Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Darányi Ignácz m. kir. földmivelésügyi minister megbizásából. Képekkel ellátták Csörgey Titusz és Vezényi Elemér. Bp., 1914., Pallas, 404 p. + 5 t (színes táblák) t. Negyedik kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval,
Házi Könyvtár 3 száma (VIII - XII - XVII), egybekötve: Sidney Herbert Laing: Az emberszármazása. "A megczáfolt darwinizmus" (Darwinism refuted) czímű tanulmánya után fordítva.; Lázár Kálmán: A szabad természetből. Képek és vázlatok.; Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. Kézikönyv mezei gazdák, erdőtulajdonosok és kertészek stb. használatára. I. rész: Emlősök, madarak, hüllők. Fametszetekkel illusztrált. Pest, 1872-1874, Szent István-Társulat, XV+1+72;+VI+2+254;+4+132 p. Korabeli félbőr-kötés, kopott borítóval, a táblákon sérülésekkel, névbélyegzéssel (Körrey), magánkönyvtári címkével a gerincen, autográf bejegyzéssel.
Schönwetter, Max: Handbuch der Oologie. Herausgegeben von Wilhelm Meise. Lieferung 1-5. (Öt füzetben.) Berlin, 1960-1961. Akademie-Verlag (Druckhaus ,,Maxim Gorki", Altenburg). VIII + 64 p. + 4 t.; 65-128 p. + 1 t.; 129-192 p. + 1 t. (színes); 193-256 p.; 257-320 p. Max Schönwetter (1874-1961) német ornitológus monumentális tojástani (oológiai) szakmunkája 1960-tól jelent meg, a teljes, 47 füzetet felölelő munka kiadása 1992-ig elhúzódott. A szerző nagyjából 4000 madárfajtól származó, 20000 tojást számláló gyűjteményét a Halle-Wittembergi Egyetem őrzi. Egységes, fűzött kiadói borítóban. Jó példány.
Jaekel Ottó: Gerinczes állatok maradványai a Bakony triaszrétegeiből. Tíz szövegközti ábrával. (Lóczy Lajos ajándékozási bejegyzésével.) Budapest, 1902. Hornyánszky Viktor ny. 22 + [2] p. A címoldalon: ,,A szerző nevében tisztelettel: Lóczy Lajos". Otto Jaekel (1863-1929) nemzetközi hírű német paleontológus 1902 februárjában tartott előadást az MTA Természettudományi Osztályának szervezésében., az előadáson a Laczkó Dezső (1860-1932) és Lóczy Lajos (1849-1920) geológusok által Veszprém környékén által azonosított őslények paleontológiai elemzését végezte el; az előadásban említett őslénytípusok némelyike a magyar tudósok nevét viseli, így Lóczy Lajosét, a dedikáció íróét. Oldalszámozáson belül szövet közt számos őslénytani ábra. (Különlenyomat ,,A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című munka I. kötet 1. részének paleontológiai függelékéből.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Dr. Schmidt: Az emberi fej és nyak boncztana írásban és képben. Bp., Lauffer Vilmos. Kiadói félvászon kötés, sérült, hátuljában kihajtható színes melléklettel.
Johnston, James Finlay Weir: Vegytani képek a közéletből. Johnston nyomán kiadja Csengery Antal. Második kötet. Pest, 1857. Pfeifer Ferdinánd tulajdona [Emich ny.] 324 + VII + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. James Finley Weir Johnston (1796-1855) skót agrokémikus és élelmiszervegyész élettani, nemzetgazdaságtani és népjellemtani kitérőkben bővelkedő kétkötetes monográfiája eredeti nyelven először 1855-ben jelent meg, ,,Chemistry of Common Life" címmel. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal illusztrált munka első kötete a légkörtani, talajtani, mezőgazdasági és állattenyésztési bevezetők után a húsfajták feldolgozásával foglalkozik, majd rátér az alkoholmentes és alkoholos italok vegy-, élet- és kórtanára, a második kötet pedig a bódító szerek: a dohány, a komló, a mákony, a kender, a bétel és a kokalevél vegy- és élettanát tárgyalja, népjellemtani és nemzetgazdasági megjegyzésekkel keverten. A második kötetből megismerhetjük a szerző vélekedését a különféle bódító szerek fogyasztásának térbeli-kulturális mintázatairól (kultúrember nem fogyaszt dohányt), majd a kellemes illatok és kellemetlen szagok növényi és állati forrásait tárgyalja, végül a légzés és emésztés élettanának élelmiszerkémiához kapcsolódó fejezeteit nyújtja. Példányunk címlapján kisebb javítások, katalóguscímke, valamint gyűjteményi bélyegzések, ez utóbbi megismétlődik a belív első nyomtatott oldalán is. A leveleken enyhe foxing. Az első előzéken színes könyvjegyen a könyv épségének megőrzésére vonatkozó szigorú utasítás, a címlapon hasonlóan szigorú hangú tiltás a kötet tovább-értékesítésére vonatkozóan. Példányunkból két levél hiányzik. Poss.: Pest-Budai Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete, Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegylete. Korabeli, enyhén kopott félvászon kötésben, a gerincen katalóguscímkével.
