[Térkép] Szentendre város legészakabbi, Boldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x 650 mm egy 540x660 mm méretű térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháb...
[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdasá...
[Térkép] Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi kerületének térképvázlata. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül) [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 900x1130 mm egy 950x1245 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb ...
Joh. Georg Aug. Galetti' s Allgemeine Weltkunde oder geographisch-statistisch-historische Übersicht aller Länder, in Rücksicht ihrer Lage, Grösse, Bevölkerung, Cultur, vorzüglichsten Städte, Verfassung und Nationalkraft nebst einer Skizze der ältern und neuern Geschichte. Ein Hülfsmittel beim Studium der Tagsgeschichte für denkende und gebildete Leser. - Pesth 1835 Konrad, Adolph Hartleben, 8. Auf...
1928 Szombathely rendezett tanácsú város térképe. Kiadja: Nagy Lajos könyv- és papírkereskedése, Szombathely. 1 : 10.000. Bp., M. Kir. Állami Térképészet. Kézi kiegészítésekkel: postahivatalok, ládák, levélkézbesítő útvonalak, jelmagyarázattal és jegyzékkel. Viseltes állapotban, sérült, ragasztással javított, 62x47 cm
cca 1910 Umgebungskarte Wien / Bécs és környékének térképe, 1 : 75.000, vászonra kasírozva, kissé viseltes állapotban, hátoldalán "Molnár Imre Einjährig Freiwill" (egyéves önkéntes) névbejegyzéssel, 57,5x51,5 cm
3 db magyar megyetérkép: Csongrád megye úthálózati térkép, Békés megye térképe, Baranya megye turistatérkép. Változó állapotban, 68x47 cm és 97x80 cm között.
cca 1915 Karte des Weltkrieges, Europäischer Kriegsschauplatz / Az európai hadszíntér az I. világháborúban, nagyméretű térkép, 1 : 4.000.000, Leipzig, F. A. Brockhaus, kisebb sérülésekkel, ragasztással javított, 112x85 cm
1946 One-Inch Map of England & Wales, Sheet 143: Gloucester & Malvern / Anglia, Gloucester és Malvern környékének térképe, sérült borítóval, a térkép jó állapotban, 80x69 cm
cca 1893-1896 A Magyar Királyság vármegyéi, összesen 66 db térkép, Posner Károly metszése és nyomása, "Pallas Nagy Lexikona", magyar, horvát-szlavón, erdélyi-partiumi vármegyékkel, közte: Varasd, Zágráb, Szerém, Modrus-Fiume, Csík, Háromszék, Udvarhely, Maros-Torda, Brassó, Kolozs, Bihar, Fogaras, Liptó, Árva, Ung, Sáros, Nyitra, Zólyom, Bars... stb. Hajtott, jó állapotban, 23,5x30,5 cm körüli mér...
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Szentendre város legészakabbi, Boldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x 650 mm egy 540x660 mm méretű térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a kanyargós Boldogtanyai út és a széles íveken húzódó Irtás utca jelenti, a területet nyugaton a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a Sziklás és Holló utca, északon a Ravasz László püspök utca határolja, keleten pedig a terület harapásszerű vonalvezetését a Kádár János nyaralójának helyet adó, leszámolási tervek kidolgozására kiválóan alkalmas, elkobzott, egykori Sorg-villa épületét körülvevő, meredeken emelkedő, erdős birtok határvonala magyarázza; a Kádár-villa erdőit értelemszerűen nem érinthette zavaró polgári parcellázás. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A címfeliratozás (Szentendre) a jobb felső sarokban, a határoló települések megnevezése azonban téves. A térkép bal oldalán a tévedést az alkotó is belátta, így vörös színnel áthúzta az ott helyezett Pócsmegyer feliratot (helyette a Pilisi Parkerdő megnevezése lenne helyes), a térképfelület jobb oldalán elhelyezett Pócsmegyer felirat szintét téves, ott Leányfalu feliratnak kellene szerepelnie. A parcellázási térkép későbbi változatai a tévedést már nem tartalmazzák. Térképvázlatunk a térképlap bal alsó negyedét foglalja el, a legdélebbi részeket a tervező a csatlakozó, 75x235 mm méretű térképszelvényen helyezte el. Térképünk alján apró sérülések, apró illesztésnyomok, a kiegészítő térképszelvényen kisebb foltosság és tollpróba-nyomok. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249444.jpg)
![[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248421.jpg)
![[Térkép] Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi kerületének térképvázlata. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül) [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 900x1130 mm egy 950x1245 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült, ám akadt példa arra is, hogy egyes, túlságosan nagyra nőtt állami gazdaságok nem váltották be a termelési reményeket. A mezőgazdasági irányítás így 1963. január 1-jével az Alagi Állami Gazdaság péceli, vecsési és isaszegi területeiből, illetve a Kisállattenyészési Kutató Intézet területeiből új egységként alakította ki a Rákoshegyi Állami Gazdaságot. Térképünk a Rákoshegyi Állami Gazdaság Isaszeg határában fekvő területeinek termelési ágak szerint elkülönült dűlőfelosztását mutatja, az utak, patakok, vízfolyások feltüntetésével. Térképünk tanúsága szerint az Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegysége nem csupán Isaszeg, hanem a környező települések: Tápiósáp, Dány, Gödöllő és Kerepes határában is szerzett területeket, ám Pécel határában nem. Ennek elsődleges oka a Rákoshegyi Állami Gazdaság szűkebb tevékenységi köre lehetett: a jércetenyésztésre és vetőmag-nemesítésre koncentráló állami gazdaság profiljától idegen lehetett a péceli határ erdőgazdálkodást megkívánó természete. Térképünkön Isaszeg település külhatárai vörös színnel kiemelve. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon bal oldalt, illetve alul kisebb, az oldaltükröt nem érintő szakadásnyom. Kéziratunkhoz csatlakozik a térképről készült hat, stencilezett térképmásolat. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248422.jpg)
