Dr. Heller Bernát (1871-1943) irodalomtörténész, orientalista, az Országos Rabbiképző Intézet tanára részére 14 darab levél + Dr. W. Bacher részére 2 darab levél
Weöres Sándor (1913-1989) költő, író ,,Távozás" című műfordításának saját kézzel, ceruzával írt teljes kézirata. A fordítás Vasko Popa (1922-1991) román származású szerb költő abszurd költeményéről készült. Kelt: [Budapest, 1967]. Egy levél, mérete: 272x210 mm, egy beírt oldal. Az egyetlen 18 soros versszakból álló költemény Vasko Popa: Ostromlott derű (Európa Könyvkiadó, 1968.) című verseskötetének 16. oldalán, az azonos című, hét abszurd költeményből álló, egyszerre népi és szürreális hatásokat mutató ciklus ötödik verseként jelent meg nyomtatásban. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelentével. Vasko Popa a legtöbbet fordított szerb költő: 22 idegen nyelven 54 önálló kötete jelent meg. A magyar cím mellett az eredeti szerb cím (Odlazak) zárójelbe téve és zöld tintával áthúzva. Kifogástalan, jó állapotú lap.
Illés Endre (1902-1986) író, műfordító, szerkesztő Sásdi Sándor ,,Nyolc hold föld'' című regényéről készült, a Nyugat 1930. évi 3. számában megjelent kritikájának saját kezű, tintával írt, aláírt, eredeti kézirata. Keltezetlen: [Budapest, 1930 körül]. 3 levél, két és fél beírt oldal, méretük: 210x172 mm. Illés Endre irodalmi munkásságát a Pesti Napló és Az Est újságírójaként kezdte meg. 1930-tól jelenik meg a Nyugatban impresszionisztikus hangú kritikáival. Jelen kézirat egyik első Nyugat-beli megjelenése, amelyben az esszészerű, csevegő hangot az egykori orvostanhallgató szigorú megfigyelési készségével ötvözi, kiforrott ízléssel méltatja és bírálja az éppen soron következő naturalista regényt, Sásdi Sándor regényét. Kéziratunk a munkaverzió utáni tisztázat; a Nyugat-beli változattól apró eltérések különböztetik meg, közöttük egy, a Nyugat korrektora által elkövetett, mulatságos és mély értelmű sajtóhibával. Az első levél felső részén Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének a nyomtatásra vonatkozó ceruzás megjegyzései. A kritika a Nyugat 1930. évi 3. számának 227-228. oldalán jelent meg nyomtatásban. Szép állapotú kéziratlapok, középen régi hajtás nyomával.
Illyés Gyula (1902-1983) költő, író, drámaíró levele Fenyő István (1929-2017) kritikushoz, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjéhez. Kelt: Budapest[?], 1965. IV. 25. Egyetlen, kézzel, tintával beírt levél, mérete: 210x150 mm. Szövege: ,,Kedves Barátom, itt megy a ,,hosszu" cikk - első fele. Gondolom, hogy a május 1.-i számban nem lesz helye, de küldöm, hogy későbbre is jókor beoszthassátok. Barátsággal köszönt Illyés Gyula." Jó állapotú levél, szélein kisebb gyűrődésekkel.
