[A török elleni háborúkról Magyarország és Buda visszafoglalásáról] Boethius, Christoph: Des Ruhm-Belorberten und Triumph-leuchtenden Kriegs-Helms Dero Röm. Käis. Maj. und den Mahometischen Tulband Andrer Theil. Darinn Die Kriegs-Züge? im Jahr 1685. und 1686...Nürnberg, 1688. Johann Christoff Lochner. 456p. + 23t. + [16]p. Hozzákötve: Boethius, Christoph: Anhang zu dem Triumph-leuchtenden Kriegs-Helm Kömisch-kenserlicher Majestät... [2]p. + 148p. + 4t. + [6]p. Újrakötve, 20. századi félbőr-kötésben, bordázott, aranyozott gerincce, az egyik tábla hiányos, egy tábla szakadt, egy tábla sérült, részben foltos lapokkal, előzéklapján tulajdonosi bejegyzéssel: "Ex libris Joannis Schmid Not. et maioris".
Összesen 23+4 tábla, köztük 4 város, Budát (Ofen), Eperjes (Eperies), Dubica (Dubiza), és Pécset (Fünfkirchen) ábrázoló metszetekkel.
Demian, J[ános] A[ndrás]: Statistische Darstellung des Königreichs Ungern und der dazu gehörigen Länder. Theil 1. ( Erdélyi megyék leírásaival. A mű két kötetben teljes) Wien, 1805. In der Camesinaischen Buchhandlung. XVIII + 580 + [2] p.;Korabeli, aranyozott gerincű félbőr kötésben. Gerinc sérült, egyébként a lapok jó állapotban, festett lapélekkel. Nagyon ritka!
[Jakob Lampadius (1593-1649)] Iacobo Lampadio: Tractatus de Republica Romano-Germanica. Luguduni Batavorum [Leiden], 1642, Ex Officina Ioannis Maire, 377 p. Latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötésben, kopott borítóval.
A magyar nemzet története. I-X.. köt. Teljes! Szerk. Szilágyi Sándor. Írták: Acsády Ignác, Angyal Dávid, Ballagi Géza, Beksics Gusztáv, Fraknói Vilmos, Marczali Henrik... Bp. 1895-1898. Athenaeum.. Rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal, színes táblákkal kihajtható fakszimilékkel, szövegközti és önálló képekkel. Aranyozott, kiadói félbőr-kötésben, nagyrészt sérült gerincekkel, de belül jó állapotban.
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Budapest, 1987-1998. Akadémiai Kiadó (ny.) 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. II. Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye. III. Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Harmadik kötetből egy ív hiányzik, utolsó ívének fűzése meglazult. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban. Jó példány.
Szalay László: Magyarország története Szalay László által. II-V. kötet. [Négy kötetben.] Pest, 1862-1866. Kiadják Lauffer és Stolp - Kiadja Lauffer Vilmos (Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál - Nyomatott Kocsi Sándor által). XVI + 439 + [1] p.; XII + 636 p.; XII + 647 + [1] p.; VIII + 575 + [1] p. Szalay László (1813-1864) jogász, történész, szabadelvű politikus és publicista, MTA-titkár; a késő reformkorban előbb Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, majd Eötvös József köréhez tartozott, a szabadságharc alatt az igazságügy-minisztérium munkatársaként Deák Ferenc köréhez. Svájci emigrációjában írta meg Magyarország-történetét, melynek első kiadása 1852-1854 között jelent meg, négy kötetben. Példányunk az 1861-1866 között hat kötetben megjelent második kiadásból való. Az olvasmányos stílusban megírt, mértéktartó történelmi munka a kezdetektől a szatmári békekötésig követi nyomon az ország belharcait, alkotmánytörténetét, politikai intézményeinek fejlődését. Példányunk köteteinek beosztása: II. Az arany bullának kiadásától a Hunyadiakig. 1222-1437. - III. A Hunyadiaktól a mohácsi vészig. 1437-1526. - IV. A mohácsi vésztől a linczi békekötésig. 1526-1645. - V: A linczi békekötéstől a karloviczi [béké]ig. 1646-1699. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Nagy szemtanuk. 1. Illés Béla: Spartacus. Officina Könyvtár 79. 2. Plutarchos: Caesar élete. Ford. és a bevezetést írta: Sárosi Gyula. Officina Könyvtár 30. 3. Komnena Anna: Alexias. Ford. és bevezetéssel ellátta: Passuth László. Officina Könyvtár 53/54. 4. Bonfini: Mátyás Király. A szemelvényeket összeállította, ford. és bevezette: Geréb László. Officina Könyvtár 41/42. 5. Mercier: A forradalmi Páris. Összeállította, ford., valamint bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Kürti Pál. Officina Könyvtár 11/12. 6. Napoleon szent ilonai emlékiratai. Kiválogatta, ford., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Timár László. Officina Könyvtár 29. 7. Széchenyi összeomlása. Az 1848-as napló. Ford. és magyarázatokkal ellátta: Ferdinandy Mihály. Officina Könyvtár 16/17. Bp., 1942-1943, Officina, 4+38+2;+70+2;+127+1;111+1;+126+2;+62+2;101+1 p. Kiadói kissé kopott félvászon-kötés.
