Hatvany Lajos (1880-1961) mecénás, író, kritikus ,,Marquis de Sade" címmel német nyelven írt, tíz gépelt oldal terjedelmű, saját kézzel javított cikkének teljes eredeti kézirata. Készült 1930 után. Publikálatlan.
Jóllehet Sade márki főművének első magyar fordítása Bognár András kéziratos fordításában már 1887-ben elkészült, a XVIII. század ellentmondásos moralistájáról (avagy pornográf írójáról) kevés ismertetés készült Magyarországon, kiadni pedig egyáltalán nem adták ki. Az első írás Sade márkiról Adorján Andor 1912-ből származó méltatása, ezt követi Illyés Gyula lelkes méltatása az 1920-as években, majd Hatvany Lajos ír, jobbára elítélő cikket a pornográf moralistáról, egy, a márkiról 1930-ban megjelent német kötet nyomán. Hatvany Lajos rövidebb tanulmánya nyomtatásban magyarul csak évtizedekkel később, ,,Sade márki, az irodalmi rém" címmel jelent meg (Emberek és könyvek, Szépirodalmi, 1971.), az esszé jelen, német változata nyomtatásban nem jelent meg.
Hatvany Lajos a kézirat jegyzetében megnevezi forrását (Otto Flake: Marquis de Sade). A kéziratlapokon számos autográf javítás, két oldalon szerzői felülragasztás, Hatvany Lajos gyakran alkalmazott javítási megoldása.
(Forrás: Bajomi Lázár Endre: Sade - rém vagy próféta? In: Literatura, 1983, 112-123.)
Jó állapotú lapok, hajtogatásnyommal.
Lyka Károly (1869-1965) művészettörténész, művészeti író saját kézzel írt levele Kárpáti Aurél (1884-1963) író, színházi kritikusnak az Uj Idők hetilap fejléces levélpapírján.
Kelt: Budapest, 1931. december 19. Egyetlen levél, mérete: 225x290 mm, 9 beírt sor.
Szövege: ,,Nagyon tisztelt, kedves kolléga úr, ide mellékelve megküldöm Önnek Glattfelder püspök válaszát a kritikusok szindikátusának iratára, s vagyok meleg üdvözlettel régi híve: Lyka Károly."
Lyka Károly a kulturális ügyekben is nyilatkozó csanádi püspök, Glattfelder Gyula színházi ügyekben alkotott véleményére céloz, melyet a színházi kritikusok szindikátusa számára írt. (A szindikátus titkári tisztét Kárpáti Aurél töltötte be, egészen 1931. májusi lemondásáig.) Tételünk a püspöki iratot nem tartalmazza.
Jó állapotú levél, hajtogatva, Lyka Károly által megcímzett borítékban, postabélyegzéssel.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Égő hegedűk - asszonyok", ,,Évszakok", ,,Még egyszer!" című költeményeiről készített műfordításainak saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kezű javításokkal tarkított eredeti kézirata.
Kelt: Budapest, 1964 körül. Egyetlen levél, mérete: 207x150 mm, 43 beírt sor.
Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. A tételünkben szereplő három költemény a gyűjtemény 294., 297. és 314. oldalán jelent meg.
Jó állapotú lap, hajtogatva, szélén apró szakadásnyomokkal.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,A levegő magvakat kergetett" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű eredeti kézirata.
Kelt: Budapest, 1964 körül. Egyetlen levél, mérete: 202x143 mm, 35 beírt sor.
Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, ,,A levegő magvakat kergetett" című költemény a gyűjtemény 257-258. oldalán jelent meg.
A levél hátoldalán ,,A Nyár gyermekei" című Blaga-költemény 14 sor terjedelmű műfordítása, mely tudomásunk szerint publikálatlan. Erre utalhat Gáldi László áthúzása a kéziraton.
Jó állapotú lap.
Várnai Zseni (1890-1981) költőnő géppel írt és saját kézzel aláírt levele Ránki (született Rottmann) Andor könyvnyomdásznak.
Kelt: Budapest, 1959. november 5. Egy levél, négyrét hajtogatva, egy oldalán 15 beírt sor. A levél mérete: 210x297 mm.
