https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Eladva
3 000 Ft
1
[Folyóirat] ,,Az Apollo-11 utasai elérték a Nyugalom tengerét. Leszállt az űrkomp - ember a Holdon" A Magyar Hírlap beszámolója az Apollo-11 Hold-expedíció sikeréről. (II. évfolyam, 199. szám, 1969. július 21.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan vezérlési, kommunikációs, tudományos és egészségügyi kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrprogram döntő része 1967-1969 között zajlott, melynek során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő Holdat érési nap első feléről számol be. Az Apollo-11 űrhajó 1969. július 16-án startolt Floridából, és több napnyi utazás, majd Hold körüli pályára állás után az anyaűrhajóról levált holdkomp hosszas fékezési és ereszkedési manőverek után elérte a Hold felszínét, 1969. július 20-án, az esti órákban. Lapszámunk beszámol a későbbi tervekről, miszerint néhány órás előkészítés után a holdkompból kiszállnak utasai, Neil Armstrong és Buzz Aldrin, és megkezdik holdsétájukat a felszínen, és kőzetmintákat fognak gyűjteni. A hétfői újság a késő esti lapzárta miatt természetesen nem számolhatott be a hétfő reggeli sétáról magáról, ám közli a pesti tudományos kutatók spekulációit. A magyar televízió lapszámunk utolsó előtti oldalának műsorismertető rovata szerint élőben átvette az amerikai televíziós közvetítést a Holdról. Lapszámunk tekintélyes terjedelemben számol be az emberiség egy nagy pillanatáról, azonban - amerikai kivitelű esemény lévén - eltekint a világ közvéleményének tolmácsolásától, illetve az esemény nemzetközi sajtóvisszhangját sem ismerteti. Lapszámunk nyitóoldalán a szovjet űrkutatás apró fricskájáról, a Luna-15 szovjet holdszonda eredményeiről való beszámoló. Mivel a szovjet űrprogram vesztesnek bizonyult a Hold első elérésért folyó küzdelemben, ezért az Apollo-11 indulása előtt elindította Luna-15 nevű távvezérlésű holdszondáját, melyet holdkőzetminták gyűjtésének céljából küldött a Holdra. A lap további részeiben hazai vonatkozású hírek, továbbá ráadás hírek a baráti szocialista országokból. Jó állapotú lapszám.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] ,,Az Apollo-11 utasai elérték a Nyugalom tengerét. Leszállt az űrkomp - ember a Holdon" A Magyar Hírlap beszámolója az Apollo-11 Hold-expedíció sikeréről. (II. évfolyam, 199. szám, 1969. július 21.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan vezérlési, kommunikációs, tudományos és egészségügyi kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrprogram döntő része 1967-1969 között zajlott, melynek során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő Holdat érési nap első feléről számol be. Az Apollo-11 űrhajó 1969. július 16-án startolt Floridából, és több napnyi utazás, majd Hold körüli pályára állás után az anyaűrhajóról levált holdkomp hosszas fékezési és ereszkedési manőverek után elérte a Hold felszínét, 1969. július 20-án, az esti órákban. Lapszámunk beszámol a későbbi tervekről, miszerint néhány órás előkészítés után a holdkompból kiszállnak utasai, Neil Armstrong és Buzz Aldrin, és megkezdik holdsétájukat a felszínen, és kőzetmintákat fognak gyűjteni. A hétfői újság a késő esti lapzárta miatt természetesen nem számolhatott be a hétfő reggeli sétáról magáról, ám közli a pesti tudományos kutatók spekulációit. A magyar televízió lapszámunk utolsó előtti oldalának műsorismertető rovata szerint élőben átvette az amerikai televíziós közvetítést a Holdról. Lapszámunk tekintélyes terjedelemben számol be az emberiség egy nagy pillanatáról, azonban - amerikai kivitelű esemény lévén - eltekint a világ közvéleményének tolmácsolásától, illetve az esemény nemzetközi sajtóvisszhangját sem ismerteti. Lapszámunk nyitóoldalán a szovjet űrkutatás apró fricskájáról, a Luna-15 szovjet holdszonda eredményeiről való beszámoló. Mivel a szovjet űrprogram vesztesnek bizonyult a Hold első elérésért folyó küzdelemben, ezért az Apollo-11 indulása előtt elindította Luna-15 nevű távvezérlésű holdszondáját, melyet holdkőzetminták gyűjtésének céljából küldött a Holdra. A lap további részeiben hazai vonatkozású hírek, továbbá ráadás hírek a baráti szocialista országokból. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240012.jpg)