Zalán Tibor ,,Feljegyzés U. I. úrnak" című kiadatlan klapanciájának teljes kézirata. Kelt: Budapest, 1987. január 6. Egy levél, mérete: 295x207 mm, 21 beírt sor. Zalán Tibor (sz. 1954) költő, író, drámaíró, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Autográf versének teljes szövege: ,,Feljegyzés U. I. úrnak.: Hideg, karcos téli esten / Kigyulladt a világítótestem. / Néztem és majdnem hanyatt estem; / de mit néztem: egyenesen lestem! // És akkor, azon az esten / amikor kigyulladt a világítótestem / gondoltam: magamat kékre festem. / S gurámi leszek Erzsébetpesten. // Csobbantam, s a medence mélyén / tűnődtem a világítótest fekete éjén. / Mert se izzó, se drót, de dugasz nem vala: / sötétben lehetek Isten csacska hala! // Hová tűnt minden? - kérd a sziámi harcos, / míg uszonyom csípi, s pofámba mardos. / Tán elhányták ígérő, ám lusta kezek...?...! / Gluggyantok sötétben: ''tán a*!'' - s emlékezek..." Íródott nagy szomorúságomban, sötét akváriomok setét halait bámulván setéten a setétben! Bp., 1987. január 6. Zalán Tibor." Az áramszünet helyzetdalában említett gurámi létező díszhalfajta. A baráti alkalomból írt költemény kiadatlan. Kéziratunk a költő által feliratozott és illusztrált borítékban található: ,,Zalán: Ulicza István úrnak, halológus, világítótestológus, csalógus, prológus. Hejban(dita). Foldszint (alatt!) 0000". A jobb felső sarokban, a bélyeg helyén a költő halat ábrázoló bélyegrajza. Tökéletes állapotú lap és boríték.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Weöres Sándor (1913-1989) költő, író ,,Távozás" című műfordításának saját kézzel, ceruzával írt teljes kézirata. A fordítás Vasko Popa (1922-1991) román származású szerb költő abszurd költeményéről készült. Kelt: [Budapest, 1967]. Egy levél, mérete: 272x210 mm, egy beírt oldal. Az egyetlen 18 soros versszakból álló költemény Vasko Popa: Ostromlott derű (Európa Könyvkiadó, 1968.) című verseskötetének 16. oldalán, az azonos című, hét abszurd költeményből álló, egyszerre népi és szürreális hatásokat mutató ciklus ötödik verseként jelent meg nyomtatásban. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelentével. Vasko Popa a legtöbbet fordított szerb költő: 22 idegen nyelven 54 önálló kötete jelent meg. A magyar cím mellett az eredeti szerb cím (Odlazak) zárójelbe téve és zöld tintával áthúzva. Kifogástalan, jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3167337.jpg)
![Illés Endre (1902-1986) író, műfordító, szerkesztő Sásdi Sándor ,,Nyolc hold föld'' című regényéről készült, a Nyugat 1930. évi 3. számában megjelent kritikájának saját kezű, tintával írt, aláírt, eredeti kézirata. Keltezetlen: [Budapest, 1930 körül]. 3 levél, két és fél beírt oldal, méretük: 210x172 mm. Illés Endre irodalmi munkásságát a Pesti Napló és Az Est újságírójaként kezdte meg. 1930-tól jelenik meg a Nyugatban impresszionisztikus hangú kritikáival. Jelen kézirat egyik első Nyugat-beli megjelenése, amelyben az esszészerű, csevegő hangot az egykori orvostanhallgató szigorú megfigyelési készségével ötvözi, kiforrott ízléssel méltatja és bírálja az éppen soron következő naturalista regényt, Sásdi Sándor regényét. Kéziratunk a munkaverzió utáni tisztázat; a Nyugat-beli változattól apró eltérések különböztetik meg, közöttük egy, a Nyugat korrektora által elkövetett, mulatságos és mély értelmű sajtóhibával. Az első levél felső részén Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének a nyomtatásra vonatkozó ceruzás megjegyzései. A kritika a Nyugat 1930. évi 3. számának 227-228. oldalán jelent meg nyomtatásban. Szép állapotú kéziratlapok, középen régi hajtás nyomával.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3147639.jpg)
![Illyés Gyula (1902-1983) költő, író, drámaíró levele Fenyő István (1929-2017) kritikushoz, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjéhez. Kelt: Budapest[?], 1965. IV. 25. Egyetlen, kézzel, tintával beírt levél, mérete: 210x150 mm. Szövege: ,,Kedves Barátom, itt megy a ,,hosszu" cikk - első fele. Gondolom, hogy a május 1.-i számban nem lesz helye, de küldöm, hogy későbbre is jókor beoszthassátok. Barátsággal köszönt Illyés Gyula." Jó állapotú levél, szélein kisebb gyűrődésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3167336.jpg)
