Eladva
3 200 Ft
1
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. II. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1932-1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 104 + [2] p. + 9 t. (egy kihajtható, egy kétszínnyomású, 5 színes) + 14 térkép (egy kihajtható, 4 kétszínnyomású, 6 színes, ebből egy kihajtható); IV + [105]-224 + IV p. + 9 térkép (5 színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben igen érdekes történeti áttekintés Magyarország első modern értelemben vett térképészeti felvételéről. A Mária Terézia uralkodása idejében megindult térképezés elsősorban katonai célokat szolgált, az első adatfelvételek 1766-ban készültek, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi vidékeken, ahol a kormányzat megfontolóra vette egy új, addig csak a déli határvidékeken megszokott új katonai határőrvidék létrehozását, és ennek előkészítő munkájaként elkészültek a máramarosi térképszelvények. Hasonló okok vezettek Erdély korai, 1769-ben induló térképészeti adatfelvételéhez is. Évfolyamszámaink részletezik az adatfelvétel során használt térképészeti technikákat, és kitérnek a térképre rá nem vezethető, ám katonai-gazdasági szempontból nélkülözhetetlennek bizonyuló országleírási szövegekre, melyek katonai fókuszú szöveges állományát csatolni kellett az elkészült térképszelvényekhez. Az évfolyam második kötete Csonka-Magyarország új térképészeti felvételének elveit és feladatait tisztázza, valamint értékes, gazdagon illusztrált térképnyomdászat-történeti esszét közöl. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Kosár értéke: