https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Licitálható
6 000 Ft
15,54 EUR, 17,14 USD
0
6 000 Ft
[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság (Magyar Néprokonsági Egyesület) folyóirata. XVI. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1933. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). IV + 67 + [1] p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Cholnoky Jenő: A belső-ázsiai pásztornépek szerepe az emberi művelődés történetében - Móricz Péter: G. Musztafa Kemál és a Török Köztársaság alkotásai - Bán Aladár: Gömbös Gyula keleti útja és a rodostói ünnepség. - Bán Aladár: A finn nép dalaiban - Gaskó Dezső: A magyar és a finn tuberkulózis elleni küzdelemről - Reisman Erik: A finn-ugor néprokonsági mozgalom jelentősége. A könyvészeti rovat méltatja a gyomai Kner-nyomda kiadásában megjelenő észt regényeket és novellagyűjteményeket, Pekár Gyula főszerkesztő újabb regényét és Baráthosi Balogh Benedek újabb turanisztikai munkáját, Némethné Sebestyén Irán új, finnek számára írt magyar nyelvtanát, Vitéz Nagy Iván ,,A magyarság világstatisztikája" címen megjelent munkáját, Szász Elemér ,,Az új Finnország" című önálló kötetét, megemlékezik a finnugor kongresszusról, a finnországi török tanfolyamokról, török tudósok székelyföldi kutatásairól, valamint arról az esetről, hogy Gömbös Gyula hivatalban levő magyar miniszterelnök a különös tisztelet jegyében japán díszkardot kapott. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
| 1.000 Ft-ig | 100 Ft |
| 5.000 Ft-ig | 200 Ft |
| 10.000 Ft-ig | 500 Ft |
| 20.000 Ft-ig | 1.000 Ft |
| 50.000 Ft-ig | 2.000 Ft |
| 100.000 Ft-ig | 5.000 Ft |
| 200.000 Ft-ig | 10.000 Ft |
| 500.000 Ft-ig | 20.000 Ft |
| 1.000.000 Ft-ig | 50.000 Ft |
| 1.000.000 Ft felett | 100.000 Ft |
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság (Magyar Néprokonsági Egyesület) folyóirata. XVI. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1933. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). IV + 67 + [1] p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Cholnoky Jenő: A belső-ázsiai pásztornépek szerepe az emberi művelődés történetében - Móricz Péter: G. Musztafa Kemál és a Török Köztársaság alkotásai - Bán Aladár: Gömbös Gyula keleti útja és a rodostói ünnepség. - Bán Aladár: A finn nép dalaiban - Gaskó Dezső: A magyar és a finn tuberkulózis elleni küzdelemről - Reisman Erik: A finn-ugor néprokonsági mozgalom jelentősége. A könyvészeti rovat méltatja a gyomai Kner-nyomda kiadásában megjelenő észt regényeket és novellagyűjteményeket, Pekár Gyula főszerkesztő újabb regényét és Baráthosi Balogh Benedek újabb turanisztikai munkáját, Némethné Sebestyén Irán új, finnek számára írt magyar nyelvtanát, Vitéz Nagy Iván ,,A magyarság világstatisztikája" címen megjelent munkáját, Szász Elemér ,,Az új Finnország" című önálló kötetét, megemlékezik a finnugor kongresszusról, a finnországi török tanfolyamokról, török tudósok székelyföldi kutatásairól, valamint arról az esetről, hogy Gömbös Gyula hivatalban levő magyar miniszterelnök a különös tisztelet jegyében japán díszkardot kapott. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257945.jpg)