Schels, Johann Baptist: Geschichte der Länder des östreichischen Kaiserstaates. 1-10 kötet (hiány: 8. kötet) Wien, 1819-1837. Heubner. Kiadói félvászon kötésben. Két kötet gerince sérült, egyébként jó állapotban. / Publisher's half-linen binding. Two spines damaged, otherwise in good condition.Missing 8. vol. Az osztrák államok, benne Magyarország történelme. Hungarica
Des neueröfneten historischen Bilder-Saals XV. Theil. [1765-1770.] [Nürnberg, 1773, Seitzischen Buchhandlung], hn., én., nyn, 7 sztl. lev. + 1003+1 p.+27 sztl. lev. Német nyelven. Szövegközti fekete-fehér fametszetű képanyaggal illusztrált. Korabeli egészbőr-kötésben, kopott borítóval, sérült gerinccel, benne foltos lapokkal is, hiányzó címlappal és címképpel, a 835-928. oldalak között a lapok felső sarkain szamárfülekkel.
Törvényhatósági tudósítások. Kossuth Lajos levelezése 1836. évi julius 1-től 1837. évi majus 7-ig. szerk: Földváry Mihály. Budapest, 1879. Légrády Testvérek [ny.] 323 + [3] p. Első kiadás. Földvári és bernátfalvi Földváry Mihály Kálmán (1824-1895) Pest vármegyei alispán, országgyűlési képviselő, a szerkesztő, kiadó tulajdonosi bélyegzőjével. Mint az közismert, az 1832-1836. évi országgyűlés egyik nagy eredménye volt Kossuth Lajos Országgyűlési tudósításainak megjelenése. A magyar országgyűlések korábban is nyilvános ülések voltak, jegyetek is készültek egyes határozatokról, melyek nyomtatott formában is megjelentek, ám az ülések érdemi részének, a részletes vitáknak nem maradt nyoma. A nemesi ellenzék vezetői Wesselényi Miklós vezérletével a korábbi országgyűlés jurátusi megfigyelőjeként saját részre korábban is feljegyzéseket készítő Kossuth Lajost kérték fel arra a feladatra, hogy a formálódó közvéleményt részletesen tájékoztassa az országgyűlés vitáiról. A tudósítások kéziratos formában készültek, és kéziratos formában sokszorosított magánlevélként jutottak el a folyamatosan bővülő előfizetői körhöz. Az 1832-1836. évi országgyűlés berekesztése után Kossuth ellenzéki szellemben szerkesztett politikai folyóirata más néven, Törvényhatósági tudósítások néven folytatódott, a politikai munka áthelyeződésével pedig immár a megyegyűlések politikai vitáiról tudósított, az ország számos megyéjében párhuzamosan folyó gyűlések vitáiról, számos munkatárs bevonásával, de Kossuth Lajos végső szerkesztésével. A Törvényhatósági tudósítások lapszámai nyomtatási engedély híján továbbra is kéziratos formában terjedtek, ám jó fél év eltelte után a cenzúra a magánlevelezésként terjedő sajtóintézményt betiltotta. A címoldalon a kötet szerkesztőjének, Földváry Mihálynak tulajdonosi bélyegzése egy további tulajdonosi bélyegzés és egy tulajdonosi bejegyzés társaságában. Példányunk levelein enyge hullámosság. Poss.: Földváry Mihály Pest megyei alispán, országgyűlési képviselő; Lükő Géza; Lükő Gyula. Kiadói papborítóval, modern műbőr védőkötésben, enyhén körülvágott.
