https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/

Folyamatos online aukciók

Tételek lista

Térképek

Tételek száma: 100

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn} Az árverés lejárt! A tétel hamarosan kikiáltásra kerül
18 db XX. sz. eleji régi térkép változó állapotban
17545.

18 db XX. sz. eleji régi térkép változó állapotban

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
1 000 Ft
2,63
EUR
,
2,86
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
1 000 Ft
[Kézirat] Földrajz jegyzetek. Szentes Edit II/Á. osztályos növendék kézírásos, színes térképekkel gazdagon illusztrált földrajzórai füzete (1936-1937). [Hely nélkül], 1936-1937. Terjedelme [50] levél. Szentes Edit gimnáziumi tanuló kézzel vonalazott, színes térképvázlatokkal gazdagon illusztrált földrajzfüzete emlékezetes bepillantást nyújt a hazai földrajzoktatás korabeli világába. A heti két órában tartott földrajzórák 1936 őszi-téli félévében Európa országainak legfontosabb természet- és gazdaságföldrajzi adatait ismertették. A füzet a Magyar Hiszekegy szövegével indul, melyet a történelmi Magyarország térképe kísér. Füzetünk alighanem római katolikus tanintézetben készült, erre utal az Európa általános jellemzésének vallási adatolásából való részlet, mely a 200 millió főt kitevő katolikus felekezet országai közé sorolja Magyarországot. A Cholnoky Jenő ismeretterjesztő hatását mutató földrajzórák először általánosságban tárgyalják a kontinens geológiai és meteorológiai szerkezetét (térképekkel), majd az ötödik órától az egyes országok ismertetése következik, államformája, főbb városai, főbb vizei, felszínformája, éghajlata és korabeli lakossága adatolásával, mely információkat a gazdasági részletek követik, első helyen mezőgazdasága és állattenyésztése, erdőgazdálkodása, majd ásványkincsei, ipara és kereskedelme és természetesen vasútvonal-hálózata részleteivel. Jellemző részlet a Jugoszlávia-ismertetésből: ,,Montenegró (Csernagóra). Legkisebb tartomány. Felszíne: kopár mészkőhegyek. Termelése: kevés, a szükségletet sem fedezi. Állatok: kecske. Lakossága: kevés, műveltségben elmaradott, harcias, szabadságszerető. Gazdasági jelentősége: csekély. Városai: Centinje, Podgorica&quot;. A történelmi vagy gazdasági, hatalmi szempontból fontosabb országok bővebb kifejtést kapnak: Jugoszlávia alkotóelemeiből Horvát-Szlavónország egy teljes óra anyaga, a baráti Olaszország, illetve a hatalmi szempontból kihagyhatatlan Franciaország, illetve Oroszország több órányi kifejtést kapnak. (Szerzőnk alighanem hiányzott Németország tárgyalása idején.) Az órai anyagot további 16 egész oldalas, kézzel rajzolt, színes vaktérkép kíséri a fontosabb államokról. Jó állapotú spirálozott füzet, védőborítóban, az első fedőborítón kézzel feliratozott címkével.
17546.

[Kézirat] Földrajz jegyzetek. Szentes Edit II/Á. osztályos növendék kézírásos, színes térképekkel gazdagon illusztrált földrajzórai füzete (1936-1937). [Hely nélkül], 1936-1937. Terjedelme [50] levél. Szentes Edit gimnáziumi tanuló kézzel vonalazott, színes térképvázlatokkal gazdagon illusztrált földrajzfüzete emlékezetes bepillantást nyújt a hazai földrajzoktatás korabeli világába. A heti két órában tartott földrajzórák 1936 őszi-téli félévében Európa országainak legfontosabb természet- és gazdaságföldrajzi adatait ismertették. A füzet a Magyar Hiszekegy szövegével indul, melyet a történelmi Magyarország térképe kísér. Füzetünk alighanem római katolikus tanintézetben készült, erre utal az Európa általános jellemzésének vallási adatolásából való részlet, mely a 200 millió főt kitevő katolikus felekezet országai közé sorolja Magyarországot. A Cholnoky Jenő ismeretterjesztő hatását mutató földrajzórák először általánosságban tárgyalják a kontinens geológiai és meteorológiai szerkezetét (térképekkel), majd az ötödik órától az egyes országok ismertetése következik, államformája, főbb városai, főbb vizei, felszínformája, éghajlata és korabeli lakossága adatolásával, mely információkat a gazdasági részletek követik, első helyen mezőgazdasága és állattenyésztése, erdőgazdálkodása, majd ásványkincsei, ipara és kereskedelme és természetesen vasútvonal-hálózata részleteivel. Jellemző részlet a Jugoszlávia-ismertetésből: ,,Montenegró (Csernagóra). Legkisebb tartomány. Felszíne: kopár mészkőhegyek. Termelése: kevés, a szükségletet sem fedezi. Állatok: kecske. Lakossága: kevés, műveltségben elmaradott, harcias, szabadságszerető. Gazdasági jelentősége: csekély. Városai: Centinje, Podgorica". A történelmi vagy gazdasági, hatalmi szempontból fontosabb országok bővebb kifejtést kapnak: Jugoszlávia alkotóelemeiből Horvát-Szlavónország egy teljes óra anyaga, a baráti Olaszország, illetve a hatalmi szempontból kihagyhatatlan Franciaország, illetve Oroszország több órányi kifejtést kapnak. (Szerzőnk alighanem hiányzott Németország tárgyalása idején.) Az órai anyagot további 16 egész oldalas, kézzel rajzolt, színes vaktérkép kíséri a fontosabb államokról. Jó állapotú spirálozott füzet, védőborítóban, az első fedőborítón kézzel feliratozott címkével.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
6 000 Ft
15,79
EUR
,
17,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
6 000 Ft
[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye&quot; és az ,,átnézeti vázlata&quot; címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti&quot; címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.
17547.

