Mátyus István: Diaetetica, az az a jó egeszség meg-tartásának modját, fundamentumoson elö-ado könyv, mellyet, betegek körül való foglalatosságtól üres óráin írt és készített - -. Második darab. Kolozsvár, 1766, Páldi István, 28 sztl. lev.+495 p. Korabeli bordázott egészbőr-kötés, festett lapélekkel, kopott borítóval, a gerincen hiányos címkével, foltos lapokkal, későbbi (1800-as) possessori bejegyzéssel, és Poszler György (1931-2015) irodalomtörténész, esztéta ex libris bélyegzésével. Kibédi Mátyus István (1725-1802) humanista orvos, Küküllő- és Marosszék főorvosa volt negyvenhárom évig. Az első magyar nyelvű egészségvédelmi és táplálkozástudományi munka szerzője. A mű egyik legfontosabb darabja a hazai orvostörténeti és a gasztronómiai irodalomnak egyaránt. Az első rész 1762-ben, a második rész 1766-ban jelent, aminek a sikere arra ösztönözte, hogy megírja Ó és Új Diaetetica című művét amely 1787-1793 között jelent meg.
Dr. Jakucs László: A karsztok morfogenetikája. A karsztfejlődés varienciái. Bp., 1971. Akadémiai Kiadó. Kiadói egészvászon-kötésben, kiadói papír védőborítóban. Jó állapotban.
Friedrichs, Elsbeth: A szem nevelése. Új módszer a beteg és rövid- vagy messzelátó szem megjavítására. W. H. Bates newyorki szemorvos módszerének és művének ,,Perfect Sight Without Glasses" (Tökéletes látás szemüveg nélkül) ismertetése. Ismerteti: Elsbeth Friedrichs. Német eredetiből fordította hernádfai Krajner Margit és Votisky Antal. Budapest, 1929. Fordítók (ny. n.) 146 p. + 6 t. William Horatio Bates (1860-1931) amerikai orvos alternatív szemgyógyászati könyve eredeti nyelven először 1920-ban jelent meg, a szerző a témában sikeres szakfolyóiratot is indított. A számos pácienst kezelő orvos a rövidlátás kezelésében fontos eredményeket ért el, ám elmélete és gyakorlata kívül esett az elismert tudományosság keretein. Elméleti könyvében - miként az az alternatív gyógyászatban szokásos - számos esettanulmányt is közöl. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk egy táblájának fűzése meggyengült. Kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán szerzői portréval és sokszorosított aláírással, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.
Makara Lajos: A végtagok sebészeti bántalmainak gyógyítása.Therapia,a gyógyító tudományok könyvtára VIII. köt. Bp., 1905, Singer és Wolfner, 4+276+20 p. Szövegközti illusztrációkkal. Korabeli reklámokkal. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Leszik-kötés, festett lapélekkel, kissé kopott, foltos borítóval.
Goldzieher Vilmos: A szembetegség gyógyítása. Therapia, a gyógyító tudományok könyvtára II. Bp., 1903., Singer és Wolfner, XI+279+11 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Leszik-kötés, festett lapélekkel, kissé kopott, foltos borítóval.
Hermann Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Csörgey Titusz képeivel. Bp., 1901., (Franklin-ny.), 2+279+1 p. Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, kopott borítóval.
Bernstein, A[aron] - Nagy István: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján. Fordította Nagy István. Tizedik-Tizenkettedik füzet. [Három füzet egybekötve.] Budapest, 1875. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 168 + [2] p.; 122 + [2] p.; 143 + [1] p. Aaron Bernstein (1812-1884) német publicista, szerkesztő és természettudományi ismeretterjesztő. Népszerű, olvasmányos, kora színvonalán álló műve eredeti nyelven 1856-ban jelent meg, ,,Aus dem Reiche der Naturwissenschaft" címen. Nagy István a művet tizenhat füzetben fordította le. A gyűjteményünkben található három, nagyobb terjedelmű füzet döntően élettannal és idegtannal foglalkozik. Stílusmutatvány: ,,Egy ideg-átmetszés. Azt a hatalmas befolyást, melyet az idegek ama testrészekre gyakorolnak, melyekben elterjedve vannak, nagyon meglepő modorban lehet szemlélhetővé tenni. Csak az szükséges ehhez, hogy valamely eleven állaton tétessék kísérlet, mely azonban, bevalljuk, alkalmazásában nem valami gyöngéd. Az ideges lelkek visszaborzadhatnak ugyan e gondolattól, de a tudománynak nem szabad semmi kétely által visszariasztani magát attól, hogy élő állatokon kísérleteket tegyen. [...] Átmetsszük ugyanis valamely állatnak egy idegét, és vizsgálat alá vesszük, mily változások állanak be abban a testrészben, melyet az átmetszett ideg látott el. Tudásvágyunk áldozatául egy békát választunk ki: mely az ily műtéteket rendkívül jól állja ki, s azért már hosszú idők óta a physiologia áldozatbányát képezi - és átmetsszük azt az idegeit, melyek a hátulsó jobb czombba vezetnek. A béka, mihelyt szabadon bocsátjuk, hatalmas ugrásokkal igyekszik szabadulni". Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Poss.: Pokorny Lajos losonci gyógyszerész. Díszesen aranyozott gerincű, vaknyomásos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Az állatok gyűjtése. Szerk.: Kaszab Zoltán és Soós Árpád közreműködésével Móczár László. Bp., 1962, Gondolat. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kopott borítóval.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Bernstein, A[aron] - Nagy István: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján. Fordította Nagy István. Tizedik-Tizenkettedik füzet. [Három füzet egybekötve.] Budapest, 1875. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 168 + [2] p.; 122 + [2] p.; 143 + [1] p. Aaron Bernstein (1812-1884) német publicista, szerkesztő és természettudományi ismeretterjesztő. Népszerű, olvasmányos, kora színvonalán álló műve eredeti nyelven 1856-ban jelent meg, ,,Aus dem Reiche der Naturwissenschaft" címen. Nagy István a művet tizenhat füzetben fordította le. A gyűjteményünkben található három, nagyobb terjedelmű füzet döntően élettannal és idegtannal foglalkozik. Stílusmutatvány: ,,Egy ideg-átmetszés. Azt a hatalmas befolyást, melyet az idegek ama testrészekre gyakorolnak, melyekben elterjedve vannak, nagyon meglepő modorban lehet szemlélhetővé tenni. Csak az szükséges ehhez, hogy valamely eleven állaton tétessék kísérlet, mely azonban, bevalljuk, alkalmazásában nem valami gyöngéd. Az ideges lelkek visszaborzadhatnak ugyan e gondolattól, de a tudománynak nem szabad semmi kétely által visszariasztani magát attól, hogy élő állatokon kísérleteket tegyen. [...] Átmetsszük ugyanis valamely állatnak egy idegét, és vizsgálat alá vesszük, mily változások állanak be abban a testrészben, melyet az átmetszett ideg látott el. Tudásvágyunk áldozatául egy békát választunk ki: mely az ily műtéteket rendkívül jól állja ki, s azért már hosszú idők óta a physiologia áldozatbányát képezi - és átmetsszük azt az idegeit, melyek a hátulsó jobb czombba vezetnek. A béka, mihelyt szabadon bocsátjuk, hatalmas ugrásokkal igyekszik szabadulni". Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Poss.: Pokorny Lajos losonci gyógyszerész. Díszesen aranyozott gerincű, vaknyomásos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3205455.jpg)
