[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. VI. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1940-1943. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 127 + [1] p. + 10 térkép (5 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású); [129]-266 p. + 2 melléklet (kihajtható irányrózsa légi tájékozódáshoz). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a légi térképezésről, illetve az ország térképezésének katonai vonatkozásairól. Művelődéstörténeti tanulmányok Francesco Rosselli térképészről, Mátyás király kartográfusáról, illetve Mikoviny Sámuel bányamérnökről. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. V. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1938-1939. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 160 p. + 3 t. (színes); [161]-278 + [2] p. + 2 t. (kihajtható: egy színes, egy kétszínnyomású). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a térhatású és a színes térképekről, a dunai vízisport térképészet kérdéseiről, emlékezetes művelődéstörténeti tanulmány az ókori és keleti térképészet hagyományairól és eljárásairól, illetve egy korai, Magyarország térképét ábrázoló vatikáni freskóról. Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.
A Karlsruhei Gyűjtemények magyarvonatkozású térképanyaga. Összeállította: Glaser Lajos. Budapest, 1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 1 t. (kihajtható címkép: a Csallóköz és Szigetköz régi térképe) + 136 p. A Térképészeti Közlöny különfüzeteiben a Közlöny törzsanyagába terjedelmi okok miatt be nem illeszthető, ám térképészet-történeti, térképészet-elméleti szempontból számottevő, nagy terjedelmű tanulmányok jelentek meg. Különfüzetünk térképészeti szakbibliográfia. Mint az közismert, a korábbi, csakis hallomás alapján készült térképkészítést a XVII. századtól egy egészen más hagyomány váltotta fel: az olasz topográfusok és erődmérnökök magyarországi megjelenésével a hadászati céllal készített térképek immár precíz munkával, topográfiai mérések alapján készültek el. A török kor második évszázadában készült császári térképek egy része a bécsi Hadi Levéltárba került, egy jelentős részük viszont a visszahódító háborúkban jelentős szerepet vivő badeni őrgróf családjának levéltárába. Több éves levéltári munkával készült térkép-bibliográfiánk az őrgrófi család birtokába került török kori magyarországi vonatkozású térképeket katalogizálja. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. (A ,,Térképészeti Közlöny" 6. számú különfüzete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. II. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1932-1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 104 + [2] p. + 9 t. (egy kihajtható, egy kétszínnyomású, 5 színes) + 14 térkép (egy kihajtható, 4 kétszínnyomású, 6 színes, ebből egy kihajtható); IV + [105]-224 + IV p. + 9 térkép (5 színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben igen érdekes történeti áttekintés Magyarország első modern értelemben vett térképészeti felvételéről. A Mária Terézia uralkodása idejében megindult térképezés elsősorban katonai célokat szolgált, az első adatfelvételek 1766-ban készültek, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi vidékeken, ahol a kormányzat megfontolóra vette egy új, addig csak a déli határvidékeken megszokott új katonai határőrvidék létrehozását, és ennek előkészítő munkájaként elkészültek a máramarosi térképszelvények. Hasonló okok vezettek Erdély korai, 1769-ben induló térképészeti adatfelvételéhez is. Évfolyamszámaink részletezik az adatfelvétel során használt térképészeti technikákat, és kitérnek a térképre rá nem vezethető, ám katonai-gazdasági szempontból nélkülözhetetlennek bizonyuló országleírási szövegekre, melyek katonai fókuszú szöveges állományát csatolni kellett az elkészült térképszelvényekhez. Az évfolyam második kötete Csonka-Magyarország új térképészeti felvételének elveit és feladatait tisztázza, valamint értékes, gazdagon illusztrált térképnyomdászat-történeti esszét közöl. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. III. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1934-1935. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 163 + [1] p.; [165]-308 + VI + [2] p. + 5 térkép (4 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású, egy színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben értékes történeti áttekintés a földmérés történetéről. A XVIII. század utolsó évtizedeitől, az állam megerősödésével, a felvilágosodás tudományos szigorának és az új műszaki találmányoknak köszönhetően a korábbi földmérési módszereket sokkal pontosabb módszerek váltották fel, ami nem mellékesen sokkal pontosabb adókivetési lehetőségekkel kecsegtette a fő adóztatót, az államot. Egy másik tanulmány a térképsokszorosítás történetét nyomozza, hozzávetőlegesen a francia forradalomtól kezdve. Ismét másik tanulmány foglalkozik a domborzatrajzolás kihívásaival, az iskolai térképészeti névanyag szakkérdéseivel. Az évfolyamkötetek több térképmellékletén Jászberény történeti és kortárs térképészeti felvételei. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
