Hitler, Adolf: Mein Kampf. (Harcom). Történelmi dokumentumok. [Gyöngyös, 1998 körül], W. Stoker Kft. 496 p. A nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit. Fűzve, színes, Hitler portréjával illusztrált kiadói borítóban.
Kulcsár Péter: A magyar történelmi irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig. Inventarium de operibus litterariis ad res hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700. Összeáll: Kulcsár Péter. Bp., 2003, Balassi - Országos Széchenyi Könyvtár. Kiadói egészvászon-kötés.
1956-os forradalmi, kollaboráns hírlapok és emigráns folyóiratok gyűjteménye [23 lapszám, egybekötve].
1. A forradalmat megelőző időszakból származó lap:
Esti Budapest. Az MDP budapesti pártbizottságának és Budapest Főváros Tanácsának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. V. évfolyam, 234. szám. (1956. október 4.)
Budapest, 1956. Szikra Lapnyomda. 6 p. Folio.
-- 2. A forradalom lapszámai:
Hétfői Hírlap. Független magyar lap. Felelős szerkesztő: Száva István. I. évfolyam, 4. szám. (1956. október 29.)
Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio.
-- Magyar Nemzet. Független politikai napilap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. XIX. évfolyam, 257. szám. (1956. november 3.)
Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio.
-- Magyar Honvéd. A Magyar Honvédség és Nemzetőrség lapja. Felelős szerkesztő: Zsolt Róbert. I. évfolyam, 4., 5. szám (1956. november 2. - 1956. november 3.)
Budapest, 1956. Október 23. ny. 4 p.; 4 p.; Folio.
-- Magyar Honvéd. A Magyar Honvédség lapja. I. évfolyam, 6,, 8., 10. és 11. szám. (1956. november 12. - 1956. november 23.)
Budapest, 1956. Október 23. ny. 4 p.; 4 p.; 4 p., 4. Folio.
-- Irodalmi Ujság. A Magyar Írók Szövetségének lapja. Megjelenik szombaton. Felelős szerkesztő: Hámos György. VII. évfolyam, 43. szám. (1956. november 2.)
Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio.
-- Népszava. A Magyar Szakszervezetek központi lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. 84. évfolyam, 253. szám. (1956. október 26.)
Budapest, 1956. Athenaeum ny. 2 p. Folio.
-- Népszava. A Magyar Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Kéthly Anna. 77. évfolyam, 1., 3. szám. (1956. november 1., 3.)
Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p.; 4 p. Folio.
-- Igazság. A forradalmi magyar honvédség és ifjúság lapja. Felelős szerkesztő: Obersovszky Gyula. I. évfolyam, 9. szám. (1956. november 3.)
Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio.
-- Magyar Függetlenség. A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapja. Felelős szerkesztő: Dudás József. I. évfolyam, 3., 4., 6. szám. (1956. október 31. - 1956. november 3.)
Budapest, 1956. Ny. n. 4 p.; 4 p.; 4 p. Folio.
-- Népakarat. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 1.)
Budapest, 1956. Athenaeum Ny. 4 p. Folio.
-- 3. Kollaboráns hírlap lapszáma:
Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 13. szám. (1956. november 20.)
Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio.
-- 4. A nyugati magyar emigráció által alapított folyóiratok lapszámai:
Nemzetőr. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség lapja. Felelős szerkesztő: Kecskési-Tollas Tibor. Megjelenik kéthetenkint. VII. évfolyam, 127. szám. (1962. június 1.)
München, 1962. Ny. n. 8 p. Folio.
-- Uj Hungária. Szabad magyarok független hetilapja. Felelős szerkesztő: Herp János. Megjelenik pénteken. X. évfolyam, 22. szám. (1962. június 1.)
München, 1962. Herp János ny. 8 p. Folio.
-- Magyar Híradó. Független hetilap. Felelős szerkesztő: Vasváry Edith. VI. évfolyam, 22. szám, VIII. évfolyam, 7. szám. (1962. június 2., 1964. július 1.)
[Bécs] Wien, 1962-1964. Bécsi Magyar Hírlapírók Köre. Fritz Molten Grossdruckerei und Verlag. 6 p.; 10 p. Folio.