Szövege: ,,Kedves Ránki Elvtárs! Sietek válaszolni levelére, mert végtelenül meghatott, hogy kórházi ágyából írt nekem. Tudom, mit jelent ez, és szívből kívánom, hogy az Ön nagy lelkiereje győzedelmeskedjék a betegség fölött. Szeretnék Önnek valami csekély örömet szerezni, ezért mellékelem ezt a régebbi fényképemet, amelyről most kaptam másolatot. Kívánok Önnek teljes gyógyulást, és köszönöm a jókívánságait. Szeretettel üdvözli őszinte barátja: Várnai Zseni [aláírás]."
Jó állapotú lap.
Hozzá tartozik:
[Fotó] Várnai Zseni portréja, hátoldalán a költőnő saját kezű, tollal írt soraival. A felvétel készítője ismeretlen, készült az 1930-as években.
Vintázs, ezüst nagyítás, mérete: 85x60 mm.
A hátoldalon: ,,Ránki Andor elvtársnak szeretettel, emlékül, Várnai Zseni. 1959. nov."
Tökéletes állapotú fénykép.
Hozzá tartozik:
[Folyóiratkivágás] Várnai Zseni ,,...Hogy ne lehessen háború soha!" című költeménye a Népszava 1959. október 4-i számából kivágva, a szöveg fölött ismeretlen kéz, vélhetőleg a possessor saját kezű dátummegjelölésével.
Egyetlen lap, hajtogatva, mérete: 225x110 mm.
Jó állapotú lap.
A két lap és a fénykép egy géppel címzett, felbélyegzett, dátumbélyegzett borítékban, a borítékon a költőnő budai lakásának megjelölésével. A dokumentumcsoport együttesen bemutatja Várnai Zseni költői tehetségének mértékét, illetve a kor ünnepelt, díjakkal elhalmozott költőnő lakáshelyzetét az úgynevezett káderdűlőn.
Veronica Porumbacu (1921-1977) román költőnő, esszéíró saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőhöz, a Nagyvilág világirodalmi folyóirat munkatársához, a levél végén a költőnő aláírásával.
Kelt: Bukarest, 1962. április 21. Egyetlen levél, mérete: 295x210 mm, 13 beírt sor.
Veronica Porumbacu költőnő József Attila műfordítója, munkásságáról Belia György írt tanulmányt a Nagyvilág folyóirat 1964. évi 9. számában.
Jó állapotú levél, hajtogatva, Veronica Porumbacu által megcímzett, postabélyegzett borítékban.
Keresztury Dezső (1904-1996) költő, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1983) szerkesztőnek, az Európa Kiadó lektorának.
Kelt: Budapest, 1972. április 22. Egyetlen levél, mérete: 203x290 mm, 10 beírt sor.
Keresztury Dezső a levélben hírt ad arról, hogy Veronica Porumbacu (1921-1977) román költőnő elküldte számára román nyelvű fordításait. Feltételezhetően a fordítónő kiadás előtt álló Weöres Sándor (1972) és Radnóti-fordításairól (1974) van szó, amelyet Keresztury Dezső vélhetőleg továbbküldött véleményezésre a románul kiválóan olvasó Belia Györgynek.
Jó állapotú levél, hajtogatva, Keresztury Dezső által megcímzett, postabélyegzett borítékban.
Keresztury Dezső (1904-1996) költő, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, két oldal terjedelmű szerkesztői jegyzete Belia György (1923-1983) Babits-kutatóhoz, szerkesztőhöz, a Babits-kiadások szöveggondozójához, a Hazám!-ciklus közölhetőségével kapcsolatban.
Kelt: (Budapest, 1972. január 18). Egyetlen levél, mérete: 132x182 mm, 13 beírt sor.
Babits Mihály szövegeinek utóélete kalandos, amennyiben már a költő életében, és a költő halála után is betiltották egyes szövegeit. A korai, sőt az érett-Kádár rendszer is veszélyesnek ítélte egyes verseit, így a költő egy gondosan megkomponált verseskötetéből (Sziget és tenger, 1925) rendre kimaradtak fontos szövegek. Így a Hazám!-ciklus ,,a szomszéd népek érzékenységére" való tekintettel egészen az 1977-es kiadású Babits-összesig kimaradt a válogatásból, és még ott is öt sort kipontozott a központi utasítás. Keresztury Dezső és Belia György 1972 eleji levélváltására a soron következő Babits-válogatással kapcsolatban került sor (Húsvét előtt, Szépirodalmi, 1973 - Olcsó könyvtár sorozat). Feljegyzésünk szövege a érett kádári rendszer (ön)cenzurális gyakorlatának dokumentuma: ,,Kedves Gyurka! Egyetértek a javaslatoddal; a Hazámat én is ki akartam cserélni; a többivel sem akartam túllépni a határt."
