Foire Internationale de Budapest 18-27 Avril 1925. [Az 1925. évi Budapesti Nemzetközi Vásár francia nyelvű turisztikai és tájékoztató füzete.] Budapest, 1925. Hornyánszky Viktor ny. 26 p. Az először 1925-ben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár jelenős előéletre tekinthet vissza. Ha nem tekintjük az inkább országimázsra törekvő Ezredéves Kiállítást, illetve a mezőgazdasági vásárokat, akkor a BNV előfutárának az 1906-ban Fővárosi Kereskedők Egyesülete által megrendezett Márciusi Vásárt tekinthetjük, amelyen leginkább a papírkereskedők mutatták be termékeiket. Az árumintavásárnak minősülő 1906-os vásár nagy sikernek bizonyult, profilja folyamatosan bővült, és kikerült a pesti Vigadó épületéből. Bár korábban is megjelentek már külföldi kiállítók, de az első valódi nemzetközi vásár az 1925. évi volt, melyet jelentős szervező és propagandamunka előzött meg. Francia nyelvű turisztikai és vásárismertetőnk is a szervező munka keretében jelent meg. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált tájékoztatónk első felében Budapesti infrastrukturális, turisztikai, közlekedési, ipari és kereskedelmi fejlődéséről, modern építészeti örökségéről szóló cikkek, a második részben egyes kiállítók képes hirdetései. A kihajtható hátsó borítón a BNV színes emblémájával illusztrált információk, illetve színes Budapest-térkép az állomásoktól a városligeti kiállítótérhez vezető útvonalak részleteivel. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Lanfranconi Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott budapesti történelmi képek jegyzéke. Bp., 1887, Pesti Könyvnyomda Rt., 35+(1) p. Kiadói papírkötés, kissé sérült, foltos borítóval, néhány kis lapszéli szakadással. Ritka!
Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718. Graphische Darstellungen der Städte Ofen u. Pest aus der Zeit der Rückeroberung. 1683-1718. Rappresentazioni graphice della citta di Buda e di Pest all' epoca della riconquista. 1683-1718. Budapest, (1937). (Budapest székesfőváros házinyomdája.) 85 + [1] p. + 16 t. (ebből 7 kihajtható). A téma alapvető bibliográfiája, a kötet velejét jelentő bibliográfiai tételleírások magyar és német nyelvűek. A táblákon Buda és Pest városának ostrom látképei, többségében ágyúgolyók röppályaívével, néhány esetben az előtérben szélesen mosolygó császári hadmérnöki figurákkal. (A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, halványan foltos, zsinórfűzéssel erősített kiadói borítóban. Jó példány.
Budapest templomai sorozat két kötete: Fabó Beáta, Kovács Mária, Mayerné Lendváry Mária, Rosch Gábor: Budapest templomai. VI. kerület. Bp., 2016, Budapesti Városvédő Egyesület. 68 p. A keresztény templomok mellett három zsinagóga is szerepel a könyvben. Színes képekkel gazdagon illusztrált. Kiadói papírkötés. + Fabó Beáta, Kovács Mária, Mayer László, Mayerné Lendváry Mária, Millisits Máté, Székely Imre: Budapest templomai. III. kerület. Bp., 2002, Óbudai Múzeum. 47 p. Színes képekkel gazdagon illusztrált. Kiadói papírkötés.
