https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
A tétel már nem elérhető
18433.
477. Lezárult gyorsárverés
Plakát
6 000 Ft
15,54 EUR, 17,14 USD
0
[Plakát] ,,Szociáldemokrata szavazók a keresztet a 2. kockába tegyék". A Szociáldemokrata Párt zuglói szervezetének felhívása az 1935. évi budapesti törvényhatósági (önkormányzati) választások idején. (1935) Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Kétszínnyomású választási hirdetés, mérete: 460x630 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági (önkormányzati) választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő országgyűlési és önkormányzati választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14, illetve 11 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. Az 1935. évben három választásra is sor került, március végén a kormánypártot szokás szerint megerősítő országgyűlési választásokra, április folyamán az OTI-választásokra (az országos társadalombiztosítási szerv vezetésébe választással paritásos alapon kerültek be munkaadói és munkavállalói pártképviselők), 1935. június 2-3-án pedig a budapesti törvényhatósági választásokra. A Szociáldemokrata Párt a megelőző törvényhatósági szavazáson igen tisztesen szerepelt - a legtöbb szavazatot gyűjtötte be. Az önkormányzati választások tétje nem volt éppen csekély, hiszen a főváros nehezen létesített szociális intézményeinek működési feltételeiről, a budapesti gáz- és villanyárról, a HÉV- és BESZKÁRT-jegyek áráról a korszakban fővárosi szinten döntöttek, és a Népszava feltételezése szerint a fővárosban szokásos titkos szavazás intézményének megmaradása is a választás tétje volt. A húsba vágó kérdésekről döntő törvényhatósági választás így érthetően komoly lázban tartotta a főváros választóit, május hónap során naponta több kampányeseményre került sor minden kerületben, a mozgósításban a szociáldemokraták kiváltképpen jól szerepeltek. Természetesen ez a választási időszak sem volt mentes a botrányoktól, ajánlócédulákkal való visszaélésekről, halott szavazók névjegyzékbe való felvételéről, szervezett megtévesztésekről is születtek híradások. Az előkészületi időszak eredménye az ajánlócédulák összegyűjtése volt, a szociáldemokrata párt ennek nyomán a főváros 11 kerületében állíthatott listát. Plakátunk kimondottan a XIV. kerületi (zuglói) szociáldemokrata szimpatizánsok számára készült; minden kerületben más volt a párt sorsolással meghatározott sorrendje a szavazólapon: Zuglóban az MSZDP pártlistája a 2. helyre került. A két napig tartó választáson végül a főváros 292.737 választásra jogosult szavazójából 209.140-en leadták voksukat. A legtöbb szavazatot a kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) gyűjtötte be, a szavazatok 25%-ával, a második helyen a Szociáldemokrata Párt végzett, a munkavállalói párt a szavaztok 23.3%-át kapta (48.655 szavazattal). Plakátunk szélén apró gyűrődések. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Plakát] ,,Szociáldemokrata szavazók a keresztet a 2. kockába tegyék". A Szociáldemokrata Párt zuglói szervezetének felhívása az 1935. évi budapesti törvényhatósági (önkormányzati) választások idején. (1935) Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Kétszínnyomású választási hirdetés, mérete: 460x630 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági (önkormányzati) választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő országgyűlési és önkormányzati választásokon (1922, 1926, 1931, 1935) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14, illetve 11 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. Az 1935. évben három választásra is sor került, március végén a kormánypártot szokás szerint megerősítő országgyűlési választásokra, április folyamán az OTI-választásokra (az országos társadalombiztosítási szerv vezetésébe választással paritásos alapon kerültek be munkaadói és munkavállalói pártképviselők), 1935. június 2-3-án pedig a budapesti törvényhatósági választásokra. A Szociáldemokrata Párt a megelőző törvényhatósági szavazáson igen tisztesen szerepelt - a legtöbb szavazatot gyűjtötte be. Az önkormányzati választások tétje nem volt éppen csekély, hiszen a főváros nehezen létesített szociális intézményeinek működési feltételeiről, a budapesti gáz- és villanyárról, a HÉV- és BESZKÁRT-jegyek áráról a korszakban fővárosi szinten döntöttek, és a Népszava feltételezése szerint a fővárosban szokásos titkos szavazás intézményének megmaradása is a választás tétje volt. A húsba vágó kérdésekről döntő törvényhatósági választás így érthetően komoly lázban tartotta a főváros választóit, május hónap során naponta több kampányeseményre került sor minden kerületben, a mozgósításban a szociáldemokraták kiváltképpen jól szerepeltek. Természetesen ez a választási időszak sem volt mentes a botrányoktól, ajánlócédulákkal való visszaélésekről, halott szavazók névjegyzékbe való felvételéről, szervezett megtévesztésekről is születtek híradások. Az előkészületi időszak eredménye az ajánlócédulák összegyűjtése volt, a szociáldemokrata párt ennek nyomán a főváros 11 kerületében állíthatott listát. Plakátunk kimondottan a XIV. kerületi (zuglói) szociáldemokrata szimpatizánsok számára készült; minden kerületben más volt a párt sorsolással meghatározott sorrendje a szavazólapon: Zuglóban az MSZDP pártlistája a 2. helyre került. A két napig tartó választáson végül a főváros 292.737 választásra jogosult szavazójából 209.140-en leadták voksukat. A legtöbb szavazatot a kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) gyűjtötte be, a szavazatok 25%-ával, a második helyen a Szociáldemokrata Párt végzett, a munkavállalói párt a szavaztok 23.3%-át kapta (48.655 szavazattal). Plakátunk szélén apró gyűrődések. Jó állapotú plakát, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242910.jpg)
