The ,,Sacco di Budapest" and Depredation of Hungary 1938-1949. Works of Art Missing from Hungary as a Result of the Second World War. Looted, Smuggled, Captured, Lost and Destroyed Art Works, Books and Archival Documents. Preliminary and Provisional Catalogue. Szerk.: Mravik László. Bp., 1998. , Hungarian National Museum - The Joint Restituion Committee at the Hungarian Ministry of Culture and Education, 468 p. Mravik László, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészének angol nyelvű kötete a második világháború során, illetve annak lezárulása után Magyarországról elhurcolt becses műkincsek sorsát tárja fel (nagy részük hadizsákmányként a Szovjetunióba került). 1998-ban elkészült kötetét, a ,,Sacco di Budapest"-et a kulturális tárca megrendelésére készítette. A vaskos kötet dokumentumokkal támasztja alá a jogtalan műkincsrablás módját, számba veszi a lappangó műkincseket, műgyűjtők szerinti sorrendben, egykori kiállítási, gyűjteményi katalógusok, adásvételi szerződések, leltárok és lakásenteriőr-fotók alapján. Az eltűnt műkincsek katalógusa körvonalazza a magyar műgyűjtői kör összetételét (arisztokraták éppúgy szerepelnek benne, mint zsidó mágnások, külföldre távozott diplomaták, illetve közületek), illetve az egyes műgyűjtők gyűjtői érdeklődését. Egyes műkincsdaraboknál, becses festményeknél a kötet röviden vázolja a tulajdonlási sort is, akár a műtárgy első tárlati bemutatkozásától a tulajdonlási sor teljességén át az utolsó ismert tulajdonosig. A műkincsek egy része a bizonytalan állapotok miatt banki széfbe került és a banki széf kifosztása után került ismeretlen helyre, más esetekben az ostrom alatt veszett nyoma a műkincseknek. Kereskedelmi forgalomba nem került, külföldi múzeumoknak, kutatóintézeteknek juttatott belőle a minisztérium. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai. Hegyi Lóránd előszavával. Bp.,2010., Vince. Angol nyelven. Kovásznai György (1983-1983) retrospektív kiállítási katalógus. Gazdag képanyaggal illusztrált. 3 DVD és 1 CD melléklettel. Kiadói papírkötés.
Mátyás király öröksége - Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század) I-II. kötet. Szerk.: Mikó Árpád és Verő Mária. Bp., 2008., Magyar Nemzeti Galéria. 390+268 p. Rendkívül gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban, mindkét kötet jó állapotban.
Gorka. Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében. Szerk.: Szabó Lilla és Rieder Gábor. Bp., 2020., Kieselbach Galéria - Antikvárium.hu. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kissé sérült kiadói papír védőborítóban, jó állapotban.
Laszlo Lakner. Study and vision. Frühe Arbeiten auf Papier 1948-1969. Band I. Dortmund, 2022, Kettler. 151 p. Lakner László műveinek reprodukcióival nagyon gazdagon illusztrált. Thomas Hirsch német és magyar nyelvű bevezetőjével. Kiadói kartonált papírkötés.
Wasmuths Monatshefte für Baukunst. Herausgegeber: Werner Hegemann. XI. Jahrgang (1927). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1927. Verlag Ernst Wasmuth AG. (Druck der Selle-Eysler AG.) [16] + 508 p. Folio. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, közíró által szerkesztett képes építészeti folyóirat 1914-1931 között jelent meg, évről évre növekvő urbanisztikai érdeklődéssel. Közírói szerepet is betöltő szerkesztője miatt a folyóirat egyre jobban nyitott az építészet társadalmi kérdései felé, Werner Hegemann a folyóirat szerkesztőjeként az építészeti szecesszió és historizmus kíméletlen ellenfele, az építményi díszítmények éles kritikusa és a letisztult formák kedvelője volt; építészeti értelemben egyaránt érdeklődött a modernizmus előfutárának tekinthető, dísztelen monumentalitást sugalló neoklasszicizmus és a kisebb léptékű építményekben gondolkodó, funkcionalista Bauhaus iránt. Folyóirat-évfolyamunk változatos szerzőgárdájának szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag kíséri. A cikkek érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, városházák, közigazgatási intézmények, gyárépületek, irodaépületek, társasházak tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztőség szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és olykor a monumentalitás iránt. Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Prága, Varsó, Stockholm, Amszterdam, Rotterdam egyes modernista épületei is, hazánkból az ipari modernizmus nagyszerű példáját, a Quitter Ernő által tervezett ferencvárosi Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár épületeit hozza. A kötet több tanulmánya foglalkozik a Népszövetség genfi palotájának terveivel, a monumentalitásában is elképesztő (ám végül íróasztalfiókban maradt) épületterveket számos rajzban megcsodálhatjuk. Évfolyamunk méltatja továbbá a brémai kortárs téglaépítészet valódi kuriózumát, az afrikai hatásokat mutató Paula Modersohn-házat. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Wasmuths Monatshefte für Baukunst. Herausgegeber: Werner Hegemann. XIII. Jahrgang (1929). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1929. Verlag Ernst Wasmuth AG. (Druck der Selle-Eysler AG.) [III]-XVIII + 520 p. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, közíró által szerkesztett képes építészeti folyóirat 1914-1931 között jelent meg, évről évre növekvő urbanisztikai érdeklődéssel. Közírói szerepet is betöltő szerkesztője miatt a folyóirat egyre jobban nyitott az építészet társadalmi kérdései felé. Werner Hegemann a folyóirat szerkesztőjeként az építészeti szecesszió és historizmus kíméletlen ellenfele, az építményi díszítmények éles kritikusa és a letisztult formák kedvelője volt; építészeti értelemben egyaránt érdeklődött a modernizmus előfutárának tekinthető, dísztelen monumentalitást sugalló neoklasszicizmus és a kisebb léptékű építményekben gondolkodó, funkcionalista Bauhaus iránt. Folyóirat-évfolyamunk változatos szerzőgárdájának szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag kíséri. A folyóirat érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, stadionok, gyárépületek, kokszolóüzemek, bérházak, hotelek, mozik, mulatók, rádiószékházak, sorházak, magasházak, színházépületek, üzletportálok fotó- és tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztőség szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és olykor a monumentalitás iránt. Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Párizs, Bécs, Koppenhága, Stockholm, Moszkva egyes modernista épületei és épületbelsői is, Zürich esetén egy nagyszabású urbanisztikai tervezet. Az évfolyamban hosszabb tanulmány szerepel az iskolaépítészet jelenlegi építészeti és urbanisztikai kihívásairól, a kortárs modernista egyházi építészet nagyszerű darabjáról, Montmagny városának vasbeton templomáról, az egyházi építészet témájához kapcsolódik Heinrich Hartwig úti rajzsorozata a hegyi Itália régi templomairól, hosszabb, gazdagon illusztrált cikk méltatja Frank Lloyd Wright amerikai építész kurrens munkásságát, és jelentősebb bepillantást nyerhetünk a lipcsei Kroch-torony bankházának építészeti és belsőépítészeti megoldásaiba, valamint az európai filmgyártás fellegvárának számító UFA-vállalat tervezett berlini Universum Filmszínházának építészeti terveibe is. Példányunk címoldalán apró foltosság, lapszélén apró szakadásnyom. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
[Folyóirat] Wasmuths Monatshefte Baukunst & Städtebau. Herausgegeber: Werner Hegemann und Günther Wasmuth. XV. Jahrgang (1931). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1931. Ernst Wasmuth AG (Druck der Selle-Eysler AG.) 552 p. Folio. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, urbanisztikai szakíró, közíró, valamint Günther Wasmuth kiadóvezető által szerkesztett képes építészeti és urbanisztikai folyóirat 1914-1931 között jelent meg. A társadalmi kérdések iránt élénken érdeklődő, urbanisztikai fókuszú folyóirat szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag, urbanisztikai ábra kíséri. A folyóirat érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, üzemcsarnokok, közigazgatási intézmények, csarnokok, lakótelepek tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztők szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és a monumentalitás iránt. Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Stockholm, Helsinki, Rio de Janeiro, New York egyes modernista épületei is, hazánkból a Bauhaus stílusban átépített budapesti, Teréz körúti Décsi filmszínház belsőépítészeti anyaga szerepel, értékes fotódokumentáció gyanánt, mivel a később Művész moziként ismert épület belsőépítészeti megoldásai a második világháborúban elpusztultak, és helyreállítása után sokkal szegényesebben épült újra az egykori mozgófilmszínház belső tere. Példányunk a folyóirat utolsó évfolyamának lapszámait közli, a szerkesztő, Werner Hegemann, egy, a nemzetiszocialista vezetést parodizáló, Adolf Hitlernek címzett szatirikus mű előkészítését követően, a kiadás napja előtt, 1933-ban elhagyta az országot. Példányunk belívének első két levelén kisebb szakadás. Aranyozott, enyhén sérült, enyhén foltos gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Wasmuths Monatshefte für Baukunst. Herausgegeber: Werner Hegemann. XII. Jahrgang (1928). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1928. Verlag Ernst Wasmuth AG. (Druck der Selle-Eysler AG.) [III]-XVI + 562 p. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, közíró által szerkesztett képes építészeti folyóirat 1914-1931 között jelent meg, évről évre növekvő urbanisztikai érdeklődéssel. Közírói szerepet is betöltő szerkesztője miatt a folyóirat egyre jobban nyitott az építészet társadalmi kérdései felé, Werner Hegemann a folyóirat szerkesztőjeként az építészeti szecesszió és historizmus kíméletlen ellenfele, az építményi díszítmények éles kritikusa és a letisztult formák kedvelője volt; építészeti értelemben egyaránt érdeklődött a modernizmus előfutárának tekinthető, dísztelen monumentalitást sugalló neoklasszicizmus és a kisebb léptékű építményekben gondolkodó, funkcionalista Bauhaus iránt. Folyóirat-évfolyamunk változatos szerzőgárdájának szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag kíséri. A folyóirat érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, pályaudvarok, gyárépületek, üzemcsarnokok, bérházak, sorházak, magasházak, színházépületek, kiállítási csarnokok, üzletportálok fotó- és tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztőség szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és olykor a monumentalitás iránt, bár évfolyamunk lapszámaiban olykor feltűnnek a dísztelen, szögletes formák iránti kisebb érdeklődést tanúsító építészettörténeti, egyházi és népi építészeti szakcikkek is Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Prága, Bécs, Párizs, Amszterdam, New York egyes modernista épületei is. Az évfolyamban hosszabb tanulmány szerepel a stuttgarti modernista építészet meghatározó darabjáról, a Stuttgarti Főpályaudvarról, és a Kölni Nemzetközi Sajtókiállítás kapcsán a kiállítóterek modernizmusától is terjedelmes, sokrétűen illusztrált cikk születik. A tartalomjegyzék utolsó levelén kisebb javítás. Aranyozott, enyhén foltos gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Muthesius, Hermann: Landhäuser. Abbildungen und Pläne ausgeführter bauten mit Erläuterungen des Architekturen. Műnchen, 1912. F. Bruckmann (Klischees und Druck von F. Bruckmann). [8] + 192 p. Első kiadás. Hermann Muthesius (1861-1927) német építész, a 19. század végi, 20. század eleji német építészet magában álló alakja. Berlini tanulóévek és porosz közszolgálati évek után 1896-tól több évet töltött el Angliában, ahol módja nyílt a vidéki angol udvarházakat tanulmányozni, ami építészetére jelentős hatást gyakorolt: A témában ő írta meg az első német nyelvű monográfiát (Das englische Haus, 1904). Oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal díszített kötetünk Muthesius Németországban megépített udvarházait mutatja be, amelyek sajátosan ötvözték az angol és a közép-európai építészeti hagyományokat, letisztult formaviláguk pedig szakított a császári Németországban divatozó historizáló architektúra túlhajtásaival. Muthesius építészete az utolsó békeévek emlékezetes mementója, azon pillanaté, amelyet a klasszicizálás szelleme áthat, ám a Bauhaus szelleme még elkerül; a Bauhaus valódi térhódításához ugyanis a világháború elvesztésének társadalmi sokkja is szükséges volt. Aranyozott kiadói félvászon kötésben, enyhén sérült, gerincén enyhén hiányos kiadói védőborítóban, eredeti, feliratozott kartontokban. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Wasmuths Monatshefte für Baukunst. Herausgegeber: Werner Hegemann. XI. Jahrgang (1927). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1927. Verlag Ernst Wasmuth AG. (Druck der Selle-Eysler AG.) [16] + 508 p. Folio. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, közíró által szerkesztett képes építészeti folyóirat 1914-1931 között jelent meg, évről évre növekvő urbanisztikai érdeklődéssel. Közírói szerepet is betöltő szerkesztője miatt a folyóirat egyre jobban nyitott az építészet társadalmi kérdései felé, Werner Hegemann a folyóirat szerkesztőjeként az építészeti szecesszió és historizmus kíméletlen ellenfele, az építményi díszítmények éles kritikusa és a letisztult formák kedvelője volt; építészeti értelemben egyaránt érdeklődött a modernizmus előfutárának tekinthető, dísztelen monumentalitást sugalló neoklasszicizmus és a kisebb léptékű építményekben gondolkodó, funkcionalista Bauhaus iránt. Folyóirat-évfolyamunk változatos szerzőgárdájának szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag kíséri. A cikkek érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, városházák, közigazgatási intézmények, gyárépületek, irodaépületek, társasházak tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztőség szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és olykor a monumentalitás iránt. Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Prága, Varsó, Stockholm, Amszterdam, Rotterdam egyes modernista épületei is, hazánkból az ipari modernizmus nagyszerű példáját, a Quitter Ernő által tervezett ferencvárosi Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár épületeit hozza. A kötet több tanulmánya foglalkozik a Népszövetség genfi palotájának terveivel, a monumentalitásában is elképesztő (ám végül íróasztalfiókban maradt) épületterveket számos rajzban megcsodálhatjuk. Évfolyamunk méltatja továbbá a brémai kortárs téglaépítészet valódi kuriózumát, az afrikai hatásokat mutató Paula Modersohn-házat. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3192470.jpg)
![Wasmuths Monatshefte für Baukunst. Herausgegeber: Werner Hegemann. XIII. Jahrgang (1929). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1929. Verlag Ernst Wasmuth AG. (Druck der Selle-Eysler AG.) [III]-XVIII + 520 p. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, közíró által szerkesztett képes építészeti folyóirat 1914-1931 között jelent meg, évről évre növekvő urbanisztikai érdeklődéssel. Közírói szerepet is betöltő szerkesztője miatt a folyóirat egyre jobban nyitott az építészet társadalmi kérdései felé. Werner Hegemann a folyóirat szerkesztőjeként az építészeti szecesszió és historizmus kíméletlen ellenfele, az építményi díszítmények éles kritikusa és a letisztult formák kedvelője volt; építészeti értelemben egyaránt érdeklődött a modernizmus előfutárának tekinthető, dísztelen monumentalitást sugalló neoklasszicizmus és a kisebb léptékű építményekben gondolkodó, funkcionalista Bauhaus iránt. Folyóirat-évfolyamunk változatos szerzőgárdájának szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag kíséri. A folyóirat érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, stadionok, gyárépületek, kokszolóüzemek, bérházak, hotelek, mozik, mulatók, rádiószékházak, sorházak, magasházak, színházépületek, üzletportálok fotó- és tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztőség szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és olykor a monumentalitás iránt. Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Párizs, Bécs, Koppenhága, Stockholm, Moszkva egyes modernista épületei és épületbelsői is, Zürich esetén egy nagyszabású urbanisztikai tervezet. Az évfolyamban hosszabb tanulmány szerepel az iskolaépítészet jelenlegi építészeti és urbanisztikai kihívásairól, a kortárs modernista egyházi építészet nagyszerű darabjáról, Montmagny városának vasbeton templomáról, az egyházi építészet témájához kapcsolódik Heinrich Hartwig úti rajzsorozata a hegyi Itália régi templomairól, hosszabb, gazdagon illusztrált cikk méltatja Frank Lloyd Wright amerikai építész kurrens munkásságát, és jelentősebb bepillantást nyerhetünk a lipcsei Kroch-torony bankházának építészeti és belsőépítészeti megoldásaiba, valamint az európai filmgyártás fellegvárának számító UFA-vállalat tervezett berlini Universum Filmszínházának építészeti terveibe is. Példányunk címoldalán apró foltosság, lapszélén apró szakadásnyom. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3192472.jpg)
![[Folyóirat] Wasmuths Monatshefte Baukunst & Städtebau. Herausgegeber: Werner Hegemann und Günther Wasmuth. XV. Jahrgang (1931). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1931. Ernst Wasmuth AG (Druck der Selle-Eysler AG.) 552 p. Folio. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, urbanisztikai szakíró, közíró, valamint Günther Wasmuth kiadóvezető által szerkesztett képes építészeti és urbanisztikai folyóirat 1914-1931 között jelent meg. A társadalmi kérdések iránt élénken érdeklődő, urbanisztikai fókuszú folyóirat szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag, urbanisztikai ábra kíséri. A folyóirat érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, üzemcsarnokok, közigazgatási intézmények, csarnokok, lakótelepek tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztők szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és a monumentalitás iránt. Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Stockholm, Helsinki, Rio de Janeiro, New York egyes modernista épületei is, hazánkból a Bauhaus stílusban átépített budapesti, Teréz körúti Décsi filmszínház belsőépítészeti anyaga szerepel, értékes fotódokumentáció gyanánt, mivel a később Művész moziként ismert épület belsőépítészeti megoldásai a második világháborúban elpusztultak, és helyreállítása után sokkal szegényesebben épült újra az egykori mozgófilmszínház belső tere. Példányunk a folyóirat utolsó évfolyamának lapszámait közli, a szerkesztő, Werner Hegemann, egy, a nemzetiszocialista vezetést parodizáló, Adolf Hitlernek címzett szatirikus mű előkészítését követően, a kiadás napja előtt, 1933-ban elhagyta az országot. Példányunk belívének első két levelén kisebb szakadás. Aranyozott, enyhén sérült, enyhén foltos gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3191117.jpg)
![Wasmuths Monatshefte für Baukunst. Herausgegeber: Werner Hegemann. XII. Jahrgang (1928). [Teljes évfolyam, egybekötve.] Berlin, 1928. Verlag Ernst Wasmuth AG. (Druck der Selle-Eysler AG.) [III]-XVI + 562 p. A Werner Hegemann (1881-1936) építész, közíró által szerkesztett képes építészeti folyóirat 1914-1931 között jelent meg, évről évre növekvő urbanisztikai érdeklődéssel. Közírói szerepet is betöltő szerkesztője miatt a folyóirat egyre jobban nyitott az építészet társadalmi kérdései felé, Werner Hegemann a folyóirat szerkesztőjeként az építészeti szecesszió és historizmus kíméletlen ellenfele, az építményi díszítmények éles kritikusa és a letisztult formák kedvelője volt; építészeti értelemben egyaránt érdeklődött a modernizmus előfutárának tekinthető, dísztelen monumentalitást sugalló neoklasszicizmus és a kisebb léptékű építményekben gondolkodó, funkcionalista Bauhaus iránt. Folyóirat-évfolyamunk változatos szerzőgárdájának szakcikkeit oldalszámozáson belül igen gazdag szövegközti fotóanyag, építészeti rajzanyag kíséri. A folyóirat érdeklődése elsősorban a középületekre irányul: iskolák, pályaudvarok, gyárépületek, üzemcsarnokok, bérházak, sorházak, magasházak, színházépületek, kiállítási csarnokok, üzletportálok fotó- és tervanyagai között tallózhatunk a folyóiratszámokban. A fotóanyagon jól nyomon követhető a szerkesztőség szenvedélyes érdeklődése a négyszögletes formák, a szimmetria, a társadalmi tervezés és olykor a monumentalitás iránt, bár évfolyamunk lapszámaiban olykor feltűnnek a dísztelen, szögletes formák iránti kisebb érdeklődést tanúsító építészettörténeti, egyházi és népi építészeti szakcikkek is Az építészeti folyóirat elsősorban német anyagot közöl, de feltűnnek a lapszámban Prága, Bécs, Párizs, Amszterdam, New York egyes modernista épületei is. Az évfolyamban hosszabb tanulmány szerepel a stuttgarti modernista építészet meghatározó darabjáról, a Stuttgarti Főpályaudvarról, és a Kölni Nemzetközi Sajtókiállítás kapcsán a kiállítóterek modernizmusától is terjedelmes, sokrétűen illusztrált cikk születik. A tartalomjegyzék utolsó levelén kisebb javítás. Aranyozott, enyhén foltos gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3192471.jpg)
![Muthesius, Hermann: Landhäuser. Abbildungen und Pläne ausgeführter bauten mit Erläuterungen des Architekturen. Műnchen, 1912. F. Bruckmann (Klischees und Druck von F. Bruckmann). [8] + 192 p. Első kiadás. Hermann Muthesius (1861-1927) német építész, a 19. század végi, 20. század eleji német építészet magában álló alakja. Berlini tanulóévek és porosz közszolgálati évek után 1896-tól több évet töltött el Angliában, ahol módja nyílt a vidéki angol udvarházakat tanulmányozni, ami építészetére jelentős hatást gyakorolt: A témában ő írta meg az első német nyelvű monográfiát (Das englische Haus, 1904). Oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal díszített kötetünk Muthesius Németországban megépített udvarházait mutatja be, amelyek sajátosan ötvözték az angol és a közép-európai építészeti hagyományokat, letisztult formaviláguk pedig szakított a császári Németországban divatozó historizáló architektúra túlhajtásaival. Muthesius építészete az utolsó békeévek emlékezetes mementója, azon pillanaté, amelyet a klasszicizálás szelleme áthat, ám a Bauhaus szelleme még elkerül; a Bauhaus valódi térhódításához ugyanis a világháború elvesztésének társadalmi sokkja is szükséges volt. Aranyozott kiadói félvászon kötésben, enyhén sérült, gerincén enyhén hiányos kiadói védőborítóban, eredeti, feliratozott kartontokban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3191098.jpg)