Ranke Lipót: A római pápák az utolsó négy században. Fordítja Lehr Albert (a III. kötetet Acsády Ignácz). I-III. /Az MTA könyvkiadó-vállalata/ Bp., 1886-1889. MTA. Athenaeum. 1 sztl. lev. + VIII + 441; VIII + 503 p.; 2 sztl. lev. + 279 p. Kiadói, Gottermayer-féle aranyozott egészvászon kötésben, festett lapszélekkel. Két kötet enyhén foltos lapokkal, de nagyon szép állapotban
B. Eötvös József: Reform. Pest, 1868., Ráth Mór, (Kocsi Sándor-ny.), 6+228 p. Második kiadás. Félvászon kötésben. A szerző Széchenyi és Kossuth vitájában az utóbbi pártjára állt. Amikor a Pesti Hirlap főszerkesztője barátja, Szalay László lett, itt jelentette meg a parlamentáris kormányzás mellett érvelő cikksorozatát. Ezeket foglalta egybe önállóan e kötetben. Éry ( Emil (1893-1976): tanár, középiskolai igazgató, a Magyar Cserkészszövetség elnökének ex librisével.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[A török elleni háborúkról Magyarország és Buda visszafoglalásáról] Boethius, Christoph: Des Ruhm-Belorberten und Triumph-leuchtenden Kriegs-Helms Dero Röm. Käis. Maj. und den Mahometischen Tulband Andrer Theil. Darinn Die Kriegs-Züge? im Jahr 1685. und 1686...Nürnberg, 1688. Johann Christoff Lochner. 456p. + 23t. + [16]p. Hozzákötve: Boethius, Christoph: Anhang zu dem Triumph-leuchtenden Kriegs-Helm Kömisch-kenserlicher Majestät... [2]p. + 148p. + 4t. + [6]p. Újrakötve, 20. századi félbőr-kötésben, bordázott, aranyozott gerincce, az egyik tábla hiányos, egy tábla szakadt, egy tábla sérült, részben foltos lapokkal, előzéklapján tulajdonosi bejegyzéssel: "Ex libris Joannis Schmid Not. et maioris". Összesen 23+4 tábla, köztük 4 város, Budát (Ofen), Eperjes (Eperies), Dubica (Dubiza), és Pécset (Fünfkirchen) ábrázoló metszetekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3109133.jpg)
![Demian, J[ános] A[ndrás]: Statistische Darstellung des Königreichs Ungern und der dazu gehörigen Länder. Theil 1. ( Erdélyi megyék leírásaival. A mű két kötetben teljes) Wien, 1805. In der Camesinaischen Buchhandlung. XVIII + 580 + [2] p.;Korabeli, aranyozott gerincű félbőr kötésben. Gerinc sérült, egyébként a lapok jó állapotban, festett lapélekkel. Nagyon ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3098364.jpg)
![[Jakob Lampadius (1593-1649)] Iacobo Lampadio: Tractatus de Republica Romano-Germanica. Luguduni Batavorum [Leiden], 1642, Ex Officina Ioannis Maire, 377 p. Latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötésben, kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3072224.jpg)
![Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Budapest, 1987-1998. Akadémiai Kiadó (ny.) 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. II. Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye. III. Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Harmadik kötetből egy ív hiányzik, utolsó ívének fűzése meglazult. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3186143.jpg)
![Szalay László: Magyarország története Szalay László által. II-V. kötet. [Négy kötetben.] Pest, 1862-1866. Kiadják Lauffer és Stolp - Kiadja Lauffer Vilmos (Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál - Nyomatott Kocsi Sándor által). XVI + 439 + [1] p.; XII + 636 p.; XII + 647 + [1] p.; VIII + 575 + [1] p. Szalay László (1813-1864) jogász, történész, szabadelvű politikus és publicista, MTA-titkár; a késő reformkorban előbb Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, majd Eötvös József köréhez