1913 Federico Sacco - Les Alpes Occidentales / A Nyugati-Alpok térképe, 2 db, Lit. Salussolia, Torino, néhány lapszéli szakadással, 85x89 cm és 44x55 cm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. VI. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1940-1943. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 127 + [1] p. + 10 térkép (5 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású); [129]-266 p. + 2 melléklet (kihajtható irányrózsa légi tájékozódáshoz). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a légi térképezésről, illetve az ország térképezésének katonai vonatkozásairól. Művelődéstörténeti tanulmányok Francesco Rosselli térképészről, Mátyás király kartográfusáról, illetve Mikoviny Sámuel bányamérnökről. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3206245.jpg)
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. V. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1938-1939. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 160 p. + 3 t. (színes); [161]-278 + [2] p. + 2 t. (kihajtható: egy színes, egy kétszínnyomású). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a térhatású és a színes térképekről, a dunai vízisport térképészet kérdéseiről, emlékezetes művelődéstörténeti tanulmány az ókori és keleti térképészet hagyományairól és eljárásairól, illetve egy korai, Magyarország térképét ábrázoló vatikáni freskóról. Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3206246.jpg)
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. II. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1932-1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 104 + [2] p. + 9 t. (egy kihajtható, egy kétszínnyomású, 5 színes) + 14 térkép (egy kihajtható, 4 kétszínnyomású, 6 színes, ebből egy kihajtható); IV + [105]-224 + IV p. + 9 térkép (5 színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben igen érdekes történeti áttekintés Magyarország első modern értelemben vett térképészeti felvételéről. A Mária Terézia uralkodása idejében megindult térképezés elsősorban katonai célokat szolgált, az első adatfelvételek 1766-ban készültek, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi vidékeken, ahol a kormányzat megfontolóra vette egy új, addig csak a déli határvidékeken megszokott új katonai határőrvidék létrehozását, és ennek előkészítő munkájaként elkészültek a máramarosi térképszelvények. Hasonló okok vezettek Erdély korai, 1769-ben induló térképészeti adatfelvételéhez is. Évfolyamszámaink részletezik az adatfelvétel során használt térképészeti technikákat, és kitérnek a térképre rá nem vezethető, ám katonai-gazdasági szempontból nélkülözhetetlennek bizonyuló országleírási szövegekre, melyek katonai fókuszú szöveges állományát csatolni kellett az elkészült térképszelvényekhez. Az évfolyam második kötete Csonka-Magyarország új térképészeti felvételének elveit és feladatait tisztázza, valamint értékes, gazdagon illusztrált térképnyomdászat-történeti esszét közöl. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3205459.jpg)
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. III. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1934-1935. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 163 + [1] p.; [165]-308 + VI + [2] p. + 5 térkép (4 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású, egy színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben értékes történeti áttekintés a földmérés történetéről. A XVIII. század utolsó évtizedeitől, az állam megerősödésével, a felvilágosodás tudományos szigorának és az új műszaki találmányoknak köszönhetően a korábbi földmérési módszereket sokkal pontosabb módszerek váltották fel, ami nem mellékesen sokkal pontosabb adókivetési lehetőségekkel kecsegtette a fő adóztatót, az államot. Egy másik tanulmány a térképsokszorosítás történetét nyomozza, hozzávetőlegesen a francia forradalomtól kezdve. Ismét másik tanulmány foglalkozik a domborzatrajzolás kihívásaival, az iskolai térképészeti névanyag szakkérdéseivel. Az évfolyamkötetek több térképmellékletén Jászberény történeti és kortárs térképészeti felvételei. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3205464.jpg)