Az utca rendje. A Budapesti M. Kir. Államrendőrség hivatalainak útmutatója. Összeállította: Rezsnyi Aurél. (1937) Budapest, 1937. Nádor Zoltán nyomdája. 492 + [4] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). ,,Az utca rendje" címmel a Magyar Királyi Államrendőrség 1934-től adta ki szaknévsorral, budapesti és környéki utcajegyzékkel kiegészített általános rendészeti utasításait. Ez utóbbi évről évre bővült, kötetünk esetében az új lakbérleti szabályozás és a módosított csendrendelet utasításai tanulmányozhatóak. Rendészeti kiadványunk szabályozza a nyitvatartási órákat üzletek, szórakozóhelyek, zenés lokálok, tánciskolák esetén, előírja a kapuzárási időpontokat, az utána érkezőknek pedig kapupénz fizetését hagyja meg. A kötet eligazítja olvasóit a gyalogos és a járműves közlekedés szabályaiban is. A kétszínnyomású kalendáriumban a katolikus, protestáns és izraelita ünnepnapok. Példányunk belívének egy levele hiányzik. Évkönyvünk két változatban jelent meg, térképpel és térkép nélkül. Példányunk térkép nélküli, ám egykori tulajdonosa elhelyezett benne egy tematikusan kapcsolódó, korábbi évből származó, rendészeti Budapest-térképet. [Térkép] Budapest székesfőváros és környéke. A Rendőrségi zsebkönyv melléklete az 1923. évi helyszínelés és az 1926. évi helyszíni helyesbítés után. Mérték: 1:25,000. (1926) Budapest, 1926. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 770x865 mm egy 810x895 mm méretű térképlapon. Térképünk a tíz kerületre osztott Budapest teljes belterületét, illetve egyes külvárosokat ábrázol, délen Budafok, Albertfalva, Csepel, Pesterzsébet és Kispest és Pestszentlőrinc, északon Békásmegyer, Újpest és Rákospalota és Rákosszentmihály önálló települések határos részeit is beleérve. A Dunán a tervezett Árpád híd és a Petőfi híd (Horthy Miklós híd) vonalvezetésének még nincs nyoma. Budán még csupán egy közterület viseli a kormányzó nevét, a közlekedési ütőérnek számító Horthy Miklós út (Bartók Béla út), mely 1920-tól viseli a nevet, a Villányi út, a Fehérvári út és a Horthy Miklós út körtért alkotó csomópontja csak 1929-tól kapja meg a kormányzó nevét. Rendőrségi térképünkön víz- és domborzati elemek, közlekedési részletek, rendőrőrsi körzetbeosztás, középületek, közparkok, temetők, egyes iparterületek, gépgyárak, téglagyárak, olajfinomítók, keserűvíz- és szeméttelepek, szőlőskertek, katonai és lovassági gyakorlóterek, lóversenypályák és rádióállomások feltüntetve. A korszak növekvő autóforgalmát jelzi a tény, hogy térképünk valamennyi benzinkutat külön kiemel. Térképünkön a kerületbeosztás helyenként eltér a ma megszokottól, Budán a Várhegyet és a még lebontatlan Tabán együtteséhez minden terület az I. kerülethez tartozik, ami az Ördög-ároktól délre található, a IV. kerület a Kiskörút által határolt, szűk értelemben vett Belvárost jelenti, V. kerület néven szerepel Lipótváros, Újlipótváros és Vizafogó Duna mentén húzódó együttese, a VI. kerület magába foglalja Terézvárost, Angyalföldet és Zugló északi felét, a VII. kerület Erzsébetvárost és Zugló déli felét, a X. kerület nyugati határa pedig a ma ismertnél lényegesen nyugatabbra, az Orczy és Fiumei út határán húzódik. Budapest sokig fennálló tízkerületes beosztását csak az 1930. évi XVIII. törvénycikk változtatja meg. Jelmagyarázat és rendőrségi jelmagyarázat a jobb felső sarokban. A hajtások mentén apró hiányok, apró szakadásnyomok. Fabó-Holló 0. Jó állapotú térkép, hajtogatva. Ritka.
Budapest. (ifjabb Richter Aladár tizenkét akvarellje.) Kis alakú kiadás. Budapest, [1929]. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala (Székesfőváros Házinyomdája.) [12] t. (színes). Magyar, francia, német, angol és olasz nyelven feliratozott idegenforgalmi album, az album tizenkét tábláján ifjabb Richter Aladár (1898-1950) festőművész akvarelljei. Az egyes akvarellek: A Királyi Palota a Tabánból nézve - A Mezőgazdasági Múzeum - Az Országháza - A Koronázó-templom - A Szent István-székesegyház - Az Igazságügyi Palota - A Tőzsde - A Széchenyi-fürdő - Kápolna a jáki templom főkapujával - A Milleniumi Emlék és a Szépművészeti Múzeum - Szent Margitszigeti gyógyfürdő - A székesfővárosi Szent Gellért-gyógyfürdő. Fűzve, aranyozott kiadói borítóban. Jó példány.