Jó állapotú levél, félbehajtva.
Szántó Piroska (1913-1989) grafikusművész saját kézzel írt, aláírt képeslapja Körmendi Iván könyvgyűjtőnek, a levelezőlap alján Vas István (1910-1991) költő, valamint Erdős István bábművész, valamint Pollai Magda aláírásával.
Kelt: Velence, 1986. április 26. Képes levelezőlap, mérete: 103x147 mm.
Szövege: ,,Kedves Ivánka, nemhiába esett a hó, mikor elindultunk, most a második hét végén is tart a szürke ég s eső. De Velence így is gyönyörű. Üdv: Piroska néni. V. Pista bácsi. Üdv Erdős Pista, Pollai Magda."
Jó állapotú lap.
Illés Endre (1902-1986) író, drámaíró, műfordító, kiadóvezető saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű invitáló levele regényadaptációja színpadi bemutatójára Belia György (1923-1982) szerkesztő számára.
Kelt: Budapest, 1961. május 4. Egyetlen levél, mérete: 210x295 mm, 5 beírt sor.
Szövege: ,,Kedves Anni és Gyurka, küldöm a bemutatóra, szombat estére a két jegyet - és jó szórakozást kíván a játékhoz: Endre."
Illés Endre Jókai Mór kevésbé ismert szövegét: a pesti nyomortelepen játszódó romantikus regényét, a ,,Gazdag szegények" című írást adaptálta színpadra, mégpedig zenés színpadra. A darabot a budapesti Petőfi Színház mutatta, 1961. május 6-án, a főbb szerepekben Agárdi Gáborral, Sennyei Verával, Pécsi Ildikóval, Almási Évával, Lorán Lenkével és Pagonyi Jánossal. Az előadást a Magyar Nemzet május 7-i, a Népszabadság május 16-i száma méltatta.
Jó állapotú levél, hajtogatva, Illés Endre által megcímzett, expressz feladott borítékban.
Keresztury Dezső (1904-1996) költő, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű feljegyzése Belia György (1923-1982) Babits-kutatónak egy könyvtári kölcsönzőjegy hátoldalán.
Kelt: (Budapest, 1971. december 30). Egyetlen levél, mérete: 115x185 mm, 7 beírt sor.
Szövege: ,,Kedves Gyurka, itt a Babits-kötet. Számolásom szerint 1200-1300 sor közt van a +-tel jelölt kiegészítés. Az utószót jan 15-ig küldöm. Üdv! D."
Keresztury Dezső és Belia György már a tízéves Babits-szilenciumot megtörő 1959-es Babits-válogatás idején is együtt dolgoztak. Rövid feljegyzésünk a Szépirodalmi Könyvkiadó ,,Olcsó könyvtár" sorozatában megjelentetni kívánt Babits-líraválogatáshoz kapcsolódik, mely 1973-ban látott napvilágot, ,,Húsvét előtt" címmel és Keresztury Dezső utószavával, és arról tanúskodik, hogy az 1970-es évek elején közel egy év telt el a szerkesztői levelezések és a kiadás között.
A levél alján Belia György jegyzete.
Jó állapotú levél, hajtogatva.
Rába György (1924-2011) költő, író, műfordító, szerkesztő, Babits-kutató egy gépelt oldal terjedelmű köszönőlevele Belia Györgyné Sándor Anna tanárnőnek, a levél végén Rába György saját kezű aláírásával.
Kelt: Budapest, 1983. július 19. Egyetlen levél, mérete: 295x208 mm, 24 sor.
