Simonyi Zsigmond: A magyar kötőszók, egyúttal az összetett mondat elmélete I-II. köt. [I. köt.]: A mellérendelő kötőszók. II. köt.: Az alárendelő kötőszók első fele. A hogy és - e kötőszók. Bp., 1881-1882., MTA,(Franklin-ny.), XIII+3+266+2 p.; 191+1 p. Átkötött kissé kopott félvászon-kötésekben, régi intézményi bélyegzésekkel, néhány ceruzás aláhúzással.
Simonyi Zsigmond: A magyar határozók. Bp., 1888., MTA,(Franklin-ny.), 4+456 p. Átkötött kissé kopott félvászon-kötésben, régi intézményi bélyegzésekkel.
Gedat, G[ustav] A[dolf]: A bumeráng visszaröppen. Könyv arról, miként kell átélni korunk és a világ válságos kérdéseit. Fordította Kutas Kálmán. Budapest, 1936. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. 120 p. Egyetlen magyar kiadás. Gustav-Adolf Gedat (1903-1971) német pedagógiai író, a német evangélikus Keresztény Ifjúsági Egylet (CVJM - Christlicher Verein Junger Menschen) munkatársának kulturális beszámolói a világ számos részében tett utazásai nyomán a keresztény civilizáció továbbélésének esélyeiről. Az ifjúsági író - szembehelyezkedve az Egyesült Államok centrumaiban tapasztalható profitközpontú, haszonelvű gondolkodással - jelentős várakozásokkal fogadta a nemzetiszocialista fordulatot, annak számos szociális ígéretét üdvözölte, azt gondolva, hogy a nemzetiszocialista fordulat valódi társadalmi reformot jelent, mely a haszonelvűség és materializmus béklyóiból ki tudja vezetni a közép-európai civilizációt, ám az író és pedagógus az 1930-as évek végére összetűzésbe került a nemzetiszocialista rezsimmel, és a CVJM-ben végzett munkájáról is le kellett mondania, nem utolsósorban azért, mert a hitleri rezsim valamennyi ifjúsági szervezet bekebelezését célul tűzte ki. Jelen munkájában a szerző még nem érezteti ezt az aggodalmat, helyette utazásai nyomán eltérő civilizációk radikálisan más emberképéről ír, valamint arról, hogy a jelenség hosszabb távon jó eséllyel geopolitikai konfliktusokhoz vezet. A szerző a háború után politikusi karriert futott be. Fűzve, sérült kiadói borítóban.
Bárány Gerő: Philosophiai essayk. Budapest, 1910. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (ny.) [4] + 208 p. Első kiadás. Bárány Gerő (1878-1939) filozófus, egyetemi tanár esszéi. A címoldalon az egykori tulajdonos könyvet méltató jegyzetei, néhány oldalon ugyanattól a kéztől származó széljegyzet. A címoldalon apró foltosság, kötetünk első és utolsó íve megerősítve, utolsó levelén apró, a szövegtestet nem érintő pótlás, az első előzéken könyvkötői bélyegzés. Korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel (Tumidalszky Jenő, Budapest). Jó példány.
Bangha Béla: A katolikus egyház krisztusi eredete. Budapest, 1923. Magyar Kultúra (Pallas Rt. ny.) IV + 263 + [1] p. Első kiadás. Bangha Béla jezsuita szerzetes, teológus, sajtószervező (1880-1940) egyházvédelmi munkájában erősen érvel a katolikus egyház teológiai, társadalmi és tudományos igazságai mellett, vallja az egyház modernségét és felkészültségét, számot vet az egyházi kritikával, valamint bírálja a katolikus egyház ellenfeleit, különösképpen a gazdasági- és sajtóvonatkozásban. Néhány oldalon aláhúzások, néhány levélen apró szakadásnyom, egy levélen a szövegtükröt nem érintő apró hiány. (Katolikus kultúrkönyvtár, IV. kötet.) Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói borítóban, az első fedőborítón apró hiány.
A német társadalomtörténet új útjai. Tanulmányok. Szerk.: Vári András. Gazdaság és Társadalomtörténeti Füzetek 1. Bp., 1990., Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ. Kiadói papírkötés.