Budapest az ókorban. I-II. rész. [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1942. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. XXIII + [1] + 352 p. + 27 t. + 3 térkép (kihajtható, ebből 2 színes); [4] + 353-867 + [1] p. + 50 t. (3 színes, egy kihajtható, 45 kétoldalas) + 5 térkép (kihajtható, ebből 4 színes). Egyetlen kiadás. Az Alföldi András, Nagy Lajos, Tompa András és László Gyula által írt alapvető régészeti és ókortörténeti monográfia Budapest környezetének ókori történetét mutatja be, az őskőkortól a honfoglalásig. Bár a kötet bemutatja a Kárpát-medencében több-kevesebb ideig megtelepedő népeket is, a keltákat, az eraviscusokat, dákokat, bójokat, jazigokat, a fő hangsúly mégis a római hódítás időszakára esik, az aquincumi ásatások gazdag leletanyaga alapján. Az aquincumi katonai és polgári város a szerzők szerint a Róma kicsinyített mása volt, és az egykori változatos életmódra, társadalomszerkezetre, vallási, temetkezési, gazdasági viszonyokra a fennmaradt leletalapján bőséggel lehet következtetni. A munka második kötetében bőséges szövegközti illusztrációs anyag, alaprajzok és rajzok formájában. A címlapokon régi tulajdonosi bejegyzés. (Budapest története sorozat, I.) Egységes, illusztrált, enyhén kopott gerincű kiadói félbőr kötésben. Jó példány.
Vegyes hajózási tétel, 2 db: Musee Naval Monaco. Catalogue d'exposition. 2002. Francia nyelven.; Musee Naval Monaco. Catalogue d'exposition de la Marine Russe 2015. Francia nyelven.; + 1991 Airflix New Realeases.
Darvas István: A budai alagút ismeretlen első tervezői és tervei. Különlenyomat a Városi Szemle XXXII. évfolyamából. Bp., 1946, Székesfővárosi Házinyomda, 19+(1) p.+ 1 (kétoldalas) t. Kiadói tűzött papírkötés, kissé sérült borítóval, a szövegben ceruzás ill. tollas korrektúrákkal.
Horváth Henrik: Budapest művészeti emlékei. Az előszót írta: Gerevich Tibor. Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1938,Műemlékek Országos Bizottsága - Kir. M. Egyetemi Nyomda, 63 p.+ CLX t. (képtáblák) + (6)p. . Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói félbőr-kötés, a borítón kis kopásnyomokkal,
Budapesti fürdőket bemutató prospektusok, 2 db (egy régebbi, egy modern): Fővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások V., kihajtva: 53,5x19,5 cm + Budapest Fürdőváros, 28 p.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Foire Internationale de Budapest 18-27 Avril 1925. [Az 1925. évi Budapesti Nemzetközi Vásár francia nyelvű turisztikai és tájékoztató füzete.] Budapest, 1925. Hornyánszky Viktor ny. 26 p. Az először 1925-ben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár jelenős előéletre tekinthet vissza. Ha nem tekintjük az inkább országimázsra törekvő Ezredéves Kiállítást, illetve a mezőgazdasági vásárokat, akkor a BNV előfutárának az 1906-ban Fővárosi Kereskedők Egyesülete által megrendezett Márciusi Vásárt tekinthetjük, amelyen leginkább a papírkereskedők mutatták be termékeiket. Az árumintavásárnak minősülő 1906-os vásár nagy sikernek bizonyult, profilja folyamatosan bővült, és kikerült a pesti Vigadó épületéből. Bár korábban is megjelentek már külföldi kiállítók, de az első valódi nemzetközi vásár az 1925. évi volt, melyet jelentős szervező és propagandamunka előzött meg. Francia nyelvű turisztikai és vásárismertetőnk is a szervező munka keretében jelent meg. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált tájékoztatónk első felében Budapesti infrastrukturális, turisztikai, közlekedési, ipari és kereskedelmi fejlődéséről, modern építészeti örökségéről szóló cikkek, a második részben egyes kiállítók képes hirdetései. A kihajtható hátsó borítón a BNV színes emblémájával illusztrált információk, illetve színes Budapest-térkép az állomásoktól a városligeti kiállítótérhez vezető útvonalak részleteivel. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240985.jpg)
![Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718. Graphische Darstellungen der Städte Ofen u. Pest aus der Zeit der Rückeroberung. 1683-1718. Rappresentazioni graphice della citta di Buda e di Pest all' epoca della riconquista. 1683-1718. Budapest, (1937). (Budapest székesfőváros házinyomdája.) 85 + [1] p. + 16 t. (ebből 7 kihajtható). A téma alapvető bibliográfiája, a kötet velejét jelentő bibliográfiai tételleírások magyar és német nyelvűek. A táblákon Buda és Pest városának ostrom látképei, többségében ágyúgolyók röppályaívével, néhány esetben az előtérben szélesen mosolygó császári hadmérnöki figurákkal. (A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, halványan foltos, zsinórfűzéssel erősített kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3221523.jpg)
![Az utca rendje. A Budapesti M. Kir. Államrendőrség hivatalainak útmutatója. Összeállította: Rezsnyi Aurél. (1937) Budapest, 1937. Nádor Zoltán nyomdája. 492 + [4] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). ,,Az utca rendje" címmel a Magyar Királyi Államrendőrség 1934-től adta ki szaknévsorral, budapesti és környéki utcajegyzékkel kiegészített általános rendészeti utasításait. Ez utóbbi évről évre bővült, kötetünk esetében az új lakbérleti szabályozás és a módosított csendrendelet utasításai tanulmányozhatóak. Rendészeti kiadványunk szabályozza a nyitvatartási órákat üzletek, szórakozóhelyek, zenés lokálok, tánciskolák esetén, előírja a kapuzárási időpontokat, az utána érkezőknek pedig kapupénz fizetését hagyja meg. A kötet eligazítja olvasóit a gyalogos és a járműves közlekedés szabályaiban is. A kétszínnyomású kalendáriumban a katolikus, protestáns és izraelita ünnepnapok. Példányunk belívének egy levele hiányzik. Évkönyvünk két változatban jelent meg, térképpel és térkép nélkül. Példányunk térkép nélküli, ám egykori tulajdonosa elhelyezett benne egy tematikusan kapcsolódó, korábbi évből származó, rendészeti Budapest-térképet. [Térkép] Budapest székesfőváros és környéke. A Rendőrségi zsebkönyv melléklete az 1923. évi helyszínelés és az 1926. évi helyszíni helyesbítés után. Mérték: 1:25,000. (1926) Budapest, 1926. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 770x865 mm egy 810x895 mm méretű térképlapon. Térképünk a tíz kerületre osztott Budapest teljes belterületét, illetve egyes külvárosokat ábrázol, délen Budafok, Albertfalva, Csepel, Pesterzsébet és Kispest és Pestszentlőrinc, északon Békásmegyer, Újpest és Rákospalota és Rákosszentmihály önálló települések határos részeit is beleérve. A Dunán a tervezett Árpád híd és a Petőfi híd (Horthy Miklós híd) vonalvezetésének még nincs nyoma. Budán még csupán egy közterület viseli a kormányzó nevét, a közlekedési ütőérnek számító Horthy Miklós út (Bartók Béla út), mely 1920-tól viseli a nevet, a Villányi út, a Fehérvári út és a Horthy Miklós út körtért alkotó csomópontja csak 1929-tól kapja meg a kormányzó nevét. Rendőrségi térképünkön víz- és domborzati elemek, közlekedési részletek, rendőrőrsi