tartozott, a szabadságharc alatt az igazságügy-minisztérium munkatársaként Deák Ferenc köréhez. Svájci emigrációjában írta meg Magyarország-történetét, melynek első kiadása 1852-1854 között jelent meg, négy kötetben. Példányunk az 1861-1866 között hat kötetben megjelent második kiadásból való. Az olvasmányos stílusban megírt, mértéktartó történelmi munka a kezdetektől a szatmári békekötésig követi nyomon az ország belharcait, alkotmánytörténetét, politikai intézményeinek fejlődését. Példányunk köteteinek beosztása: II. Az arany bullának kiadásától a Hunyadiakig. 1222-1437. - III. A Hunyadiaktól a mohácsi vészig. 1437-1526. - IV. A mohácsi vésztől a linczi békekötésig. 1526-1645. - V: A linczi békekötéstől a karloviczi [béké]ig. 1646-1699. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3185169.jpg)
![Des neueröfneten historischen Bilder-Saals XV. Theil. [1765-1770.] [Nürnberg, 1773, Seitzischen Buchhandlung], hn., én., nyn, 7 sztl. lev. + 1003+1 p.+27 sztl. lev. Német nyelven. Szövegközti fekete-fehér fametszetű képanyaggal illusztrált. Korabeli egészbőr-kötésben, kopott borítóval, sérült gerinccel, benne foltos lapokkal is, hiányzó címlappal és címképpel, a 835-928. oldalak között a lapok felső sarkain szamárfülekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3176315.jpg)
![Törvényhatósági tudósítások. Kossuth Lajos levelezése 1836. évi julius 1-től 1837. évi majus 7-ig. szerk: Földváry Mihály. Budapest, 1879. Légrády Testvérek [ny.] 323 + [3] p. Első kiadás. Földvári és bernátfalvi Földváry Mihály Kálmán (1824-1895) Pest vármegyei alispán, országgyűlési képviselő, a szerkesztő, kiadó tulajdonosi bélyegzőjével. Mint az közismert, az 1832-1836. évi országgyűlés egyik nagy eredménye volt Kossuth Lajos Országgyűlési tudósításainak megjelenése. A magyar országgyűlések korábban is nyilvános ülések voltak, jegyetek is készültek egyes határozatokról, melyek nyomtatott formában is megjelentek, ám az ülések érdemi részének, a részletes vitáknak nem maradt nyoma. A nemesi ellenzék vezetői Wesselényi Miklós vezérletével a korábbi országgyűlés jurátusi megfigyelőjeként saját részre korábban is feljegyzéseket készítő Kossuth Lajost kérték fel arra a feladatra, hogy a formálódó közvéleményt részletesen tájékoztassa az országgyűlés vitáiról. A tudósítások kéziratos formában készültek, és kéziratos formában sokszorosított magánlevélként jutottak el a folyamatosan bővülő előfizetői körhöz. Az 1832-1836. évi országgyűlés berekesztése után Kossuth ellenzéki szellemben szerkesztett politikai folyóirata más néven, Törvényhatósági tudósítások néven folytatódott, a politikai munka áthelyeződésével pedig immár a megyegyűlések politikai vitáiról tudósított, az ország számos megyéjében párhuzamosan folyó gyűlések vitáiról, számos munkatárs bevonásával, de Kossuth Lajos végső szerkesztésével. A Törvényhatósági tudósítások lapszámai nyomtatási engedély híján továbbra is kéziratos formában terjedtek, ám jó fél év eltelte után a cenzúra a magánlevelezésként terjedő sajtóintézményt betiltotta. A címoldalon a kötet szerkesztőjének, Földváry Mihálynak tulajdonosi bélyegzése egy további tulajdonosi bélyegzés és egy tulajdonosi bejegyzés társaságában. Példányunk levelein enyge hullámosság. Poss.: Földváry Mihály Pest megyei alispán, országgyűlési képviselő; Lükő Géza; Lükő Gyula. Kiadói papborítóval, modern műbőr védőkötésben, enyhén körülvágott.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3174416.jpg)