Folyóirat-gyűjteményünk az 1956-os forradalom eseményeiről számol be, döntően szabadságharcos látószögből, a Népszabadság esetében a felálló új rezsim történelemhamisításának szemszögéből. A gyűjtemény 1956-os fókuszát némileg tágítja a három emigráns lap, melyek az 1960-as évek első felében latolgatják a kommunizmus elhalásának esélyét, azzal a tanulsággal, hogy a fiatalság 1956-ot követően nem fogékony a radikális baloldal társadalomelméletére. Néhány, a forradalomban alapított lap még november második felében is megjelenik, így például a fejlécében Kossuth-címert őrző Magyar Honvéd kitart még néhány szám erejéig, és a megjelentető nyomda nevében is őrzi a forradalmi örökséget. Gyűjteményünk emlékezetes darabja az Irodalmi Ujság 1956. november 2-i lapszáma, amelyben megjelenik Illyés Gyula ,,Egy mondat a zsarnokságról" című költeménye, Németh László vezércikke, Szabó Lőrinc, Déry Tibor és mások írásai mellett. Úgyszintén emlékezetes a forradalmi időszak alatt megjelenő Népszava politikai napilap fejléce, november 1-jétől a lap ugyanis a Szociáldemokrata Párt napilapja, főszerkesztőjeként Kéthly Anna. Természetesen novemberben valamennyi forradalmi napilap a betiltás sorsára jut.
A Magyar Honvéd, a Népszabadság, illetve az emigráns lapok oldalain szövegközti fényképek, grafikák. Egy folyóiratszám duplán szerepel. Több folyóiratszám a hajtásnál kettéhasadt, néhány levél szélén apró hiány, néhány oldal enyhe foltosság.
Korabeli fél-műbőr kötésben.
Riadó! Kiadja a Légoltalmi Liga. A kiadásért és a szerkesztésért felel: Nagyrévi-Neppel György. Megjelenik havonta kétszer. VI. évfolyam, 1-21. szám. (1942) [Egybekötve.]
(Budapest), 1942. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. V + [3] + 336 p.
A Légoltalmi Liga társadalmi egyesület a légvédelemről született törvény nyomán 1937. december 5-én alakult meg. Az ismeretterjesztő ábrákkal és felvételekkel gazdagon illusztrált ismeretterjesztő folyóirat havonta két számmal jelentkezett, 1937. október 20-a és 1944. december 20-a között. Példányunk a VI. évfolyam csaknem teljes anyagát adja közre, az 1942. háborús év lapszámait, amely évben szovjet részről már időről időre bombatámadás érte hazánkat. A folyóirat elsődleges célja a polgári lakosság légoltalmi ismereteinek bővítése volt, de bőségesen beszámol a társadalmi szervezet különféle csoportjainak életéről, illetve hadtörténelmi, témába tartozó művelődéstörténeti cikkeket is közölt, a lap témájából származóan közérdeklődésre számot tartó témaként szemlézte a repülőgép-ipar újabb fejlesztéseit, illetve a háborús évre való tekintettel bőségesen beszámolt a magyar csapatokat is bevető világháború híreiről, természetesen erősen cenzúrázott formában. Valamennyi lapszám 16 oldal terjedelmű, a lapszámterjedelem fele (két lapszám esetén egésze) műnyomóra készült. Egybekötött példányunk az utolsó három szám kivételével maradéktalanul tartalmazza a szakperiodika VI. évfolyamát, példányunk hátsó előzéke részben hiányzik, fűzése a hátsó előzéknél enyhén meglazult.
Aranyozott, enyhén kopott kiadói félvászon kötésben, valamennyi színes, illusztrált borító bekötve.
Bilkei Gorzó Bertalan:
Szatmár vármegye nemes családjai.
Nagykároly, 1910. Gál Samu (,,Pátria" Irodalmi Vállalat Nyomdai Rt.) 140 p. Első kiadás.
Szatmár vármegye levéltárosának munkája a vármegye nemes családjait lajstromozza a megyei levéltárban található iratok, adatolt nemességi vizsgálatok alapján. Az előszó szerint a szatmári nemesi családok családtörténeti részletek nélküli puszta listázása is hiánypótló munka, hiszen ilyen formában az adatok csakis a levéltár mélyén bújnak meg, korábban nem tették közzé. A műhöz két évvel később pótkötet jelent meg. A címoldal verzóján és a belív egy oldalán régi tulajdonosi bélyegzés.
Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti első fedőborító bekötve. Jó példány.
Batthyány Tivadar:
Beszámolóm. I-II. kötet. [Teljes, két kötetben.]
Budapest, [1928]. Szerző - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 325 + [1] p. + 1 t. (kihajtható) + 1 térkép (színes, kihajtható); 400 p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás.
Batthyány Tivadar (1859-1931) függetlenségi párti politikus, országgyűlési képviselő, miniszter politikai emlékiratai. A függetlenségi párti politikus 1917-1918 során az Esterházy-kormányban, majd az összeomlás előtt néhány napig az utolsó Wekerle-kormányban vett részt, majd Károlyi Mihály kormányában néhány hónapig belügyminiszter volt. Emlékiratából jó rálátás nyílik a dualista rendszer utolsó másfél évtizedének, a világháborús időknek és az összeomlás idejének igen bonyolult belpolitikai és hadpolitikai viszonyaira. A Tisza Istvánnal szemben álló függetlenségi politikus és későbbi miniszter markáns álláspontot képviselt választójogi, nemzetiségi és nemzetpolitikai kérdésekben: a világháborúban vállalt német szövetséget elhibázott lépésnek tartotta, belpolitikában a választójog és a népjóléti intézkedések kiszélesítését kívánta. 1918 során felmerült Batthyány Tivadar miniszterelnöki kinevezése is, kormányprogram-tervezetében miniszteri széket adott volna a szociáldemokrata pártnak is, ám Károlyi Mihálynak nem juttatott volna pozíciót; Batthyány Tivadar Károlyi Mihállyal kapcsolatos viszonya az emlékiratok lapjain kényszerű szövetségesi viszonyként mutatkozik meg, ám miniszterelnöke politikáját beosztott miniszterként is erőtlennek, naivnak és elhibázottnak tartotta. A szerző 1918 végén távozott a Károlyi-kormányból, és annak folyamatos balra tolódását függetlenségi párti politikusként aggodalommal szemlélte, a Tanácsköztársaság programmá emelt bolsevik terrorját pedig a leghatározottabban elítélte. Az eseménykrónika után a korszak befolyásos politikai szereplőinek rövid portréi (Károlyi Mihály; Linder Béla, Apponyi Albert, Vázsonyi Vilmos, József főherceg, Andrássy Gyula, Nagyatádi Szabó István, Prohászka Ottokár, Wekerle Sándor), végül az 1920-as évek eleje belpolitikájának rövid áttekintése. Igen emlékezetes dokumentum egy szokatlan perspektívából. Néhány ív fűzése meglazult, néhány oldalon halvány foltosság, példányunk lapszélein apró gyűrődés.
Fűzve, egységes, sérült, hiányos gerincű, foltos, enyhén elszíneződött kiadó borítóban.
Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly (szerk.): Egyetemes történet. I-IV. kötet. 1. Az ókor története. Szerk. Kerényi Károly. 2. Váczy Péter: A középkor története. 3. Hajnal István: Az újkor története. 4. Iványi-Grünwald Béla: A legújabb kor története. Bp.,én., Magyar Szemle Társaság-Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Második kiadás. Kiadói aranyozott félbőr-kötésben, kopott borítókkal és gerincekkel, a IV. kötet gerincén a címke sérült, hiányos, ceruzás aláhúzásokkal.
Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Közzétette, történeti bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta - -. Magyarország újabbkori történetének forrásai - Fontes Historiae Hungaricae Aevi Recentoris: Hivatalos iratok és levelek. [Bp.], 1925., Magyar Történelmi Társulat,(Egyetemi-ny.), VII+633+1 p. + 2 t. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, régi intézményi bélyegzésekkel, két lapszélén szöveget nem érintő sérülésekkel. Felvágatlan példány!
Lucien Febvre - Henri-Jean Martin: A könyv születése. A nyomtatott könyv és története a XV-XVIII. században. Osiris Kézikönyvek. Bp., 2005, Osiris. Kiadói kartonált papírkötés.
