Sőtér István (1913-1988) író, irodalomtörténész saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű, személyes hangú levele özvegy Belia Györgyné Sándor Anna tanárnőnek. Kelt: Kulcs, 1982. augusztus 8. Mérete: 295x210 mm, 19 beírt sor. Levelében Sőtér István megígéri özvegy Belia Györgyné Sándor Annának, hogy elküldi számára a Belia György halálára írt búcsúbeszédének eredeti változatát. Sőtér István Belia-nekrológja a Jelenkor folyóirat 1982. évi 6. számában jelent meg. Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, Sőtér István által saját kézzel megcímzett, az MTA Irodalomtudományi Intézet fejlécét viselő, postabélyegzett borítékban.
Simon István (1926-1975) költő, műfordító saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a Magvető Kiadó által kiadni szándékozott afrikai líraválogatás (Ébredő Afrika, 1961) ügyében. Kelt: Budapest, 1961. február 6. Egyetlen levél, mérete: 150x205 mm, 7 beírt sor. 1960-ban, az afrikai gyarmatok felszabadulása idején a Magvető Kiadó - a folyamat ünneplése gyanánt - elhatározta egy eredeti afrikai líraválogatás kiadását. Az ,,Ébredő Afrika" címet viselő válogatás szerkesztője Belia György (1923-1982) szerkesztő, a Szépirodalmi és az Európa kiadó lektora volt. Belia György számos költőnagyságot kért fel versfordításra, és számos visszautasítással szemben Simon István igent mondott a felkérésre. A kötetben Simon István két műfordítással szerepelt. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Illés Endre (1902-1986) író, műfordító, szerkesztő, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója által írt, három oldal terjedelmű tervezete egy régi magyar irodalmi témájú antológiáról, Belia György (1923-1982) szerkesztő számára. Kelt: Budapest, 1958. december 7. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, 50 beírt sor. Illés Endre, a Szépirodalmi Kiadó igazgatójaként már az 1950-es évek végén tervbe vette egy régi magyar irodalmi kötet megjelentetését. Az alapos kutatómunkát igénylő kötet felölelte volna a XVI-XVII. századi régi magyar irodalom számos ismert és megismertetni kívánt szerzőjének műveit. A nagyigényű tervezet a prédikációirodalom, a hitvitázó irodalom, a történetírás és az emlékiratírás, a bibliafordítás számos klasszikusától közölt volna szövegeket, művelődéstörténeti értékük miatt olykor latin nyelvű írások magyarra fordított változatait is közzétéve. Illés Endre tervezetében szerepel például Sylvester János, Heltai Gáspár, Melius Juhász Péter, Dávid Ferenc, Alvinczi Péter, Szenczi Molnár Albert, Pázmány Péter, Káldi György műveinek szemelvényes közreadása. Az 1950-es évek végén vázolt nagyívű, régi magyar irodalmi kiadási koncepció a korszakban természetesen asztalfiókban maradt, de Illés Endre később sem adta fel a tervet, így a Magyar Klasszikusok egy későbbi sorozatában több kötetben láttak napvilágot a felsorolt szerzők, gondos filológiai apparátussal. Jó állapotú lapok, Illés Endre által megcímzett, postabélyegzett borítékban.