Schréter Zoltán: A Bükk-hegység geológiája. Budapest, 1943. (Szerző - Athenaeum ny.) 28 p. + 1 t. (kihajtható) + 1 térkép (kihajtható). A Bükk hegység első földtani feltárását 1866-ban Stache Guidó és Böckh János végezték el. A Magyar Földtani Intézet kérésére a kutatást kötetünk szerzője, Schréter Zoltán geológus 1912-1917 között megismételte; a tudós a hegység geológiai tanulmányozását később is folytatta. Kutatástörténeti részletekkel is bíró dolgozata számottevő vitaanyag a hegység földtani összetételéről. A kapcsolódó kihajtható térképen az Eger-Cserépfalu-Diósgyőr-Uppony-Szilvásvárad-Bélapátfalva települések által határolt hegység földtani összetétele, a térkép bal oldalán német és magyar nyelvű jelmagyarázat. Példányunk hátsó borítója elvált a könyvtesttől. (A M. Kir. Földtani Intézet 1943. évi jelentésének függeléke, különlenyomat a 7. füzetből.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Cotta, Bernhard von: A jelen geologiája. Az eredeti harmadik kiadás után fordította Petrovits Gyula. A szerző aczélmetszetű arczképével, és hat fametszetű ábrával. Budapest, 1873. Természettudományi Társulat (Pesti Könyvnyomda Rt.) 1 t. (acélmetszeten a szerző portréja) + XVI + 472 p. Egyetlen magyar kiadás. Bernhard von Cotta (1808-1879) német geológus, az európai és magyar érckincsek kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának a nagyközönség számára írt összefoglaló műve tudományszaka eredményeiről. A szorosan vett geológiai összegzésen kívül a szerző kifejti álláspontját a darwinizmus és a geológia, a történelem és a geológia, a bölcsészettudományok és a geológia, valamint a költészet és a geológia összefüggéseiről. A kötet legvégén röviden kitér a földrajzi környezet erkölcsi hatásaira (a felszínformák és a nemzetjellem összefüggéseire). A címképen és verzóján enyhe foltosság, példányunk fűzése meglazult az előzékeknél. (A Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. I. kötet.) Aranyozott gerincű, vaknyomásos, sérült gerincű kiadói vászonkötésben.
Dr. Szilasi Jakab: Czukrok, czukros anyagok és megvizsgálásuk. Kézikönyv czukorgyárak, kereskedelmi és gazdasági iskolák és chemiai laboratóriumok számára. Bp.,1892, K. M. Természettudományi Társulat, VIII+180 p. Korabeli aranyozott gerincű félvászon-kötés, Gyulafehérvár, Kovács B. Albert könyvkötészete, kissé kopott borítóval és gerinccel, címlap hiányzik és első két római szám. lap hiányzik.
Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. Kilencedik kötet, 1886-ik évfolyam. Szerk.: Fodor József, Paszlavszky József. Benne Örley László Gothárd Jenő, Konkoly Miklós Chyzer Kornél és Laufenauer Károly előadásaival. Közte: Dr. Chyzer Kornél: A magyar fürdőkről. Egészoldalas fekete-fehér illusztrációkkal, (Herkulesfürdő, Bártfai fürdő, Tátra (több!), Trencsén-Teplicz, Bp., 1886., Kir. M. Természettudományi Társulat,4+29+3+72+42+2+72 p.+1 (Bártfa fürdő) t.+47 p. Szövegközti és egészoldalas rajzokkal illusztrált. Korabeli aranyozott álbordás gerincű félbőr-kötés, kopott borítóval, a gerincen és az elülső táblán sérülésnyommal.
