https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Licitálható
17922.
476. Gyorsárverés
Nyomtatványok
3 000 Ft
7,89 EUR, 8,57 USD
0
3 000 Ft
[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.
| 1.000 Ft-ig | 100 Ft |
| 5.000 Ft-ig | 200 Ft |
| 10.000 Ft-ig | 500 Ft |
| 20.000 Ft-ig | 1.000 Ft |
| 50.000 Ft-ig | 2.000 Ft |
| 100.000 Ft-ig | 5.000 Ft |
| 200.000 Ft-ig | 10.000 Ft |
| 500.000 Ft-ig | 20.000 Ft |
| 1.000.000 Ft-ig | 50.000 Ft |
| 1.000.000 Ft felett | 100.000 Ft |
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11. A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240010.jpg)