Balás-Piry, László von
Die Ungarische Malerei des XIX. und XX. Jahrhunderts. (Mit 104 Tafels, davon 8 farbig.)
Berlin, (1940). Genius Verlag (Druck bei Leipziger Verlagsdruckerei G. m. b. H. - Otto Regel G. m. b. H., Leipzig). 28 + [2] p. + 104 t. (8 színes). Folio. Egyetlen német kiadás.
A biedermeier, a realista, a historizáló és a modernista magyar festészetet összefoglaló igényes monográfia két évvel később olasz és francia nyelven is megjelent. Egyes szürrealizmusba hajló avantgárd alkotók jelenléte a német kiadásban unikumnak számít 1940-ben, hiszen Németországban ekkoriban már az avantgárd elfajzott művészetnek minősült, beleértve a külföldi avantgárdot is.
Aranyozott, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, az első kötéstáblán alternatív, aranyozott felirattal: ,,Die Geschichte der ungarischen Malerei im neunzehnten und zwazwigsten Jahrhundert".
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Hitler, Adolf: Mein Kampf. (Harcom). Történelmi dokumentumok. [Gyöngyös, 1998 körül], W. Stoker Kft. 496 p. A nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit. Fűzve, színes, Hitler portréjával illusztrált kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3126654.jpg)
![1956-os forradalmi, kollaboráns hírlapok és emigráns folyóiratok gyűjteménye [23 lapszám, egybekötve]. 1. A forradalmat megelőző időszakból származó lap: Esti Budapest. Az MDP budapesti pártbizottságának és Budapest Főváros Tanácsának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. V. évfolyam, 234. szám. (1956. október 4.) Budapest, 1956. Szikra Lapnyomda. 6 p. Folio. -- 2. A forradalom lapszámai: Hétfői Hírlap. Független magyar lap. Felelős szerkesztő: Száva István. I. évfolyam, 4. szám. (1956. október 29.) Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio. -- Magyar Nemzet. Független politikai napilap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. XIX. évfolyam, 257. szám. (1956. november 3.) Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio. -- Magyar Honvéd. A Magyar Honvédség és Nemzetőrség lapja. Felelős szerkesztő: Zsolt Róbert. I. évfolyam, 4., 5. szám (1956. november 2. - 1956. november 3.) Budapest, 1956. Október 23. ny. 4 p.; 4 p.; Folio. -- Magyar Honvéd. A Magyar Honvédség lapja. I. évfolyam, 6,, 8., 10. és 11. szám. (1956. november 12. - 1956. november 23.) Budapest, 1956. Október 23. ny. 4 p.; 4 p.; 4 p., 4. Folio. -- Irodalmi Ujság. A Magyar Írók Szövetségének lapja. Megjelenik szombaton. Felelős szerkesztő: Hámos György. VII. évfolyam, 43. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio. -- Népszava. A Magyar Szakszervezetek központi lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. 84. évfolyam, 253. szám. (1956. október 26.) Budapest, 1956. Athenaeum ny. 2 p. Folio. -- Népszava. A Magyar Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Kéthly Anna. 77. évfolyam, 1., 3. szám. (1956. november 1., 3.) Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p.; 4 p. Folio. -- Igazság. A forradalmi magyar honvédség és ifjúság lapja. Felelős szerkesztő: Obersovszky Gyula. I. évfolyam, 9. szám. (1956. november 3.) Budapest, 1956. Athenaeum ny. 4 p. Folio. -- Magyar Függetlenség. A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapja. Felelős szerkesztő: Dudás József. I. évfolyam, 3., 4., 6. szám. (1956. október 31. - 1956. november 3.) Budapest, 1956. Ny. n. 4 p.; 4 p.; 4 p. Folio. -- Népakarat. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Athenaeum Ny. 4 p. Folio. -- 3. Kollaboráns hírlap lapszáma: Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 13. szám. (1956. november 20.) Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. -- 4. A nyugati magyar emigráció által alapított folyóiratok lapszámai: Nemzetőr. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség lapja. Felelős szerkesztő: Kecskési-Tollas Tibor. Megjelenik kéthetenkint. VII. évfolyam, 127. szám. (1962. június 1.) München, 1962. Ny. n. 8 p. Folio. -- Uj Hungária. Szabad magyarok független hetilapja. Felelős szerkesztő: Herp János. Megjelenik pénteken. X. évfolyam, 22. szám. (1962. június 1.) München, 1962. Herp János ny. 8 p. Folio. -- Magyar Híradó. Független hetilap. Felelős szerkesztő: Vasváry Edith. VI. évfolyam, 22. szám, VIII. évfolyam, 7. szám. (1962. június 2., 1964. július 1.) [Bécs] Wien, 1962-1964. Bécsi Magyar Hírlapírók Köre. Fritz Molten Grossdruckerei und Verlag. 6 p.; 10 p. Folio. Folyóirat-gyűjteményünk az 1956-os forradalom eseményeiről számol be, döntően szabadságharcos látószögből, a Népszabadság esetében a felálló új rezsim történelemhamisításának szemszögéből. A gyűjtemény 1956-os fókuszát némileg tágítja a három emigráns lap, melyek az 1960-as évek első felében latolgatják a kommunizmus elhalásának esélyét, azzal a tanulsággal, hogy a fiatalság 1956-ot követően nem fogékony a radikális baloldal társadalomelméletére. Néhány, a forradalomban alapított lap még november második felében is megjelenik, így például a fejlécében Kossuth-címert őrző Magyar Honvéd kitart még néhány szám erejéig, és a megjelentető nyomda nevében is őrzi a forradalmi örökséget. Gyűjteményünk emlékezetes darabja az Irodalmi Ujság 1956. november 2-i lapszáma, amelyben megjelenik Illyés Gyula ,,Egy mondat a zsarnokságról" című költeménye, Németh László vezércikke, Szabó Lőrinc, Déry Tibor és mások írásai mellett. Úgyszintén emlékezetes a forradalmi időszak alatt megjelenő Népszava politikai napilap fejléce, november 1-jétől a lap ugyanis a Szociáldemokrata Párt napilapja, főszerkesztőjeként Kéthly Anna. Természetesen novemberben valamennyi forradalmi napilap a betiltás sorsára jut. A Magyar Honvéd, a Népszabadság, illetve az emigráns lapok oldalain szövegközti fényképek, grafikák. Egy folyóiratszám duplán szerepel. Több folyóiratszám a hajtásnál kettéhasadt, néhány levél szélén apró hiány, néhány oldal enyhe foltosság. Korabeli fél-műbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3128191.jpg)
![Riadó! Kiadja a Légoltalmi Liga. A kiadásért és a szerkesztésért felel: Nagyrévi-Neppel György. Megjelenik havonta kétszer. VI. évfolyam, 1-21. szám. (1942) [Egybekötve.] (Budapest), 1942. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. V + [3] + 336 p. A Légoltalmi Liga társadalmi egyesület a légvédelemről született törvény nyomán 1937. december 5-én alakult meg. Az ismeretterjesztő ábrákkal és felvételekkel gazdagon illusztrált ismeretterjesztő folyóirat havonta két számmal jelentkezett, 1937. október 20-a és 1944. december 20-a között. Példányunk a VI. évfolyam csaknem teljes anyagát adja közre, az 1942. háborús év lapszámait, amely évben szovjet részről már időről időre bombatámadás érte hazánkat. A folyóirat elsődleges célja a polgári lakosság légoltalmi ismereteinek bővítése volt, de bőségesen beszámol a társadalmi szervezet különféle csoportjainak életéről, illetve hadtörténelmi, témába tartozó művelődéstörténeti cikkeket is közölt, a lap témájából származóan közérdeklődésre számot tartó témaként szemlézte a repülőgép-ipar újabb fejlesztéseit, illetve a háborús évre való tekintettel bőségesen beszámolt a magyar csapatokat is bevető világháború híreiről, természetesen erősen cenzúrázott formában. Valamennyi lapszám 16 oldal terjedelmű, a lapszámterjedelem fele (két lapszám esetén egésze) műnyomóra készült. Egybekötött példányunk az utolsó három szám kivételével maradéktalanul tartalmazza a szakperiodika VI. évfolyamát, példányunk hátsó előzéke részben hiányzik, fűzése a hátsó előzéknél enyhén meglazult. Aranyozott, enyhén kopott kiadói félvászon kötésben, valamennyi színes, illusztrált borító bekötve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3128176.jpg)
