[Térkép] Zsibó környékének (Szilágy megye) geologiai térképe. Telegdi-Roth Lajos munkája Hofmann Károly 1878. évi részletes felvétele nyomán. Mérték: 1 : 75.000. Budapest, [1895]. Kogutowicz és Társa - Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete 380x330 mm egy 450x380 mm méretű térképlapon. Színes dokumentumunk a Szamos középső folyása menti, dombvidéki Zsibó városának és környékének 1878. évi geológiai felvétele nyomán készült földtani térkép. Zsibó környékén 1886 körül az Egyesült Államokat megjárt erdélyi feltaláló, Puskás Tivadar kezdeményezésére petróleumkutatás indult. Bár a kutatás nem váltotta be a hozzá fűző reményeket, az 1890-es években a Zsibó környéki területnek is elkészült részletes geológiai térképe, a vidék kőzettani összetételének színkódolt adatolásával, a fúró-lyukak és a fúrásra ajánlott pontok, valamint a hegy- és vízrajz, a település- és közlekedéshálózat részleteivel. Térképünk Telegdi Róth Lajos geológus szaktanulmányához készült, mely a Földrajzi Intézet 1895. évi évkönyvének 5. füzetében jelent meg. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
cca 1930-1940 A Duna Vác-Esztergom (38 km) szakaszának térképe. Vízi sporttérképek 6. sz. 1 : 25.000. Bp., M. Kir. Állami Térképészet, sérüléssel, 164×41 cm
Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. Szerkesztette gróf Teleki Pál. Ethnographical map of Hungary based on density of population Budapest, 1919. Magyar Földrajzi Intézet. Mérete : 90 cm x 63 cm Magyar és angol nyelvű kiadás. Az 1910. évi népszámlálás alapján készült. A térkép alatt melléktérképpel (Magyarország hegy- és vízrajzi térképe / Mountains and plains of the old kingdom of Hungary). A térkép szerkesztője, gróf Teleki Pál földrajztudós, politikus (többek között külügyminiszter, majd miniszterelnök ). 1909-től a Magyar Földrajzi Intézet tudományos igazgatója, 1910 és 1923 között a Földrajzi Társaság főtitkára. Az első világháború után, a párizsi békekonferenciára készített híres vörös térképének egy példánya
Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kugotwicz Károly és Hermann Győző. Bp., 1913, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 256 p. Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopott, foltos borítóval, a gerincen kis sérüléssel. + Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1915. évre. Szerk.: Kugotwicz Károly és Bátky Zsigmond. Bp., 1914, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 64 p. + 2 (kihajtható térképek: Szerbia háború térképe, Páris és környéke) t. Kiadói papírkötés, foltos, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel, csak 2 térképpel, az egyik térkép kijár, a másikon szakadás.
[Térkép] Aranyida környékének földtani térképe. Geologische Karte der Umgebung von Aranyida. Mérték: 1 : 30.000. Budapest, [1900 körül]. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 330x320 mm 350x500 mm méretű. Színes térképünk a Kassa nyugati szomszédságában elterülő Gömör-szepesi-érchegység fontos bányászati területének, az Aranyida környéki vidéknek földtani térképe, domborzati és vízrajzi részletekkel, kőzettani színkódolással, a meglevő tárnák, salakhányók és a kutatópontok feltüntetésével. Aranyida határában a középkorban helyi jelentőségű ezüst- és aranybányászat folyt, döntően német telepesekkel, majd a bányászat gazdaságtalanná válásával a bányavidék elhagyatottá vált. A 18. században az egykori német telepesek helyébe szlovákok érkeztek, a bányákat pedig az 1874. évi geológiai felméréseket követően, a 19. század harmadik harmadában újranyitották, ekkoriban már inkább antimon bányászata céljából. A területről Rozlozsnik Pál bányageológus 1912-ben adott ki kisebb monográfiát. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Zsibó környékének (Szilágy megye) geologiai térképe. Telegdi-Roth Lajos munkája Hofmann Károly 1878. évi részletes felvétele nyomán. Mérték: 1 : 75.000. Budapest, [1895]. Kogutowicz és Társa - Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete 380x330 mm egy 450x380 mm méretű térképlapon. Színes dokumentumunk a Szamos középső folyása menti, dombvidéki Zsibó városának és környékének 1878. évi geológiai felvétele nyomán készült földtani térkép. Zsibó környékén 1886 körül az Egyesült Államokat megjárt erdélyi feltaláló, Puskás Tivadar kezdeményezésére petróleumkutatás indult. Bár a kutatás nem váltotta be a hozzá fűző reményeket, az 1890-es években a Zsibó környéki területnek is elkészült részletes geológiai térképe, a vidék kőzettani összetételének színkódolt adatolásával, a fúró-lyukak és a fúrásra ajánlott pontok, valamint a hegy- és vízrajz, a település- és közlekedéshálózat részleteivel. Térképünk Telegdi Róth Lajos geológus szaktanulmányához készült, mely a Földrajzi Intézet 1895. évi évkönyvének 5. füzetében jelent meg. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219020.jpg)
![[Térkép] Aranyida környékének földtani térképe. Geologische Karte der Umgebung von Aranyida. Mérték: 1 : 30.000. Budapest, [1900 körül]. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 330x320 mm 350x500 mm méretű. Színes térképünk a Kassa nyugati szomszédságában elterülő Gömör-szepesi-érchegység fontos bányászati területének, az Aranyida környéki vidéknek földtani térképe, domborzati és vízrajzi részletekkel, kőzettani színkódolással, a meglevő tárnák, salakhányók és a kutatópontok feltüntetésével. Aranyida határában a középkorban helyi jelentőségű ezüst- és aranybányászat folyt, döntően német telepesekkel, majd a bányászat gazdaságtalanná válásával a bányavidék elhagyatottá vált. A 18. században az egykori német telepesek helyébe szlovákok érkeztek, a bányákat pedig az 1874. évi geológiai felméréseket követően, a 19. század harmadik harmadában újranyitották, ekkoriban már inkább antimon bányászata céljából. A területről Rozlozsnik Pál bányageológus 1912-ben adott ki kisebb monográfiát. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219022.jpg)
