https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Licitálható
5 000 Ft
12,95 EUR, 14,29 USD
0
5 000 Ft
[Folyóirat] Turán. Magyar néprokonsági szemle. A Turáni Társaság folyóirata. XXVI. évfolyam, 1. és 2. szám. [Teljes évfolyam, két füzetben.] Budapest, 1943. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) [4] + 42 p.; 53-82 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. A tartalomból: Cholnoky Jenő: A magyarok eredete - Bendefy László: XII. János pápa levele Jeretamir kaukázusi magyar fejedelemhez - Hüseyin Namik Arkun: A mai turkológia alapelemei - Rolf Nevanlinna: A finn fiatalság a válságos időkben - Kövér Lajos: Egy volt hadifogoly tapasztalatai Kínában - Zsuffa Sándor: A turánizmus hívei és ellenfelei. Ez utóbbi cikk markáns társadalomelméleti fejtegetésekben fejti ki véleményét a szabadkőművesség eredendő turanizmus-gyűlöletéről. A lapszámok könyvészeti rovata elismerően szól vitéz Horváth Béla Perzsia közelmúltját áttekintő kötetéről, a Pázmány Péter Tudományegyetem előadás-sorozatából készült kötetről, mely ,,A magyarság őstörténete" címmel jelent meg, és Zsirai Béla ,,Őstörténeti csodabogarak" című munkájáról, amely a turanizmus túlhajtásait mutatja be. A hírrovat jobbára a magyar-japán, magyar-török diplomácia rövidhíreiből áll össze. Az évfolyam második, meglazult fűzése füzete ritka, terjedelméből 10 oldal hiányzik. Fűzve, egységes kiadói borítóban, az első szám borítóján Cholnoky Jenő aláírását utánzó ceruzapróba.
| 1.000 Ft-ig | 100 Ft |
| 5.000 Ft-ig | 200 Ft |
| 10.000 Ft-ig | 500 Ft |
| 20.000 Ft-ig | 1.000 Ft |
| 50.000 Ft-ig | 2.000 Ft |
| 100.000 Ft-ig | 5.000 Ft |
| 200.000 Ft-ig | 10.000 Ft |
| 500.000 Ft-ig | 20.000 Ft |
| 1.000.000 Ft-ig | 50.000 Ft |
| 1.000.000 Ft felett | 100.000 Ft |
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] Turán. Magyar néprokonsági szemle. A Turáni Társaság folyóirata. XXVI. évfolyam, 1. és 2. szám. [Teljes évfolyam, két füzetben.] Budapest, 1943. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) [4] + 42 p.; 53-82 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. A tartalomból: Cholnoky Jenő: A magyarok eredete - Bendefy László: XII. János pápa levele Jeretamir kaukázusi magyar fejedelemhez - Hüseyin Namik Arkun: A mai turkológia alapelemei - Rolf Nevanlinna: A finn fiatalság a válságos időkben - Kövér Lajos: Egy volt hadifogoly tapasztalatai Kínában - Zsuffa Sándor: A turánizmus hívei és ellenfelei. Ez utóbbi cikk markáns társadalomelméleti fejtegetésekben fejti ki véleményét a szabadkőművesség eredendő turanizmus-gyűlöletéről. A lapszámok könyvészeti rovata elismerően szól vitéz Horváth Béla Perzsia közelmúltját áttekintő kötetéről, a Pázmány Péter Tudományegyetem előadás-sorozatából készült kötetről, mely ,,A magyarság őstörténete" címmel jelent meg, és Zsirai Béla ,,Őstörténeti csodabogarak" című munkájáról, amely a turanizmus túlhajtásait mutatja be. A hírrovat jobbára a magyar-japán, magyar-török diplomácia rövidhíreiből áll össze. Az évfolyam második, meglazult fűzése füzete ritka, terjedelméből 10 oldal hiányzik. Fűzve, egységes kiadói borítóban, az első szám borítóján Cholnoky Jenő aláírását utánzó ceruzapróba.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257947.jpg)