![Batthyány Tivadar: Beszámolóm. I-II. kötet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, [1928]. Szerző - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 325 + [1] p. + 1 t. (kihajtható) + 1 térkép (színes, kihajtható); 400 p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás. Batthyány Tivadar (1859-1931) függetlenségi párti politikus, országgyűlési képviselő, miniszter politikai emlékiratai. A függetlenségi párti politikus 1917-1918 során az Esterházy-kormányban, majd az összeomlás előtt néhány napig az utolsó Wekerle-kormányban vett részt, majd Károlyi Mihály kormányában néhány hónapig belügyminiszter volt. Emlékiratából jó rálátás nyílik a dualista rendszer utolsó másfél évtizedének, a világháborús időknek és az összeomlás idejének igen bonyolult belpolitikai és hadpolitikai viszonyaira. A Tisza Istvánnal szemben álló függetlenségi politikus és későbbi miniszter markáns álláspontot képviselt választójogi, nemzetiségi és nemzetpolitikai kérdésekben: a világháborúban vállalt német szövetséget elhibázott lépésnek tartotta, belpolitikában a választójog és a népjóléti intézkedések kiszélesítését kívánta. 1918 során felmerült Batthyány Tivadar miniszterelnöki kinevezése is, kormányprogram-tervezetében miniszteri széket adott volna a szociáldemokrata pártnak is, ám Károlyi Mihálynak nem juttatott volna pozíciót; Batthyány Tivadar Károlyi Mihállyal kapcsolatos viszonya az emlékiratok lapjain kényszerű szövetségesi viszonyként mutatkozik meg, ám miniszterelnöke politikáját beosztott miniszterként is erőtlennek, naivnak és elhibázottnak tartotta. A szerző 1918 végén távozott a Károlyi-kormányból, és annak folyamatos balra tolódását függetlenségi párti politikusként aggodalommal szemlélte, a Tanácsköztársaság programmá emelt bolsevik terrorját pedig a leghatározottabban elítélte. Az eseménykrónika után a korszak befolyásos politikai szereplőinek rövid portréi (Károlyi Mihály; Linder Béla, Apponyi Albert, Vázsonyi Vilmos, József főherceg, Andrássy Gyula, Nagyatádi Szabó István, Prohászka Ottokár, Wekerle Sándor), végül az 1920-as évek eleje belpolitikájának rövid áttekintése. Igen emlékezetes dokumentum egy szokatlan perspektívából. Néhány ív fűzése meglazult, néhány oldalon halvány foltosság, példányunk lapszélein apró gyűrődés. Fűzve, egységes, sérült, hiányos gerincű, foltos, enyhén elszíneződött kiadó borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3125661.jpg)
![Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Közzétette, történeti bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta - -. Magyarország újabbkori történetének forrásai - Fontes Historiae Hungaricae Aevi Recentoris: Hivatalos iratok és levelek. [Bp.], 1925., Magyar Történelmi Társulat,(Egyetemi-ny.), VII+633+1 p. + 2 t. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, régi intézményi bélyegzésekkel, két lapszélén szöveget nem érintő sérülésekkel. Felvágatlan példány!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3127142.jpg)
![Balás-Piry, László von Die Ungarische Malerei des XIX. und XX. Jahrhunderts. (Mit 104 Tafels, davon 8 farbig.) Berlin, (1940). Genius Verlag (Druck bei Leipziger Verlagsdruckerei G. m. b. H. - Otto Regel G. m. b. H., Leipzig). 28 + [2] p. + 104 t. (8 színes). Folio. Egyetlen német kiadás. A biedermeier, a realista, a historizáló és a modernista magyar festészetet összefoglaló igényes monográfia két évvel később olasz és francia nyelven is megjelent. Egyes szürrealizmusba hajló avantgárd alkotók jelenléte a német kiadásban unikumnak számít 1940-ben, hiszen Németországban ekkoriban már az avantgárd elfajzott művészetnek minősült, beleértve a külföldi avantgárdot is. Aranyozott, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, az első kötéstáblán alternatív, aranyozott felirattal: ,,Die Geschichte der ungarischen Malerei im neunzehnten und zwazwigsten Jahrhundert".](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3125730.jpg)
