https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Licitálható
18438.
477. Gyorsárverés
Plakát
8 000 Ft
21,05 EUR, 22,86 USD
1
8 500 Ft
[Plakát] ,,A Szociáldemokrata Párt [1939.] május hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Külső Kerepesi úton, a Tattersallban választói gyűlést tart. Előadók: Peyer Károly, Kéthly Anna, Buchinger Manó, Kabók Lajos, Kertész Miklós, Gyürey Rudolf". A Szociáldemokrata Párt hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939) Budapest, 1939. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 945x625 mm. A hazai gyári munkavállalói réteget képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végén kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14 és 11 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1935 után azonban több figyelemreméltó változás állt be a politikában. Az Anschluss után a Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen közelébe került, a szomszédsággal pedig a korábban is már marginálisan létező, ám külföldről is pénzelt magyar nemzetiszocialista ideológia megerősödött. A régóta hatalomban levő kormánypárt minden erőt megragadott az új erőnek minősülő nyilas pártok korlátozására, lapjait betiltotta, gyülekezéseit korlátozta, vezetőit bebörtönözte, ám saját kormányhatalma megtartása érdekében 1938-ban a választójogi szabályokat ismételten megváltoztatta. A kormány továbbra sem volt érdekelt az általános választójog érvényesítésében, ám a vidéki körzetekben korábban általánosan használt nyílt voksolás rendszerét eltörölte, a szavazás tehát az 1939. évi választásokon alapult először általánosan - azaz városi és vidéki körzetekben egyaránt - titkos voksoláson. A törvény továbbá előírta, hogy nagyobb városokban csak listákra lehet szavazni, míg a vidéki körzetekben - a kormánypárt hagyományos bázisán - listákra és egyéni képviselőkre egyaránt, ez az új rendszer - mely a nyílt szavazás eltörléséért cserébe kétszeres szavazatot adott a kormánypárt vidéki bázisának - értelemszerűen a kormánypárt győzelmére szolgált, azon szándék mellett, hogy a nagyvárosi tömegek nyilas szavazatait a marginalitásban tartsa. Az elsősorban a nyilas ellenzéket erodálni kívánó terv felemás módon sikerült, a szociáldemokrata és a liberális ellenzék igen szerény eredményt ért el, a nyilasok eredményeit érdemben kevésbé befolyásolta. Plakátunk az 1939. május 25-26-ra kitűzött országgyűlési választások kampányküzdelmeibe avat be. A szociáldemokrata párt a kampány hónapjaiban markáns kampánymunkát végzett, az utolsó hónapban a Népszava beszámolói szerint nem volt ritka egyes választókörzetekben a naponta több választói gyűlés szervezése sem. Dokumentumunk egy nagyszabású választási gyűlést hirdet meg az MSZDP vezérszónokaival, Peyer Károllyal, Kéthly Annával, Buchinger Manóval, az országgyűlés neves és országszerte ismert szónokaival. A Tattersall, azaz a Pesti Ügető rendezvényhelyszíne tágas színhelynek ígérkezett, és lefoglalása jelentős eredménynek számított egy olyan helyzetben, ahol a szociáldemokrata párt a fővárosi kampányhelyszínek lefoglalásában jelentős versenyt futott a kormánypárttal, illetve a nyilas szervezetekkel. Különféle ügymeneti problémákra hivatkozva azonban az Ügető ügyvezetője néhány nappal a rendezvény előtt lemondta a megrendelést, a helyszínen végül egy kisebb pártrivális, a keresztényszocialista EMSZO tarthatott nagygyűlést. A Népszava egykori beszámolója szerint a Szociáldemokrata Párt érthető módon zokon vette az eljárást, ezt is el kellett könyvelnie a pártot ért politikai zaklatások (esetlegesen összeesküvések) egyikének. Jóllehet a Szociáldemokrata Párt nagy erővel vetette be magát a választási küzdelmekbe, de a főváros és néhány nagyváros gyári munkásságának választási bázisát érdemben nem bővítette. Az 1939 májusi választáson a 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesített. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselő került az országgyűlésbe. Plakátunk jobb felső sarkában kisebb, a szövegtükröt nem érintő hiányok, bal oldalt, felül apró hiány. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
| 1.000 Ft-ig | 100 Ft |
| 5.000 Ft-ig | 200 Ft |
| 10.000 Ft-ig | 500 Ft |
| 20.000 Ft-ig | 1.000 Ft |