[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
9 500 Ft
25,00
EUR
,
27,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
9 500 Ft
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.
17548.

[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
3 200 Ft
8,42
EUR
,
9,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
3 200 Ft
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
17549.

[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
3 200 Ft
8,42
EUR
,
9,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
3 200 Ft
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
17550.

[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
3 200 Ft
8,42
EUR
,
9,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
3 200 Ft
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
17551.

[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
3 200 Ft
8,42
EUR
,
9,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
3 200 Ft
[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
17552.

[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
9 500 Ft
25,00
EUR
,
27,14
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
9 500 Ft
cca 1950-1990 kB 30 db magyar és külföldi autós térkép, benne afrikai is!
17553.

cca 1950-1990 kB 30 db magyar és külföldi autós térkép, benne afrikai is!

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
4 000 Ft
10,53
EUR
,
11,43
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
4 000 Ft
[Magyarország és Erdély rézmetszetű térképe] 1755 Carte de Hongrie John Gibson Map of Hungary and Trasylvania. Engraving 56x46 cm Beszakadásokkal.
17554.

[Magyarország és Erdély rézmetszetű térképe] 1755 Carte de Hongrie John Gibson Map of Hungary and Trasylvania. Engraving 56x46 cm Beszakadásokkal.

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
30 000 Ft
78,95
EUR
,
85,71
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
30 000 Ft
cca 1900 Karpatenländer, 1:3 000 000, Kozenn&#039;s Geographischer Atlas No. 52., kartonra ragasztva, szakadásokkal, 29×41 cm
17555.

cca 1900 Karpatenländer, 1:3 000 000, Kozenn's Geographischer Atlas No. 52., kartonra ragasztva, szakadásokkal, 29×41 cm

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
1 600 Ft
4,21
EUR
,
4,57
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
1 600 Ft
cca 1950 8 db turista térkép
17556.

cca 1950 8 db turista térkép

még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}
Licitálható
Kikiáltási ár:
3 000 Ft
7,89
EUR
,
8,57
USD
Ajánlatok száma:
0
Minimális ajánlat:
3 000 Ft

Licitálás az alábbi licitlépcsők szerint történik:

1.000 Ft-ig 100 Ft
5.000 Ft-ig 200 Ft
10.000 Ft-ig 500 Ft
20.000 Ft-ig 1.000 Ft
50.000 Ft-ig 2.000 Ft
100.000 Ft-ig 5.000 Ft
200.000 Ft-ig 10.000 Ft
500.000 Ft-ig 20.000 Ft
1.000.000 Ft-ig 50.000 Ft
1.000.000 Ft felett 100.000 Ft

Árverési szűrés

További oldal navigáció

Elérhetőség

Nyitva tartás

  • Hétfő: 12-17
  • Keddtől Szerdáig: 10-17
  • Csütörtök: 10-19
  • Péntek: zárva
  • Hétvége: zárva

Oldalaink

© 2011-2024 Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Elfogadom
A részletekért kattintson
https://www.darabanth.com//feltetelek/#privacy_policy
darabanth.com
Élő közvetítés

Tétel kosárba rakva

Kosár értéke:

Vásárlás folytatása
  Pénztárhoz