Nietzsche, Friedrich: Der Wille zur Macht. Versuch einer Umwertung aller Werte. Mit einem Nachwort von Alfred Baeumler. [Lipcse] Leipzig, (1930). Alfred Kröner Verlag (Druck der Spamerschen Buchdruckerei). 1 t. (címkép) + [8] + 716 + 40 + [4] p. Friedrich Nietzsche (1844-1900) harmadik korszakának meghatározó jelentőségű műve. A hatalom akarása, mint központi rendező elv már korábban is megjelenik a filozófus gondolatrendszerében, ám a ,,Die Wille zur Macht" címen ismert kötet nem jelent meg a szerző életében, azt csak halála után állították össze a filozófus tanítványai. A filozófiai nihilizmust vállaló, a vallással és a köznapi morállal leszámoló kötet számos nietzschei aforizmából áll össze, és a fenti címen először 1901-ben jelent meg. A kötetünkben is szereplő, és legbefolyásosabbnak tekintett, 4 könyvre tagolódó, 1067 aforizmából összeállított változat viszont csak 1906-ban, teljes magyar fordítására pedig 2002-ig kellett várni. Számos oldalon aláhúzás. (Kröners Taschenausgabe, Band 78.) Feliratozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Dacqué, Edgar: Urwelt Sage und Menschheit. Eine naturhistorisch-metaphysische Studie. Fünfte Auflage. München-Berlin, 1928. Druck und Verla von R. Oldenbourg. [12] + 367 + [5] p. Edgar Dacqué (1878-1945) német paleontológus és geológus a mítoszok tükrében nyomozza az őslénytan és a földtörténeti korok kérdéseit, többek között az atlantiszi mítosz helyénvalóságának kérdésére is kitérve. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. A munka első kiadása 1924-ben jelent meg, példányunk az ötödik kiadásból való. A címlapon és a belív egy oldalán régi tulajdonosi bélyegzés, számos oldalon aláhúzás. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, felül színes festésű lapszélekkel. Jó példány.
Smiles,[Samuel]: Jellem. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán.1-2. Bp.,én.,Légrády, XVI+414 p. 3. kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval.
Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Simonyi Zsigmond: A magyar kötőszók, egyúttal az összetett mondat elmélete I-II. köt. [I. köt.]: A mellérendelő kötőszók. II. köt.: Az alárendelő kötőszók első fele. A hogy és - e kötőszók. Bp., 1881-1882., MTA,(Franklin-ny.), XIII+3+266+2 p.; 191+1 p. Átkötött kissé kopott félvászon-kötésekben, régi intézményi bélyegzésekkel, néhány ceruzás aláhúzással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3184435.jpg)
![Gedat, G[ustav] A[dolf]: A bumeráng visszaröppen. Könyv arról, miként kell átélni korunk és a világ válságos kérdéseit. Fordította Kutas Kálmán. Budapest, 1936. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. 120 p. Egyetlen magyar kiadás. Gustav-Adolf Gedat (1903-1971) német pedagógiai író, a német evangélikus Keresztény Ifjúsági Egylet (CVJM - Christlicher Verein Junger Menschen) munkatársának kulturális beszámolói a világ számos részében tett utazásai nyomán a keresztény civilizáció továbbélésének esélyeiről. Az ifjúsági író - szembehelyezkedve az Egyesült Államok centrumaiban tapasztalható profitközpontú, haszonelvű gondolkodással - jelentős várakozásokkal fogadta a nemzetiszocialista fordulatot, annak számos szociális ígéretét üdvözölte, azt gondolva, hogy a nemzetiszocialista fordulat valódi társadalmi reformot jelent, mely a haszonelvűség és materializmus béklyóiból ki tudja vezetni a közép-európai civilizációt, ám az író és pedagógus az 1930-as évek végére összetűzésbe került a nemzetiszocialista rezsimmel, és a CVJM-ben végzett munkájáról is le kellett mondania, nem utolsósorban azért, mert a hitleri rezsim valamennyi ifjúsági szervezet bekebelezését célul tűzte ki. Jelen munkájában a szerző még nem érezteti ezt az aggodalmat, helyette utazásai nyomán eltérő civilizációk radikálisan más emberképéről ír, valamint arról, hogy a jelenség hosszabb távon jó eséllyel geopolitikai konfliktusokhoz vezet. A szerző a háború után politikusi karriert futott be. Fűzve, sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102855.jpg)