körzetbeosztás, középületek, közparkok, temetők, egyes iparterületek, gépgyárak, téglagyárak, olajfinomítók, keserűvíz- és szeméttelepek, szőlőskertek, katonai és lovassági gyakorlóterek, lóversenypályák és rádióállomások feltüntetve. A korszak növekvő autóforgalmát jelzi a tény, hogy térképünk valamennyi benzinkutat külön kiemel. Térképünkön a kerületbeosztás helyenként eltér a ma megszokottól, Budán a Várhegyet és a még lebontatlan Tabán együtteséhez minden terület az I. kerülethez tartozik, ami az Ördög-ároktól délre található, a IV. kerület a Kiskörút által határolt, szűk értelemben vett Belvárost jelenti, V. kerület néven szerepel Lipótváros, Újlipótváros és Vizafogó Duna mentén húzódó együttese, a VI. kerület magába foglalja Terézvárost, Angyalföldet és Zugló északi felét, a VII. kerület Erzsébetvárost és Zugló déli felét, a X. kerület nyugati határa pedig a ma ismertnél lényegesen nyugatabbra, az Orczy és Fiumei út határán húzódik. Budapest sokig fennálló tízkerületes beosztását csak az 1930. évi XVIII. törvénycikk változtatja meg. Jelmagyarázat és rendőrségi jelmagyarázat a jobb felső sarokban. A hajtások mentén apró hiányok, apró szakadásnyomok. Fabó-Holló 0. Jó állapotú térkép, hajtogatva. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3245908.jpg)
![Budapest. (ifjabb Richter Aladár tizenkét akvarellje.) Kis alakú kiadás. Budapest, [1929]. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala (Székesfőváros Házinyomdája.) [12] t. (színes). Magyar, francia, német, angol és olasz nyelven feliratozott idegenforgalmi album, az album tizenkét tábláján ifjabb Richter Aladár (1898-1950) festőművész akvarelljei. Az egyes akvarellek: A Királyi Palota a Tabánból nézve - A Mezőgazdasági Múzeum - Az Országháza - A Koronázó-templom - A Szent István-székesegyház - Az Igazságügyi Palota - A Tőzsde - A Széchenyi-fürdő - Kápolna a jáki templom főkapujával - A Milleniumi Emlék és a Szépművészeti Múzeum - Szent Margitszigeti gyógyfürdő - A székesfővárosi Szent Gellért-gyógyfürdő. Fűzve, aranyozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242044.jpg)
![Budapest az ókorban. I-II. rész. [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1942. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. XXIII + [1] + 352 p. + 27 t. + 3 térkép (kihajtható, ebből 2 színes); [4] + 353-867 + [1] p. + 50 t. (3 színes, egy kihajtható, 45 kétoldalas) + 5 térkép (kihajtható, ebből 4 színes). Egyetlen kiadás. Az Alföldi András, Nagy Lajos, Tompa András és László Gyula által írt alapvető régészeti és ókortörténeti monográfia Budapest környezetének ókori történetét mutatja be, az őskőkortól a honfoglalásig. Bár a kötet bemutatja a Kárpát-medencében több-kevesebb ideig megtelepedő népeket is, a keltákat, az eraviscusokat, dákokat, bójokat, jazigokat, a fő hangsúly mégis a római hódítás időszakára esik, az aquincumi ásatások gazdag leletanyaga alapján. Az aquincumi katonai és polgári város a szerzők szerint a Róma kicsinyített mása volt, és az egykori változatos életmódra, társadalomszerkezetre, vallási, temetkezési, gazdasági viszonyokra a fennmaradt leletalapján bőséggel lehet következtetni. A munka második kötetében bőséges szövegközti illusztrációs anyag, alaprajzok és rajzok formájában. A címlapokon régi tulajdonosi bejegyzés. (Budapest története sorozat, I.) Egységes, illusztrált, enyhén kopott gerincű kiadói félbőr kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3244874.jpg)