Kónya Sándor (1923-2002) operaénekes aláírt portréja, budapesti vendégszereplése alkalmából (1975) Vintázs, ezüst nagyítású felvétel, mérete: 138x105 mm egy 155x105 mm méretű fotókartonon, előoldalán feliratozva. Kónya Sándor (1923, Sarkad - 2002, Ibiza) operaénekes énekes budapesti képzését megszakította a második világháború. Nyugati fogságba esett, ahonnan már nem Budapestre tért vissza, hanem Detmondban, Rómában és Milánóban fejezte be tanulmányait. Nyugatnémet és nyugat-berlini operatársulatok tagja volt, tenor hangfekvésben. A jelentős áttörést Bayreuth-ban érte el, a legnehezebb Wagner-szerepeken kívül magabiztosan játszotta Froh-t A Rajna kincsében, az ifjú tengerészt a Trisztán és Izoldában, és leghíresebb szerepét, a Lohengrint, mely szerepekben Amerikától Japánig járta a világot. Vendégművészként az 1960-as évektől többször lépett fel Budapesten, így aláírt portrénk készülése idején is - ekkoriban éppen Don Carlost formálta meg. A dedikáció szövege: ,,Sándor Kónya. ,,Don Carlos". Budapest, 1975. 6. 13". *** A fotóhoz tartozik további három tétel: Egy újabb aláírt operaénekesi portréfotó. * A római Teatro dell'Opera 1985. június 12-15-i budapesti vendégszereplése alkalmából kiadott kétleveles, magyar nyelvű műsorismertető. * A Wiener Staatsoper 1988. március 12-i Richard Strauss-előadása alkalmából kiadott, ismeretlen közreműködő által aláírt, német nyelvű, egy levél terjedelmű műsorismertető. Jó állapotú fotó és brosúrák.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, két oldal terjedelmű válaszlevele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek, az Európa Könyvkiadó munkatársának a kiadó által megjelentetni kívánt román nyelvű munkák fordítása ügyében. Kelt: Budapest, 1964. január 24. Egyetlen levél, mérete: 225x340 mm, 41 beírt sor. Gáldi László magyar-román-francia szakon végzett, és már a két világháború között számos román szerzőt fordított magyarra, verstani érdeklődése miatt elsősorban költőket. Az 1960-as években fordítási munkái mellett már főképp verstannal foglalkozott. Belia György felvetését, miszerint az Európa Kiadó Romániai elbeszélők című kötetéhez ő írja az előszót, tisztelettel elhárítja, és az erdélyi Molter Károlyt javasolja a feladatra. Az Európa Könyvkiadó által lefordítani kívánt egyéb munkák egy részét vállalja, más részéhez saját tanítványait javasolja. Jó állapotú levél, hajtogatva, Gáldi László által megcímzett, postabélyegzett, express feladott borítékban.
Csengeri János (1856-1945) klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár autográf ódája Goldziher Ignác orientalista számára (1910) Verskézirat, ,,Goldziher Ignácznak születése hatvanadik évfordulóján" címmel. Kelt: [Kolozsvár, 1910.] Félhajtott levél, mérete: 268x209 mm, három beírt oldal. A Goldziher Ignác (1850-1921) orientalista hatvanéves születésnapjára született, nyolc nyolcsoros versszakból álló ,,ünneplő költemény" a ,,Keleti tanulmányok - Goldziher Ignácz születésének hatvanadik évfordulójára" (Budapest, 1910. Hornyánszky Viktor ny.) című könyv címlapot követő első levelén, a kötet bevezetőjeként jelent meg nyomtatásban. Négyrét hajtás nyomaival, a hajtások mentén apró sérülések, szakadásnyomok.
Illés Endre (1902-1986) író, szerkesztő, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója saját kézzel írt, négy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a kiadó által megjelentetni kívánt, 19-20. századi magyar szerzők válogatott elbeszéléseit tartalmazó kötet sajtó alá rendezése ügyében, Belia György néhány kézírásos feljegyzésével. Kelt: Budapest, 1960. október 28 előtt. Két levél, méretük egységesen: 295x210 mm, 52 beírt sor. Levelünk tanúsága szerint a Szépirodalmi Kiadóban a szerkesztési munka két jól elkülöníthető fázisból áll, szövegválogatásból és a szöveg sajtó alá rendezéséből, mindkettőnél az ívenkénti munkajövedelem 155 Ft-ra rúg. Kéziratunk második levelén a kiadás alatt álló, XIX. és XX. századi elbeszélőket felvonultató kötet közlendő novellacímei, azok eredeti megjelenési helyével együtt. Jó állapotú lapok, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Csengeri János (1856-1945) klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár autográf ódája Goldziher Ignác orientalista számára (1910) Verskézirat, ,,Goldziher Ignácznak születése hatvanadik évfordulóján" címmel. Kelt: [Kolozsvár, 1910.] Félhajtott levél, mérete: 268x209 mm, három beírt oldal. A Goldziher Ignác (1850-1921) orientalista hatvanéves születésnapjára született, nyolc nyolcsoros versszakból álló ,,ünneplő költemény" a ,,Keleti tanulmányok - Goldziher Ignácz születésének hatvanadik évfordulójára" (Budapest, 1910. Hornyánszky Viktor ny.) című könyv címlapot követő első levelén, a kötet bevezetőjeként jelent meg nyomtatásban. Négyrét hajtás nyomaival, a hajtások mentén apró sérülések, szakadásnyomok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3119729.jpg)
