Gáldi, László: Siebenbürgen im Aufbau der Ungarischen Kultur. Budapest-Leipzig, [1943]. Danubia Verlag (Druckerei der Pester Lloyd-Gesellschaft). 101 + [1] p. + 13 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Gáldi László (1910-1974) nyelvész, romanista, műfordító, kolozsvári egyetemi tanár. Áttekintésében a magyarság kultúraalapító és kultúrahordozó szerepét méltatja Erdélyben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. A munka 16 táblával teljes. (Probleme des Donauraumes.) Poss.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, 1939. (Szerző - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 23 + [1] p. Egyetlen kötetkiadás. Az esztergomi érsek 1156. évi rendelkezése szervezte át a Nyitra, Bars, Esztergom és Hont megyei főesperesség dézsmabevételeit egy központi esztergomi intézmény javára. Kötetünk a felvidéki vármegyék földrajzi névanyagának értékes forrásául szolgál, egyúttal rámutat a korabeli plébániaszervezés fejlett állapotára (az egyházi tized szedése ugyanis plébániánként történt). A munka végén szövegközti térképvázlattal. (Különnyomat a Századok LXXIII. (1939.) évfolyama 167-187. lapjáról.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Domanovszky, [Sándor] Alexandre: La méthode historique de M. Nicolas Iorga. (A propos d'un compte rendu). Budapest, [1938]. Imprimerie de l'Université Royale Hongroise. 323 + [1] p. Egyetlen kiadás. Domanovszky Sándor (1877-1955) történész kritikai megjegyzései Nicolae Iorga (1970-1940) román politikai aktivista, politikus, történész etnocentrikus, történelmi módszertanáról. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban. Jó példány.
Borosy András: Adatok az udvar- és erdőispánságok történetéhez az Árpád-korban. (Dedikált.) (Budapest), 1977. (Akadémiai Nyomda). [325]-336 p. Dedikált: "Major Jenőnek őszinte barátsággal: Borosy András". Borosy András rövid dolgozata a középkori szóbeli közigazgatási és ítélkezési rendszer miatt állandóan úton levő királyi adminisztrációt kiszolgáló udvartartások és erdőbirtokok szervezeti sajátosságait tekinti át. A királyi adminisztráció (királyi udvar) folyamatos úton levése a korai középkortól a XII-XIII. századig Európa-szerte megszokott gyakorlatnak számított. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1977. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés. (Dedikált.) (Kecskemét), 1965. Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat. 155-202 p. Dedikált: "Major Jenőnek szíves barátsággal: Wellmann Imre". Wellmann Imre (1909-1994) történész, levéltáros, muzeológus, fő kutatási területe a magyar parasztság 18. századi társadalom- és gazdaságtörténete. (Különlenyomat Pest megye múltjából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban.
Lakatos Géza: Ahogy én láttam. Visszaemlékezések. Auróra könyvek. München, 1981., (Josef Molnár-ny.), 1 t.+ 214 p.+ 8 t. Első kiadás. Kiadói papírkötés, foltos borítóval.
Vitéz csíkszentsimonyi Lakatos Géza (1890-1967) m. kir. honvéd vezérezredes, 1944. augusztus ? október között miniszterelnök.
A Sztójay-kormány leváltását követően 1944. augusztus 29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat és leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945. január 2-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták.
1945 áprilisában a szovjet csapatok bevonulása után Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946 januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol selyemkendőfestésből és könyvillusztrálásból tartotta fenn családját. 1951-ben kitelepítették a hajdú-biharmegyei Egyekre feleségével, Kálmán fiával és lányával együtt, ahol 1953-ig mezőgazdasági alkalmi munkából élt. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben Adelaide-be utazott az 1957 óta Ausztráliában élő leányához, és ott halt meg 1967-ben.
Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest... Bp., 1939, Stádium, 270 p. A mű szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján. Kiadói egészvászon-kötésben, kopott, kissé foltos borítóval, 4 kijáró lappal, hiányzó elülső szennylappal, néhány bejelöléssel, régi intézményi bélyegzésekkel.
Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren - Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971. Bp., 2010, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, kartonált papírkötés, jó állapotban.
A szocziáldemokráczia kátéja. Kérdésekben és feleletekben. II. rész. Igaz tanok a magyar munkásnépnek. Irta: a munkások igaz barátja. Magyar Munkáskönyvtár IX. füzet. Bp., 1895, Népszava (Gutenberg-ny.), 24 p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai röpirata. Kiadói papírkötés, kissé viseltes állapotban, foltos borítóval, kis lapszéli szakadásokkal, korabeli tulajdonosi bejegyzésekkel. (Ritka!)
Deér József: A magyar királyság megalakulása. Budapest, 1942. Magyar Történettudományi Intézet - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 90 p. + 2 t. Első kötetkiadás. Deér József (1905-1972) történész, középkorász, egyetemi tanár. Dolgozatában a szerző a magyar királyság megalakulását geopolitikai összefüggéseiben tanulmányozza. A munka áttekinti a felállítandó magyar királyság és a német császárság, illetve a létesítendő magyar királyság és a Szentszék viszonyát, rámutatva arra a sajátosságra, hogy a német császárság nem vonhatta a cseh és lengyel területekhez hasonlóan befolyási övezetébe a friss királyságot, illetve geopolitikai helyzete miatt az új királyság egyházi intézményrendszere a Szentszéktől a szokásosnál nagyobb függetlenséget kapott. Példányunk fűzése enyhén meglazult. (Különnyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, enyhén hiányos kiadói borítóban. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Gáldi, László: Siebenbürgen im Aufbau der Ungarischen Kultur. Budapest-Leipzig, [1943]. Danubia Verlag (Druckerei der Pester Lloyd-Gesellschaft). 101 + [1] p. + 13 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Gáldi László (1910-1974) nyelvész, romanista, műfordító, kolozsvári egyetemi tanár. Áttekintésében a magyarság kultúraalapító és kultúrahordozó szerepét méltatja Erdélyben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. A munka 16 táblával teljes. (Probleme des Donauraumes.) Poss.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3278600.jpg)
![Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, 1939. (Szerző - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 23 + [1] p. Egyetlen kötetkiadás. Az esztergomi érsek 1156. évi rendelkezése szervezte át a Nyitra, Bars, Esztergom és Hont megyei főesperesség dézsmabevételeit egy központi esztergomi intézmény javára. Kötetünk a felvidéki vármegyék földrajzi névanyagának értékes forrásául szolgál, egyúttal rámutat a korabeli plébániaszervezés fejlett állapotára (az egyházi tized szedése ugyanis plébániánként történt). A munka végén szövegközti térképvázlattal. (Különnyomat a Századok LXXIII. (1939.) évfolyama 167-187. lapjáról.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3280896.jpg)
![Domanovszky, [Sándor] Alexandre: La méthode historique de M. Nicolas Iorga. (A propos d'un compte rendu). Budapest, [1938]. Imprimerie de l'Université Royale Hongroise. 323 + [1] p. Egyetlen kiadás. Domanovszky Sándor (1877-1955) történész kritikai megjegyzései Nicolae Iorga (1970-1940) román politikai aktivista, politikus, történész etnocentrikus, történelmi módszertanáról. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3278608.jpg)
![Borosy András: Adatok az udvar- és erdőispánságok történetéhez az Árpád-korban. (Dedikált.) (Budapest), 1977. (Akadémiai Nyomda). [325]-336 p. Dedikált: "Major Jenőnek őszinte barátsággal: Borosy András". Borosy András rövid dolgozata a középkori szóbeli közigazgatási és ítélkezési rendszer miatt állandóan úton levő királyi adminisztrációt kiszolgáló udvartartások és erdőbirtokok szervezeti sajátosságait tekinti át. A királyi adminisztráció (királyi udvar) folyamatos úton levése a korai középkortól a XII-XIII. századig Európa-szerte megszokott gyakorlatnak számított. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1977. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3275208.jpg)