Hans Weinert: Die Rassen der Menschheit. [Leipzig, (1938.), B. G. Teubner], 2+III-VI+137+5 p. Német nyelven. Fekete-fehér illusztrációkkal. 2. kiadás. Kopott egészvászon-kötésben, autográf illusztrációval díszített pótolt papír védőborítóban, a papírborító hátul szakadt, a címlap pótolt. Hans Weinert (1887-1967) német antropológus, a Kieli Egyetem Antropológiai Intézetének igazgatója, a nemzetiszocialista faji higiénia elkötelezett híve a náci korszakban.
Pulszky Ferenc: Az őstörténelmi leletekről Magyarországban. Népszerű Természettudományi Előadások Gyűjteménye 1-3. füzet. Pulszky Ferenc: Az őstörténelmi leletekről Magyarországban.; Klein Gyula: A rovarevő növényekről. Hat fametszetű ábrával; Lengyel Béla: A szénről és fontosabb vegyületeiről. Bp., 1876., K. M. Természettudományi Társulat, 24+39+39 p. Korabeli átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Jaekel Ottó: Gerinczes állatok maradványai a Bakony triaszrétegeiből. Tíz szövegközti ábrával. (Lóczy Lajos ajándékozási bejegyzésével.) Budapest, 1902. Hornyánszky Viktor ny. 22 + [2] p. A címoldalon: ,,A szerző nevében tisztelettel: Lóczy Lajos". Otto Jaekel (1863-1929) nemzetközi hírű német paleontológus 1902 februárjában tartott előadást az MTA Természettudományi Osztályának szervezésében., az előadáson a Laczkó Dezső (1860-1932) és Lóczy Lajos (1849-1920) geológusok által Veszprém környékén által azonosított őslények paleontológiai elemzését végezte el; az előadásban említett őslénytípusok némelyike a magyar tudósok nevét viseli, így Lóczy Lajosét, a dedikáció íróét. Oldalszámozáson belül szövet közt számos őslénytani ábra. (Különlenyomat ,,A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című munka I. kötet 1. részének paleontológiai függelékéből.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3187392.jpg)
![Johnston, James Finlay Weir: Vegytani képek a közéletből. Johnston nyomán kiadja Csengery Antal. Második kötet. Pest, 1857. Pfeifer Ferdinánd tulajdona [Emich ny.] 324 + VII + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. James Finley Weir Johnston (1796-1855) skót agrokémikus és élelmiszervegyész élettani, nemzetgazdaságtani és népjellemtani kitérőkben bővelkedő kétkötetes monográfiája eredeti nyelven először 1855-ben jelent meg, ,,Chemistry of Common Life" címmel. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal illusztrált munka első kötete a légkörtani, talajtani, mezőgazdasági és állattenyésztési bevezetők után a húsfajták feldolgozásával foglalkozik, majd rátér az alkoholmentes és alkoholos italok vegy-, élet- és kórtanára, a második kötet pedig a bódító szerek: a dohány, a komló, a mákony, a kender, a bétel és a kokalevél vegy- és élettanát tárgyalja, népjellemtani és nemzetgazdasági megjegyzésekkel keverten. A második kötetből megismerhetjük a szerző vélekedését a különféle bódító szerek fogyasztásának térbeli-kulturális mintázatairól (kultúrember nem fogyaszt dohányt), majd a kellemes illatok és kellemetlen szagok növényi és állati forrásait tárgyalja, végül a légzés és emésztés élettanának élelmiszerkémiához kapcsolódó fejezeteit nyújtja. Példányunk címlapján kisebb javítások, katalóguscímke, valamint gyűjteményi bélyegzések, ez utóbbi megismétlődik a belív első nyomtatott oldalán is. A leveleken enyhe foxing. Az első előzéken színes könyvjegyen a könyv épségének megőrzésére vonatkozó szigorú utasítás, a címlapon hasonlóan szigorú hangú tiltás a kötet tovább-értékesítésére vonatkozóan. Példányunkból két levél hiányzik. Poss.: Pest-Budai Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete, Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegylete. Korabeli, enyhén kopott félvászon kötésben, a gerincen katalóguscímkével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3187695.jpg)
![Hans Weinert: Die Rassen der Menschheit. [Leipzig, (1938.), B. G. Teubner], 2+III-VI+137+5 p. Német nyelven. Fekete-fehér illusztrációkkal. 2. kiadás. Kopott egészvászon-kötésben, autográf illusztrációval díszített pótolt papír védőborítóban, a papírborító hátul szakadt, a címlap pótolt. Hans Weinert (1887-1967) német antropológus, a Kieli Egyetem Antropológiai Intézetének igazgatója, a nemzetiszocialista faji higiénia elkötelezett híve a náci korszakban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3192948.jpg)
