https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Eladva
3 000 Ft
2
[Folyóirat] ,,Először az emberiség történetében. Séta a világűrben. Az egész világ csodálattal adózik a szovjet tudomány és technika új, nagyszerű diadalának". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a Voszhod-2 űrhajó, a második szovjet többszemélyes űrhajó útjáról, a nyolcadik szovjet űrrepülésről. (XXIII. évfolyam, 66. szám, 1965. március 19.) Budapest, 1965. Szikra Lapnyomda. 9 + [3] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón 17 teljes Föld-fordulattal. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 részvételével (utóbbi páros repülés az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova részvétele miatt ment szenzációszámba). Bár a szovjet űrhajózás az addigi hat úttal számos tájékozódási, vezérlési, kommunikációs és egészségügyi kérdésre választ kapott, ám továbbra is megoldatlan maradt a többszemélyes űrutazás, az űrséta és az űrrandevú kérdése, melyeket egyenként is meg kellett oldani a távlati cél, a Hold eléréséhez. A párhuzamosan zajló amerikai kísérleteket megelőzve 1964 októberében a Voszhod-1 űrhajó fedélzetén három szovjet űrhajós zsúfolódott össze és végezte űr-kísérleteit sikeresnek bizonyuló 24 órás repülése során. A szovjet űrprogram következő célja volt az űrséta megvalósítása volt, azaz annak a lehetőségnek a gyakorlati próbája, hogy az űrhajós az űrben rövid időre el tudja hagyni űrhajóját. A Voszhod-2 űrhajó építése elsődlegesen ezt a célt szolgálta. Pavel Beljajev parancsnokkal és Alekszej Leonov fedélzeti mérnökkel a fedélzetén a Voszhod-2 1965. március 18-án állt Föld körüli pályára, és egynapos küldetése során Alekszej Leonov valóban elvégezte a történelem első sikeres űrsétáját, mely 12 percig tartott. Az eseményről televíziós felvétel is készült, melynek egy képkockáját nyitóoldalán hozza lapszámunk. Az illusztrált lapszámban a szovjet hírügynökség alaposan megszűrt jelentése, az űrhajósok életrajza, beszélgetésük Leonyid Brezsnyev első titkárral, sajtóvisszhang, valamint további spekulációk a szovjet űrprogram további céljairól, jelesül az űrállomás létesítéséről. Lapszámunk további részeiben belpolitikai hírek, külföldi választási várakozások a népi demokratikus áttörés jegyében, illetve a vietnami nép harci naplója. A küldetés vége előtt megjelenő lapszám nem boncolgathatja a visszatérés körülményeit, illetve érthető módon mellőzi a küldetés során felmerült óriási bonyodalmak hírzárlat alá vont boncolgatását, mely hibák és malőrök végül a Voszhod-projekt végleges leállításához vezetett, és helyette a későbbi Szojuz-program került előtérbe. Jó állapotú lapszám.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] ,,Először az emberiség történetében. Séta a világűrben. Az egész világ csodálattal adózik a szovjet tudomány és technika új, nagyszerű diadalának". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a Voszhod-2 űrhajó, a második szovjet többszemélyes űrhajó útjáról, a nyolcadik szovjet űrrepülésről. (XXIII. évfolyam, 66. szám, 1965. március 19.) Budapest, 1965. Szikra Lapnyomda. 9 + [3] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón 17 teljes Föld-fordulattal. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 részvételével (utóbbi páros repülés az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova részvétele miatt ment szenzációszámba). Bár a szovjet űrhajózás az addigi hat úttal számos tájékozódási, vezérlési, kommunikációs és egészségügyi kérdésre választ kapott, ám továbbra is megoldatlan maradt a többszemélyes űrutazás, az űrséta és az űrrandevú kérdése, melyeket egyenként is meg kellett oldani a távlati cél, a Hold eléréséhez. A párhuzamosan zajló amerikai kísérleteket megelőzve 1964 októberében a Voszhod-1 űrhajó fedélzetén három szovjet űrhajós zsúfolódott össze és végezte űr-kísérleteit sikeresnek bizonyuló 24 órás repülése során. A szovjet űrprogram következő célja volt az űrséta megvalósítása volt, azaz annak a lehetőségnek a gyakorlati próbája, hogy az űrhajós az űrben rövid időre el tudja hagyni űrhajóját. A Voszhod-2 űrhajó építése elsődlegesen ezt a célt szolgálta. Pavel Beljajev parancsnokkal és Alekszej Leonov fedélzeti mérnökkel a fedélzetén a Voszhod-2 1965. március 18-án állt Föld körüli pályára, és egynapos küldetése során Alekszej Leonov valóban elvégezte a történelem első sikeres űrsétáját, mely 12 percig tartott. Az eseményről televíziós felvétel is készült, melynek egy képkockáját nyitóoldalán hozza lapszámunk. Az illusztrált lapszámban a szovjet hírügynökség alaposan megszűrt jelentése, az űrhajósok életrajza, beszélgetésük Leonyid Brezsnyev első titkárral, sajtóvisszhang, valamint további spekulációk a szovjet űrprogram további céljairól, jelesül az űrállomás létesítéséről. Lapszámunk további részeiben belpolitikai hírek, külföldi választási várakozások a népi demokratikus áttörés jegyében, illetve a vietnami nép harci naplója. A küldetés vége előtt megjelenő lapszám nem boncolgathatja a visszatérés körülményeit, illetve érthető módon mellőzi a küldetés során felmerült óriási bonyodalmak hírzárlat alá vont boncolgatását, mely hibák és malőrök végül a Voszhod-projekt végleges leállításához vezetett, és helyette a későbbi Szojuz-program került előtérbe. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240007.jpg)
