[Folyóirat] ,,A Vosztok-2 a világűrben. Vasárnap reggel hét óra óta kering a Föld körül Tyitov őrnagy állandó kapcsolatban a Földdel. Az űrhajó kézi berendezéssel is kormányozható" A Hétfői Hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (1961. augusztus 6.) Budapest, 1961. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a...
[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok é...
[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. ...
[Folyóirat] ,,Gavarit Szojuz Ogyin! Új típusú szovjet űrhajó kering a Föld körül". A Hétfői Hírek politikai hetilap lapszáma a Szojuz-1 űrhajó küldetéséről, a kilencedik szovjet űrrepülésről. (XI. évfolyam, 17. szám, 1967. április 24.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között...
cca 1970-1980 Feltehetőleg oktatási célra készült régi képek, fotók modern másolatai, közte sok 1919-es, és I. világháborús, nagyrészt kartonlapokon, feliratozva.
1973 Számolást, matematika tanulását segítő anyagok gyerekeknek, 3 csomag, ábrákkal, forgatható korongokkal. Berlin, Verlag Junge Welt kiadása. Sérült csomagolásban, egyébként jó állapotban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] ,,A Vosztok-2 a világűrben. Vasárnap reggel hét óra óta kering a Föld körül Tyitov őrnagy állandó kapcsolatban a Földdel. Az űrhajó kézi berendezéssel is kormányozható" A Hétfői Hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (1961. augusztus 6.) Budapest, 1961. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülés, Jurij Gagarin útja a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, melynek során másfél óra alatt teljes fordulatot hajtott végre a föld körül. (1961. április 12.) Lapszámunk a következő nagy lépésről, German Tyitov őrnagy űrutazásáról számol be a Vosztok-2 űrhajó fedélzetén, a legnagyobb elragadtatás hangján. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, melynek során az űrhajó 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk előzőleg elkészült, illetve előre elkészített, diadalittas nyilatkozatokat közöl a valóban jelentős eseményről, magasztalja a szovjet tudományt, illetve Nyikita Szergejevics Hruscsov első titkárt. A még le sem zárult űrutazás napján megjelent lapszám csaknem egésze az űrutazás részleteivel, illetve sajtóvisszhangjával foglalkozik. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238673.jpg)
![[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238669.jpg)
![[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240010.jpg)
![[Folyóirat] ,,Gavarit Szojuz Ogyin! Új típusú szovjet űrhajó kering a Föld körül". A Hétfői Hírek politikai hetilap lapszáma a Szojuz-1 űrhajó küldetéséről, a kilencedik szovjet űrrepülésről. (XI. évfolyam, 17. szám, 1967. április 24.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A küldetés első napján keletkezett lapszámunk a szovjet tervekből semmit nem közöl, minthogy a tervek szigorúan titkosak voltak, a szovjet űrprogramnak mindig csak ténylegesen és sikeresen megvalósult pontjairól számoltak be. Lapszámunk egyelőre tehát - valós információk híján - csupán annyit közöl, hogy a Szojuz-1 új típusú űrhajó, és egy személy, a veterán Vlagyimir Komarov tartózkodik benne. Az űrhajós fényképén kívül előzetes nyilatkozatát, valamint jóllétéről és a szovjet vezetés iránti hálájáról tanúskodó űrbeli üzeneteit olvashatjuk a lapban, valamint a Szojuz-1 aznapi tetteiről olvasható rövid beszámoló, az űrprogram általános, de részletekbe nem menő méltatása mellett. Lapszámunk további 6 oldalán szokásos belföldi és külföldi hírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240008.jpg)
