https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
A tétel már nem elérhető
18437.
477. Lezárult gyorsárverés
Plakát
12 000 Ft
31,09 EUR, 34,29 USD
0
[Plakát] ,,Közalkalmazottak biztonságos megélhetéséért, magánalkalmazottak kenyeréért küzd a Magyar Élet Pártja". A kormánypárt választási hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939). [Budapest, 1939]. Budai-Bern [...] ny. Kétszínnyomású plakát, mérete: 620x460 mm. A háborús összeomlás, a Tanácsköztársaság és a trianoni békediktátum sokkja alá kerülő országban a közállapotok egészen 1920 közepéig nem tették lehetővé az országgyűlési választásokat. Az ekkor kormányra kerülő Bethlen István 1921 decemberében felvette a kapcsolatot a mégiscsak jelentős társadalmi érdekeket képviselő, az illegalitás határán álló Szociáldemokrata Párttal, és megszületett a megegyezés a szociáldemokrata párt mérsékelt irányzatával (Bethlen-Peyer-paktum). Innentől kezdve a Szociáldemokrata Párt részt vehetett az országgyűlési és törvényhatósági választásokon, és bizonyos korlátok között hirdethette társadalmi és választási programját. A Bethlen-féle kormánypárt több krízisen esett át, ám a Nagyatádi Szabó-István-féle kisgazdapárttal fuzionálva Egységes Párt néven igen hatékony kormányerőre tett szert, és az elkövetkezőkben a Horthy-korszak valamennyi választását fölényesen megnyerte (1922, 1926, 1931, 1935, 1939). A választási sikerek több tényezőből eredtek, egyfelől az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szociális javaslatainak, társadalombiztosítási tervezeteiknek némelyikét felkarolta a kormánypárt, a távlati jövőre vonatkozóan meglebegtette a földreform tervét, oktatási és gazdasági szempontból pedig valóban jelentős eredményeket ért el;, de szükséges volt kormányon maradásához az is, hogy a választójogi követeléseknek nem tett eleget, eleinte még szűkítette is a választójogot, a választási szabályok pedig folyamatosan változtak. A nyílt szavazás rendszere, illetve a választókerületek nem azonos szintű súlyozása természetesen mindig a kormánypárt irányába billentette a soron következő választás mérlegét. A Bethlen-féle Egységes Párt több vezetőváltáson és névváltáson ment keresztül, 1932-ben Nemzeti Egység Pártjának nevezték, 1939-től pedig, a gyors kormányfőcserék után Teleki Pál miniszterelnök Magyar Élet Pártja néven szervezte újra a mindig hatalomban maradó kormánypártot. Az 1939 májusára kitűzött országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai plakátunk amellett tanúskodik, hogy az új nevet kapott kormánypárt komolyan veszi szociális programmal jelentkező riválisai jelszavait. A közalkalmazottakat és a magánalkalmazottakat megszólító MÉP-plakát emellett az is jelzi, hogy a budapesti választói tömegből a kormánypárt elsősorban a szolgáltató iparban és a kisiparban - tehát nem a gyáriparban - dolgozó rétegeket kívánja megnyerni. A Teleki Pál vezette MÉP a választást végül fölényesen megnyerte, egyfelől teljesítményének, másfelől választójogi reformjának köszönhetően: a vidéki körzetek - melyek hagyományosan is a kormánypárt bázisának számítottak - egyéni és listás képviselőket is küldtek a parlamentben, míg a fővárosi és nagyvárosi körzetekben csupán pártlistás képviselőket választhattak, csekélyebb számban. A 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesített. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselő került az országgyűlésbe. Plakátunk bal oldalán halvány foltosság, jobb alsó sarkán kisebb, a szövegtükröt alig érintő hiány. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Plakát] ,,Közalkalmazottak biztonságos megélhetéséért, magánalkalmazottak kenyeréért küzd a Magyar Élet Pártja". A kormánypárt választási hirdetése az 1939. évi országgyűlési választások idején. (1939). [Budapest, 1939]. Budai-Bern [...] ny. Kétszínnyomású plakát, mérete: 620x460 mm. A háborús összeomlás, a Tanácsköztársaság és a trianoni békediktátum sokkja alá kerülő országban a közállapotok egészen 1920 közepéig nem tették lehetővé az országgyűlési választásokat. Az ekkor kormányra kerülő Bethlen István 1921 decemberében felvette a kapcsolatot a mégiscsak jelentős társadalmi érdekeket képviselő, az illegalitás határán álló Szociáldemokrata Párttal, és megszületett a megegyezés a szociáldemokrata párt mérsékelt irányzatával (Bethlen-Peyer-paktum). Innentől kezdve a Szociáldemokrata Párt részt vehetett az országgyűlési és törvényhatósági választásokon, és bizonyos korlátok között hirdethette társadalmi és választási programját. A Bethlen-féle kormánypárt több krízisen esett át, ám a Nagyatádi Szabó-István-féle kisgazdapárttal fuzionálva Egységes Párt néven igen hatékony kormányerőre tett szert, és az elkövetkezőkben a Horthy-korszak valamennyi választását fölényesen megnyerte (1922, 1926, 1931, 1935, 1939). A választási sikerek több tényezőből eredtek, egyfelől az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szociális javaslatainak, társadalombiztosítási tervezeteiknek némelyikét felkarolta a kormánypárt, a távlati jövőre vonatkozóan meglebegtette a földreform tervét, oktatási és gazdasági szempontból pedig valóban jelentős eredményeket ért el;, de szükséges volt kormányon maradásához az is, hogy a választójogi követeléseknek nem tett eleget, eleinte még szűkítette is a választójogot, a választási szabályok pedig folyamatosan változtak. A nyílt szavazás rendszere, illetve a választókerületek nem azonos szintű súlyozása természetesen mindig a kormánypárt irányába billentette a soron következő választás mérlegét. A Bethlen-féle Egységes Párt több vezetőváltáson és névváltáson ment keresztül, 1932-ben Nemzeti Egység Pártjának nevezték, 1939-től pedig, a gyors kormányfőcserék után Teleki Pál miniszterelnök Magyar Élet Pártja néven szervezte újra a mindig hatalomban maradó kormánypártot. Az 1939 májusára kitűzött országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai plakátunk amellett tanúskodik, hogy az új nevet kapott kormánypárt komolyan veszi szociális programmal jelentkező riválisai jelszavait. A közalkalmazottakat és a magánalkalmazottakat megszólító MÉP-plakát emellett az is jelzi, hogy a budapesti választói tömegből a kormánypárt elsősorban a szolgáltató iparban és a kisiparban - tehát nem a gyáriparban - dolgozó rétegeket kívánja megnyerni. A Teleki Pál vezette MÉP a választást végül fölényesen megnyerte, egyfelől teljesítményének, másfelől választójogi reformjának köszönhetően: a vidéki körzetek - melyek hagyományosan is a kormánypárt bázisának számítottak - egyéni és listás képviselőket is küldtek a parlamentben, míg a fővárosi és nagyvárosi körzetekben csupán pártlistás képviselőket választhattak, csekélyebb számban. A 3,686 603 beérkezett szavazat 50%-a a kormánypárté lett, 14%-a nyilaskeresztes párté, a kisgazdapárt 15%-ot, a szociáldemokrata párt 3,42%-ot teljesített. A kormánypárt 181 mandátuma mellett 29 nyilas, 14 kisgazda, 5 szociáldemokrata és 5 liberális képviselő került az országgyűlésbe. Plakátunk bal oldalán halvány foltosság, jobb alsó sarkán kisebb, a szövegtükröt alig érintő hiány. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242904.jpg)
