1939 A Magyar Touring Club magyarországi útállapot térképe, reklámokkal, hátoldalán korabeli Budapest fotókkal, leírásokkal több nyelven, szakadásokkal, 68×98 cm
6 db térkép: Országjárók atlasza - Balaton, Nyugat-Magyarország; Magyarország úttérképe; Magyarország autóatlasza; Budapest fürdői; Budapest térkép új utcanevekkel; Budapest információs atlasza. Vegyes állapotban.
Geologische Profiele von Westserbien, Sandschak, Novipazar und Ostmontenegro gezeichnet auf Grund seiner Aufnahmen von 1917-1918 durch I-II. Idősebb Lóczy Lajos geológiai térképei és szelvényvázlatai Nyugat-Szerbia, Szandzsák és Kelet-Montenegró területéről az 1917-1918. évi expedíció nyomán I-II. [Két térképlap] (1920) Budapest, 1920. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézete. Két térkép, méretük: 955x615 mm, illetve 955x620 mm. Az első világháború idején, a Magyar Tudományos Akadémia és a Földtani Intézet megbízásából, Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna támogatásával népesebb kutatócsapat indult a délszláv régió közép-balkáni vidékének geológiai felmérésére. Az 1918-1919-ben lezajlott expedíció a Belgrádtól délnyugatra elhelyezkedő, nagyjából 150x100 km kiterjedésű térség földtani térképezését célozta. I. számú geológiai nyomtatványunk három kisebb térképvázlatot közöl, a Belgrád déli szomszédságában elhelyezkedő Avala hegyről, a közép-szerbiai hegyvidéken, a Nyugati-Morava felső folyása melletti Ovčar- és Kablar-csúcs környékének, illetve a bosnyák-szerb területen fekvő, Drina melletti Višegrad város környékének geológiai részleteiről. A térképvázlatokon a földtani információkon kívül az utak, vasutak, települések és gyártelepek is feltüntetve. A három térképvázlatot az egyes térképekhez tartozó, oldalnézetű geológiai keresztmetszetek kísérik. A német és magyar nyelvű jelmagyarázat a lap alján. II. számú geológiai nyomtatványunk számos földtani szelvényt sorakoztat, a felvételek döntően a Drina-kanyon környékén készültek, a bosnyák és szerb területek határán. A kétnyelvű jelmagyarázat a lap alján. II. számú geológiai nyomtatványunk bal felső sarkán apró hiány, a hajtás mentén apró szakadás, a térképlap verzóján apró javítás. Jó állapotú lapok, hajtogatva.
A Pojana-Ruszka nyugati felének és környékének átnézetes földtani térképe. Mértéke 1 : 200,000. Idősebb Lóczy Lajos térképe. (1886) (Budapest), [1886]. Magyar Királyi Földtani Intézet - Grund V. nyomda. Színes kőnyomatú térkép, mérete: 290x337 mm egy 440x 420 mm méretű térképlapon. A Temes, Béga és Maros folyók határolta Déli-Kárpátok hegységrendszerének egy részét, a Ruszka-havasokat először 1881-ben tárta fel az ekkor még pályája elején járó Lóczy Lajos geográfus. A Földtani Közlöny 1882. évi lapszámaiban szakcikket is tett közzé a témában, geológiai metszet kísértetében, ám a hegység teljes földtani térképét csak ismételt kutatások után, 1886-ban tette közzé, a Földtani Intézet VIII. évkönyvében. Színkódolt, színes, német-magyar feliratozású geológiai térképünk a Ruszka-havasok régióját egy nagyjából 48x55 km méretű részletét ábrázolja. A térkép nyugati szélét északról délre a Temeskövesd-Tésfalu-Iktár-Keped-vonal alkotja, északi szélén a Maros középső szakasza kanyarog a Batta-Cella-Marosbirkás (Birkis)- Kápolnás-Kapiróra - Pozsga- Gerend (Grind) alkotta folyóvölgyi településsor kíséretében, a térkép déli szélét a Temes és mellékfolyója, Bisztra folyása jelöli ki, keleti része pedig patakokkal tagolt hegységrendszer. A térképen hegy- és vízrajzi részletek, települések, illetve a vasútvonalak részletei, újabb vasutak azóta sem épültek a környéken. Térképünk helységnevei érdekes keverék nyelven szerepelnek, egyes települések német megnevezésűek, mások a magyar nevezéktanba sorolhatóak, az elzárt, kisebb településeken a román jelleg dominál. (A Magyar Földtani Intézet VIII. évkönyvének XXVIII. táblája.) Jó állapotú térképlap, hajtogatva.