![Bárány Gerő: Philosophiai essayk. Budapest, 1910. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (ny.) [4] + 208 p. Első kiadás. Bárány Gerő (1878-1939) filozófus, egyetemi tanár esszéi. A címoldalon az egykori tulajdonos könyvet méltató jegyzetei, néhány oldalon ugyanattól a kéztől származó széljegyzet. A címoldalon apró foltosság, kötetünk első és utolsó íve megerősítve, utolsó levelén apró, a szövegtestet nem érintő pótlás, az első előzéken könyvkötői bélyegzés. Korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel (Tumidalszky Jenő, Budapest). Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102816.jpg)
![Bangha Béla: A katolikus egyház krisztusi eredete. Budapest, 1923. Magyar Kultúra (Pallas Rt. ny.) IV + 263 + [1] p. Első kiadás. Bangha Béla jezsuita szerzetes, teológus, sajtószervező (1880-1940) egyházvédelmi munkájában erősen érvel a katolikus egyház teológiai, társadalmi és tudományos igazságai mellett, vallja az egyház modernségét és felkészültségét, számot vet az egyházi kritikával, valamint bírálja a katolikus egyház ellenfeleit, különösképpen a gazdasági- és sajtóvonatkozásban. Néhány oldalon aláhúzások, néhány levélen apró szakadásnyom, egy levélen a szövegtükröt nem érintő apró hiány. (Katolikus kultúrkönyvtár, IV. kötet.) Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói borítóban, az első fedőborítón apró hiány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3100855.jpg)
![Nietzsche, Friedrich: Der Wille zur Macht. Versuch einer Umwertung aller Werte. Mit einem Nachwort von Alfred Baeumler. [Lipcse] Leipzig, (1930). Alfred Kröner Verlag (Druck der Spamerschen Buchdruckerei). 1 t. (címkép) + [8] + 716 + 40 + [4] p. Friedrich Nietzsche (1844-1900) harmadik korszakának meghatározó jelentőségű műve. A hatalom akarása, mint központi rendező elv már korábban is megjelenik a filozófus gondolatrendszerében, ám a ,,Die Wille zur Macht" címen ismert kötet nem jelent meg a szerző életében, azt csak halála után állították össze a filozófus tanítványai. A filozófiai nihilizmust vállaló, a vallással és a köznapi morállal leszámoló kötet számos nietzschei aforizmából áll össze, és a fenti címen először 1901-ben jelent meg. A kötetünkben is szereplő, és legbefolyásosabbnak tekintett, 4 könyvre tagolódó, 1067 aforizmából összeállított változat viszont csak 1906-ban, teljes magyar fordítására pedig 2002-ig kellett várni. Számos oldalon aláhúzás. (Kröners Taschenausgabe, Band 78.) Feliratozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3176823.jpg)
![Dacqué, Edgar: Urwelt Sage und Menschheit. Eine naturhistorisch-metaphysische Studie. Fünfte Auflage. München-Berlin, 1928. Druck und Verla von R. Oldenbourg. [12] + 367 + [5] p. Edgar Dacqué (1878-1945) német paleontológus és geológus a mítoszok tükrében nyomozza az őslénytan és a földtörténeti korok kérdéseit, többek között az atlantiszi mítosz helyénvalóságának kérdésére is kitérve. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. A munka első kiadása 1924-ben jelent meg, példányunk az ötödik kiadásból való. A címlapon és a belív egy oldalán régi tulajdonosi bélyegzés, számos oldalon aláhúzás. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, felül színes festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3176819.jpg)
![Smiles,[Samuel]: Jellem. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán.1-2. Bp.,én.,Légrády, XVI+414 p. 3. kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3166924.jpg)
![Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3160439.jpg)