| 50.000 Ft-ig | 2.000 Ft |
| 100.000 Ft-ig | 5.000 Ft |
| 200.000 Ft-ig | 10.000 Ft |
| 500.000 Ft-ig | 20.000 Ft |
| 1.000.000 Ft-ig | 50.000 Ft |
| 1.000.000 Ft felett | 100.000 Ft |
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Plakát] ,,A Szociáldemokrata Párt [1939.] május hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Külső Kerepesi úton, a Tattersallban választói gyűlést tart. Előadók: Peyer Károly, Kéthly Anna, Buchinger Manó, Kabók Lajos, Kertész Miklós, Gyürey Rudolf". A Szociáldemokrata Párt hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939) Budapest, 1939. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 945x625 mm. A hazai gyári munkavállalói réteget képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végén kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14 és 11 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1935 után azonban több figyelemreméltó változás állt be a politikában. Az Anschluss után a Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen közelébe került, a szomszédsággal pedig a korábban is már marginálisan létező, ám külföldről is pénzelt magyar nemzetiszocialista ideológia megerősödött. A régóta hatalomban levő kormánypárt minden erőt megragadott az új erőnek minősülő nyilas pártok korlátozására, lapjait betiltotta, gyülekezéseit korlátozta, vezetőit bebörtönözte, ám saját kormányhatalma megtartása érdekében 1938-ban a választójogi szabályokat ismételten megváltoztatta. A kormány továbbra sem volt érdekelt az általános választójog érvényesítésében, ám a vidéki körzetekben korábban általánosan használt nyílt voksolás rendszerét eltörölte, a szavazás tehát az 1939. évi választásokon alapult először általánosan - azaz városi és vidéki körzetekben egyaránt - titkos voksoláson. A törvény továbbá előírta, hogy nagyobb városokban csak listákra lehet szavazni, míg a vidéki körzetekben - a kormánypárt hagyományos bázisán - listákra és egyéni képviselőkre egyaránt, ez az új rendszer - mely a nyílt szavazás eltörléséért cserébe kétszeres szavazatot adott a kormánypárt vidéki bázisának - értelemszerűen a kormánypárt győzelmére szolgált, azon szándék mellett, hogy a nagyvárosi tömegek nyilas szavazatait a marginalitásban tartsa. Az elsősorban a nyilas ellenzéket erodálni kívánó terv felemás módon sikerült, a szociáldemokrata és a liberális ellenzék igen szerény eredményt ért el, a nyilasok eredményeit érdemben kevésbé befolyásolta. Plakátunk az 1939. május 25-26-ra kitűzött országgyűlési választások kampányküzdelmeibe avat be. A szociáldemokrata párt a kampány hónapjaiban markáns kampánymunkát végzett, az utolsó hónapban a Népszava beszámolói szerint nem volt ritka egyes választókörzetekben a naponta több választói gyűlés szervezése sem. Dokumentumunk egy nagyszabású választási gyűlést hirdet meg az MSZDP vezérszónokaival, Peyer Károllyal, Kéthly Annával, Buchinger Manóval, az országgyűlés neves és országszerte ismert szónokaival. A Tattersall, azaz a Pesti Ügető rendezvényhelyszíne tágas színhelynek ígérkezett, és lefoglalása jelentős eredménynek számított egy olyan helyzetben, ahol a szociáldemokrata párt a fővárosi kampányhelyszínek lefoglalásában jelentős versenyt futott a kormánypárttal, illetve a nyilas szervezetekkel. Különféle ügymeneti problémákra hivatkozva azonban az Ügető ügyvezetője néhány nappal a rendezvény előtt lemondta a megrendelést, a helyszínen végül egy kisebb pártrivális, a keresztényszocialista EMSZO tarthatott nagygyűlést. A Népszava egykori beszámolója szerint a Szociáldemokrata Párt érthető módon zokon vette az eljárást, ezt is el kellett könyvelnie a pártot ért politikai zaklatások (esetlegesen összeesküvések) egyikének. Jóllehet a Szociáldemokrata Párt nagy erővel vetette be magát a választási küzdelmekbe, de a főváros és néhány nagyváros gyári munkásságának választási bázisát érdemben nem bővítette. Az 1939 májusi választáson a 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesített. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselő került az országgyűlésbe. Plakátunk jobb felső sarkában kisebb, a szövegtükröt nem érintő hiányok, bal oldalt, felül apró hiány. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242907.jpg)