Levelében Rába György költő megköszöni Sándor Annának, hogy elküldte számára Belia György posztumusz megjelent Babits-életrajzát (Babits Mihály tanulóévei, Szépirodalmi, 1983). A levél második felében Rába György méltatja Belia György munkáját: ,,Remélem, valamelyik orgánum megkeres, és módot ad arra, hogy megírhassam, mekkora érték ez a könyv nemcsak a Babits-kutatásnak, hanem az egész szakmának, hiszen módszere és eljárásai bárkinek példamutatóak lehetnek. [...] De ha nem kérne meg rá egyik vagy másik folyóirat,hogy számot adjak róla, magam igyekszem módot lelni rá." Rába György - részben a Belia-féle Babits-életrajz által inspirálva - az év második felében megírta és megjelentette a maga Babits-monográfiáját (Rába György: Babits Mihály monográfia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1983).
Jó állapotú levél, hajtogatva, postabélyegzett borítékban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Várnai Zseni (1890-1981) költőnő géppel írt és saját kézzel aláírt levele Ránki (született Rottmann) Andor könyvnyomdásznak. Kelt: Budapest, 1959. november 5. Egy levél, négyrét hajtogatva, egy oldalán 15 beírt sor. A levél mérete: 210x297 mm. Szövege: ,,Kedves Ránki Elvtárs! Sietek válaszolni levelére, mert végtelenül meghatott, hogy kórházi ágyából írt nekem. Tudom, mit jelent ez, és szívből kívánom, hogy az Ön nagy lelkiereje győzedelmeskedjék a betegség fölött. Szeretnék Önnek valami csekély örömet szerezni, ezért mellékelem ezt a régebbi fényképemet, amelyről most kaptam másolatot. Kívánok Önnek teljes gyógyulást, és köszönöm a jókívánságait. Szeretettel üdvözli őszinte barátja: Várnai Zseni [aláírás]. Jó állapotú lap. Hozzá tartozik: [Fotó] Várnai Zseni portréja, hátoldalán a költőnő saját kezű, tollal írt soraival. A felvétel készítője ismeretlen, készült az 1930-as években. Vintázs, ezüst nagyítás, mérete: 85x60 mm. A hátoldalon: ,,Ránki Andor elvtársnak szeretettel, emlékül, Várnai Zseni. 1959. nov. Tökéletes állapotú fénykép. Hozzá tartozik: [Folyóiratkivágás] Várnai Zseni ,,...Hogy ne lehessen háború soha! című költeménye a Népszava 1959. október 4-i számából kivágva, a szöveg fölött ismeretlen kéz, vélhetőleg a possessor saját kezű dátummegjelölésével. Egyetlen lap, hajtogatva, mérete: 225x110 mm. Jó állapotú lap. A két lap és a fénykép egy géppel címzett, felbélyegzett, dátumbélyegzett borítékban, a borítékon a költőnő budai lakásának megjelölésével. A dokumentumcsoport együttesen bemutatja Várnai Zseni költői tehetségének mértékét, illetve a kor ünnepelt, díjakkal elhalmozott költőnő lakáshelyzetét az úgynevezett káderdűlőn.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130738.jpg)
![Rába György (1924-2011) költő, író, műfordító, szerkesztő, Babits-kutató egy gépelt oldal terjedelmű köszönőlevele Belia Györgyné Sándor Anna tanárnőnek, a levél végén Rába György saját kezű aláírásával. Kelt: Budapest, 1983. július 19. Egyetlen levél, mérete: 295x208 mm, 24 sor. Levelében Rába György költő megköszöni Sándor Annának, hogy elküldte számára Belia György posztumusz megjelent Babits-életrajzát (Babits Mihály tanulóévei, Szépirodalmi, 1983). A levél második felében Rába György méltatja Belia György munkáját: ,,Remélem, valamelyik orgánum megkeres, és módot ad arra, hogy megírhassam, mekkora érték ez a könyv nemcsak a Babits-kutatásnak, hanem az egész szakmának, hiszen módszere és eljárásai bárkinek példamutatóak lehetnek. [...] De ha nem kérne meg rá egyik vagy másik folyóirat,hogy számot adjak róla, magam igyekszem módot lelni rá. Rába György - részben a Belia-féle Babits-életrajz által inspirálva - az év második felében megírta és megjelentette a maga Babits-monográfiáját (Rába György: Babits Mihály monográfia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1983). Jó állapotú levél, hajtogatva, postabélyegzett borítékban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130557.jpg)
