órajárás irányában, elvtársi és szovjet neveket még nemigen találni az utcanév-állományban, a vasútpályaudvar tőszomszédságában pedig a Jó Pásztor zárda található. A jelesebb középületek, templomok, sportpályák, vásárterek és üzemek jelölve, a közlekedési hálózatot a kiterjedt vasútvonal-hálózat képviseli, a belváros sűrű utcahálózatán a házszámok is feltüntetve, a kültelkek területi helyrajzi szám alapján különülnek el. A térkép jobb felső sarkában Kecskemét hagyományos címere. A város a térképfelvétel után két évvel, 1950-ben emelkedik története során először a megyeszékhely rangjára, melyet azóta is őriz. A térkép hátoldalán kisebb javítások, megerősítések, a hajtás mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.