https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Eladva
6 000 Ft
21
Réthy László: Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. Nagy-becskerek, 1890. Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdája. [8] + 268 p. Réthy László (1851-1914) etnográfus, numizmata, szlavista, orientalista, valamint Lőwy Árpád álnéven elhíresült költő. Számos keleti nyelv ismerőjeként és numizmatikai szakértelme teljében írta meg értekezését a román nyelv és nemzet vitatott eredetéről. Nyelvészeti, etnológiai és történeti érvrendszerrel amellett érvel, hogy a rumén néven ismert nép etnogenezise az illír partvidékhez, Albániához köthető, és a nép csak hosszas vándorlás után, a 13. század után érkezett meg Erdély kárpáti határaira. Réthy László úgy véli, hogy a Dacia provinicabeli római civilizáció e határtartományban csupán halvány máz volt, és csak a legfelső vezetést itatta át a latin civilizáció provinciális változata; a bekövetkező germán és szláv vándorlásokkal az ideiglenesen meglevő, latin visszfényű civilizáció utód nélkül eltűnt, a később érkező románsággal pedig semmilyen összeköttetésben nem áll. Oldalszámozáson belül az illíriai eredetű pásztornép, a románság vándorlásainak rekonstruált, egész oldalas térképe. A munka első kiadása 1887-ben jelent meg, példányunk a munka második kiadásából származik. Az első előzéken Ex librisek. Példányunk fűzése meglazult, néhány oldal kijár a kötetből. Poss.: Vincze Frigyes, Molnár János. [Vincze Frigyes (1884-1963) a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára, kereskedelmi szakíró. Molnár János helytörténész, kecskeméti népművészeti és könyvgyűjtő, a kecskeméti Katona József Társaság vezetőségi tagja, számos magyar író, költő erdélyi úti kalauza, számos erdélyi költő, író kecskeméti házigazdája az 1960-1980-as években.] (Történeti nép- és földrajzi könyvtár, XX. kötet.) Aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![Réthy László: Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. Nagy-becskerek, 1890. Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdája. [8] + 268 p. Réthy László (1851-1914) etnográfus, numizmata, szlavista, orientalista, valamint Lőwy Árpád álnéven elhíresült költő. Számos keleti nyelv ismerőjeként és numizmatikai szakértelme teljében írta meg értekezését a román nyelv és nemzet vitatott eredetéről. Nyelvészeti, etnológiai és történeti érvrendszerrel amellett érvel, hogy a rumén néven ismert nép etnogenezise az illír partvidékhez, Albániához köthető, és a nép csak hosszas vándorlás után, a 13. század után érkezett meg Erdély kárpáti határaira. Réthy László úgy véli, hogy a Dacia provinicabeli római civilizáció e határtartományban csupán halvány máz volt, és csak a legfelső vezetést itatta át a latin civilizáció provinciális változata; a bekövetkező germán és szláv vándorlásokkal az ideiglenesen meglevő, latin visszfényű civilizáció utód nélkül eltűnt, a később érkező románsággal pedig semmilyen összeköttetésben nem áll. Oldalszámozáson belül az illíriai eredetű pásztornép, a románság vándorlásainak rekonstruált, egész oldalas térképe. A munka első kiadása 1887-ben jelent meg, példányunk a munka második kiadásából származik. Az első előzéken Ex librisek. Példányunk fűzése meglazult, néhány oldal kijár a kötetből. Poss.: Vincze Frigyes, Molnár János. [Vincze Frigyes (1884-1963) a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára, kereskedelmi szakíró. Molnár János helytörténész, kecskeméti népművészeti és könyvgyűjtő, a kecskeméti Katona József Társaság vezetőségi tagja, számos magyar író, költő erdélyi úti kalauza, számos erdélyi költő, író kecskeméti házigazdája az 1960-1980-as években.] (Történeti nép- és földrajzi könyvtár, XX. kötet.) Aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3184968.jpg)