Geologische Übersichtkarte von Westserbien, Sandschak-Novipazar und Ostmontenegro. Masstab: 1 : 200,000. (1923). Idősebb és ifjabb Lóczy Lajos színes geológiai térképe Nyugat-Szerbiáról, valamint a Szandzsákról és Kelet-Montenegrótól. Mérték: 1 : 200,000 [Két térképszelvény, teljes]. Budapest, 1923. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézete. Két színes kőnyomat, méretük: 487x640 mm egy 580x825 mm méretű térképlapon (Nyugat-Szerbia), illetve 823x800 mm egy 900x830 méretű térképlapon (Szandzsák és Kelet-Montenegró). Az első világháború idején, a Magyar Tudományos Akadémia és a Földtani Intézet megbízásából, Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna támogatásával egy népesebb kutatócsapat indult a délszláv régió közép-balkáni vidékének geológiai felmérésére. Az 1918-1919-ben lezajlott expedíció a Belgrádtól délnyugatra elhelyezkedő, nagyjából 150x100 km kiterjedésű térség földtani térképezését célozta, a térképszelvények északi határát keletről nyugatra a Belgrád-Szabács-Bijeljina vonal jelenti (ez utóbbi város már a Drina folyón is túl, nyugaton, bosnyák területen áll), déli határát keletről nyugatra az Ipek-Spuž-Nikšič városok jelentette vonal jelenti (a koszovói területen fekvő Ipek mai neve Peja, a másik két település már montenegrói területen fekszik, nevük változatlan). A két színes térképszelvény a földrajzi szélesség 44. foka mentén csatlakozik egymáshoz. Az északi térkép nyugati szélén a Drina kanyarog, a folyó osztja a területet szerb, illetve szerb és bosnyák kevert lakosság által lakott területre, a déli rész pedig az eredendően is igen kevert etnikumú Szandzsák területét ábrázolja, amely az expedíció idején visszafoglaló harcok helyszíne, a térkép készülte idején a friss államalakulat, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság felségterülete volt, ma pedig a területen Montenegró északkeleti, Albánia északi, Koszovó északnyugati és Szerbia délnyugati régiói osztoznak, kultúráját illetően pedig mindig is keveredtek a szerb, az albán, a montenegrói és a török hagyományok. Térképünk ugyanakkor nem a felszín etnikai leírását célozza, hanem a jelentős méretű terület geológiai felmérését. A német nyelvű kőzetréteg-jelszínkódolás az északi térképszelvény jobb szélén kapott helyet, a térkép készítéséhez felhasznált, 1886-1922 közötti forrásmunkák felsorolása pedig ugyanezen térképszelvény bal szélén foglal helyet., a térképeken a geológiai színkódoláson kívül a térség vízrajzi, domborzati, közút- és vasúthálózata, valamint településrendszere kapott helyet. Az északi térképszelvény bal oldalán kisebb, a térképfelületet nem érintő szakadásnyom. Jó állapotú térképlapok, hajtogatva.
Északboengkoe és a Bongkavidék (Kelet-Celebesz) átnézetes geológiai térképe. Ifjabb Lóczy Lajos térképe. Mérték: 1 : 200,000. [1928 körül] Budapest, [1928]. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézete. Színes térkép, mérete: 653x470 mm egy 750x520 mm méretű térképlapon. Ifjabb Lóczy Lajos geológus a Holland-Amerikai Petróleum Társaság megbízásából 1927 decemberében indult el a holland kezelésben álló indonéziai szigetvilág jelentős szigetére, Celebeszre, feltérképezni annak addig feltáratlan területeit a sziget középső nyúlványán. A magyar tudós svájci és holland tanársegédek, öt helyi térképész és 180 főnyi segédcsapat társaságában tárta fel Közép-Celebesznek a Tomini- és Tomori-öböl között elhelyezkedő, áthatolhatatlan esőerdők borította, magas hegyekkel tagolt, nagyjából fél-dunántúlnyi területét a Bongka folyó mentén. Az 1928-as év hét hónapján át tartó expedíció során a felfedezők legkivált csónakokon közlekedtek, az expedíció néhány segédtagja eltűnt, illetve a komplett társaság komoly spanyolbetegségen esett át, ám a kutatóút végére a vidék geográfiai kérdései megoldódtak. (Budapesti Hírlap, 1928. december 15.) Térképünk színkódolás szerint ábrázolja a feltárt vidék kőzetösszetételét, a térkép feltünteti a vízhálózat, a domborzat részleteit is, illetve egyes települések is megjelennek a térképen. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.