https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Eladva
4 000 Ft
10
Huszár Aladár, vitéz baráthi: Gondolatok a világháború alatt. (Dedikált.) (Budapest, 1943. ,,Rege" Könyvkiadó és Terjesztő Kft. - Pesti Lloyd-nyomda). 336 p. Egyetlen kiadás. Dedikált: ,,Őszinte nagyrabecsüléssel 1943 június 8-án: v[itéz] Huszár Aladár". Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában, illetve megjárta a proletárdiktatúra börtöneit. Később Nógrád, Hont, majd több más vármegye, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Németellenessége és nyilasellenessége már az 1930-as évektől közismert volt, az évtized végétől a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" című rovatát vezetve élesen felszólalt a német befolyás és a nyilas törekvések ellen. Tekintélyes anyagismerettel, szenvedélyes hangon írt sajtóreplikái a magyar nemzeti hagyomány védelmében, a nyilas faj- és társadalomelmélet éles és kíméletlen kritikája jegyében születtek. Az országos hírű politikust, az OTI igazgatóját - a magyar politikai elit egy részével együtt - a Gestapo 1944-ben elhurcolta, a dachaui koncentrációs táborban hunyt el. Fűzve, kiadói borítóban, védőborító nélkül. Jó példány.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![Huszár Aladár, vitéz baráthi: Gondolatok a világháború alatt. (Dedikált.) (Budapest, 1943. ,,Rege" Könyvkiadó és Terjesztő Kft. - Pesti Lloyd-nyomda). 336 p. Egyetlen kiadás. Dedikált: ,,Őszinte nagyrabecsüléssel 1943 június 8-án: v[itéz] Huszár Aladár". Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában, illetve megjárta a proletárdiktatúra börtöneit. Később Nógrád, Hont, majd több más vármegye, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Németellenessége és nyilasellenessége már az 1930-as évektől közismert volt, az évtized végétől a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" című rovatát vezetve élesen felszólalt a német befolyás és a nyilas törekvések ellen. Tekintélyes anyagismerettel, szenvedélyes hangon írt sajtóreplikái a magyar nemzeti hagyomány védelmében, a nyilas faj- és társadalomelmélet éles és kíméletlen kritikája jegyében születtek. Az országos hírű politikust, az OTI igazgatóját - a magyar politikai elit egy részével együtt - a Gestapo 1944-ben elhurcolta, a dachaui koncentrációs táborban hunyt el. Fűzve, kiadói borítóban, védőborító nélkül. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3147651.jpg)
